A 2026. május 29-i általános káptalan döntése értelmében a Bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor önálló monostorrá vált.
Izsák atyával, a bakonybéli közösség perjelével és Cirill atyával, a Pannonhalmi Főapátság főapátjával, a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátjával beszélgettünk az önállóság útjáról, jelentőségéről és az előttük álló kihívásokról.
A több mint ezeréves múltra visszatekintő bakonybéli monostorba a kommunizmus alatti kényszerszünet után 1998-ban küldött újra szerzeteseket a Pannonhalmi Főapátság.
Cirill főapát szerint nem egyszerűen a pannonhalmi élet leképezéséről volt szó.
„A bencés hagyomány nagyon sokrétű. Amikor a ’89-es fordulat után gondolkodtunk, hogy merre induljon tovább a Magyar Bencés Kongregáció, úgy döntöttük, hogy nem az iskoláinkat vesszük vissza, hanem a régi monostorokat indítjuk újra.
Az alapítás magában hordozta az önállóság lehetőségét - tette hozzá Izsák atya, a bakonybéli közösség perjele.
Az első a sