A magyar söripar főként hazai alapanyagokra épül, de bizonyos okok miatt továbbra is erős az importfüggés. Dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az Agroinformnak részletesen elemezte, hogyan biztosíthatja hazai alapanyagokból az iparág az árpa-, maláta-, komló-, kukorica- és gyümölcsellátását. Mint kiderült: mindezekben van még fejlődési potenciál. Három fő mezőgazdasági pillér és egy kiegészítő alapanyag.
A magyar söripar kulcselemei
A magyar söripar négy kulcsösszetevőt használ az agráriumból: árpát, komlót, kukoricát és - főként az ízesített sörök előállításához - gyümölcsöket. Dr. Kukorica - biztos forrásból, integrátorokon keresztül. A kukoricaellátás a legkevésbé problémás, köszönhetően a nagy volument igénylő iparágaknak. - A söripar teljes egészében magyar forrásból, integrátoroktól szerzi be a szükséges mennyiséget. Bár a klímaváltozás már rövid távon is veszélyt jelenthet a hazai termelésre, a söripar igénye nemcsak elenyésző a nagy ipari felhasználók - például az etanol- és izocukorgyárak - fogyasztásához képest, de az elmúlt évek receptváltozásainak következtében ennek az alapanyagnak a technológiai jelentősége komolyan csökkent. Ezért várakozásunk szerint mindig lesz annyi jó minőségű kukorica, ami a hazai söripart ki tudja szolgálni - erősítette meg az igazgató.
Maláta - a szűk keresztmetszet a feldolgozásban. Bár a maláta előállítása ma már koncentrált és speciális iparág, a magyar söripar alapanyagának döntő többsége továbbra is hazai termelésből származik. Az igazgató szerint az a cél, hogy az árpából előállított maláta lehetőleg magyar alapanyagból készüljön - akár hazai, akár külföldi feldolgozással. - A söripar kezdeteihez képest az árpamaláta ma már egy az ágazaton kívülről beszerzett termék, a szektor napjainkban már nem árpát, hanem szárított malátát vásárol - emelte ki Dr. Kántor Sándor. - A múlt század elején a nagyobb hazai sörgyárak - például a Kanizsai Sörgyár vagy a Pécsi Sörfőzde - saját malátázókkal rendelkeztek. Mára azonban a malátagyártás is specializálódott, előállítása koncentrálódott: Magyarországon egyetlen nagyüzem működik, a dunaújvárosi malátagyár, amely a hazai söripar alapmaláta-igényének túlnyomó részét biztosítja.
Speciális maláták: import, de hazai alapanyagból. Azonban a teljes magyar malátaszükséglet nem fedezhető kizárólag hazai forrásból, mivel a sörfőzéshez egyes típusok - például festőmaláta vagy karamellmaláta - elengedhetetlenek, amelyek gyártása speciális berendezéseket igényel. Ezek sokszor kisebb, külföldi üzemekben készülnek, és csak kis arányban vannak jelen egy-egy főzetben, mégis meghatározzák a sör karakterét. Becslésem szerint a magyar söripar által felhasznált maláta több mint 90 százaléka magyar alapanyagból készül - mondja Kántor. A dunaújvárosi malátagyár, amely a világ egyik legnagyobb malátatermelő csoportjához, a Boormalt csoporthoz tartozik, Magyarországon éves szinten mintegy 80-100 ezer tonna malátát állít elő. Ez fedezi a hazai söripar igényeinek döntő részét, miközben exportpiacokra is szállít. A Boormalt szigorú minőségi követelményeket támaszt a felvásárolt árpával szemben, és nagyobb technológiai fegyelmet vezetett be, amivel stabilizálta piacát a korábbi tulajdonoshoz képest. Mivel termékei újra keresetté váltak, mára a magyar termelők számára stabil és kiszámítható felvevőpiacot biztosít.
Nem mindegy a fajta és a minőség. A maláta minősége nagyban függ az árpa fajtájától, fehérje- és keményítőtartalmától. A söripar számára a két- vagy hatsoros sörárpák a legalkalmasabbak, amelyek termesztése Magyarországon több évtizedes hagyományokra tekint vissza. A magyar nemesítés és termesztés erőssége, hogy a klímánkhoz jól alkalmazkodó, magas extrakt- és jó csírázóképességű fajtákat kínál.
Kihívások és jövőkép
A globális árpapiac ingadozásai, az időjárási szélsőségek, valamint a speciális maláták iránti növekvő kereslet mind befolyásolják a hazai malátaellátást. A sörgyárak célja, hogy a lehető legtöbb alapanyag magyar termelőktől származzon. Ezen törekvés alól csak azok a sörök kivételek, amelyek receptjében az licenszet adó tulajdonos ragaszkodik a felhasznált maláta eredeti forrásához.
A leggyengébb láncszem: a komló. A harmadik termék a komló, ahol sajnálatosan visszafejlődött a termelés az elmúlt évtizedekben. - Magyarországon mára gyakorlatilag megszűnt a komlótermelés. Nem is olyan régen - a múlt századelőről beszélünk - Magyarország teljes egészében önellátó volt ebből az alapanyagból. A komlót pellet formában tárolják, amelyet először kiszárítanak, majd összeroppantják, végül fényzáró vákuum-csomagolásban hűtenek. A friss komló nagyon érzékeny a környezeti hőmérsékletre és nedvességre, ezért a gyors feldolgozás kulcsfontosságú. Szakértők szerint Magyarországon bőven volna lehetőség a komlótermesztés felélesztésére, nagyobb termőterületet is befogadhatna a hazai söripar. A különböző sörtípusok különböző típusú komlót igényelnek, ezért a mennyiség mellett a fajta-szaporítás és a telepítés programja is szükséges. - A komlótermesztés indulása költségigényes és munkaigényes, de kiszámítható jövedelmet adhat.
Gyümölcs - püré formában, főként külföldről. Az ízesített sörökben használt gyümölcs jellemzően egzotikus faj (pl. citrom, narancs, gránátalma), amely Magyarországon nem terem meg. A hazai termékek közül meggy és körte a legmegfelelőbb. A söripar feldolgozott gyümölcsöt, elsősorban pürét vásárol nagy gyümölcsfeldolgozó cégektől. A hazai gyümölcs ára és mennyisége - főként a termelési költségek és a fagy okozta terméskiesés miatt - kiszámíthatatlan, és nemzetközi összehasonlításban sem versenyképes, ezért sokszor nem magyar forrásból származik az alapanyag.
Összegzés
Nagyobb feldolgozó kapacitások és új termesztési programok nélkül nincs önellátás. A magyar söripar törekszik ugyan a hazai alapanyagok felhasználására, de ehhez nélkülözhetetlen az agrár alapanyagokat feldolgozó kapacitások fejlesztése, valamint a komló termesztésének üzemszerű újraindítása. A jövő az iparág és az agrárium összehangolt fejlesztése lehet, hogy a „magyar sör” minél inkább hazai földeken termett, magyar kéz által termesztett és feldolgozott alapanyagokból készüljön. A söripar számára kulcsfontosságú, hogy a hazai agrárium és a feldolgozóipar összehangoltan biztosítsa a stabil ellátást - ez nemcsak gazdasági, hanem nemzeti értékmegőrzési kérdés is - zárta gondolatait az igazgató.
Indexkép: Magyar Sörgyártók Szövetsége Karamalz.... Egy maláta sör, melynek az ízétől sokan rosszul lennének, de én bitang módon rákattantam!
A sörgyártás története összetett, és a sörfőzés hagyománya szorosan kapcsolódik a kultúrához és a gazdasághoz. A középkorban a kolostorok vezették be a komlót, a sörfőzés pedig a társadalom minden rétegében jelen volt. A Reinheitsgebot szabályai alapján sörkészítéshez maláta, komló, élesztő és víz szükségesek, és a modern technológiákig sokfelé fejlődött az előállítás módja. A sörfőzésnek megvannak a regionalitásai és különböző típusai, a felső és alsó erjesztésű söreik, a Lambic jellegzetes aromái, valamint a hagyományos és innovatív minőségi megoldások egyaránt jellemzik a világ sörkultúráját. A hazai piac továbbra is törekszik a fenntartható, hazai alapanyagokra támaszkodó sörgyártásra, amelyhez a kapacitások és a termesztés technológiáinak fejlesztése kulcsfontosságú.
| Téma | Lényeg |
|---|---|
| Árpamaláta | Hazai alapanyag többsége hazai malátából, Boormalt-üzem a fő beszállító |
| Komló | Korábbi önellátottság megszűnt, újrakezdés szükséges |
| Kukorica | Legkevésbé problémás ellátás, sokszor hazai integrátoroktól |
| Gyümölcs | Főként külföldi püré, meggy és körte lehet hazai versenyképes alternatíva |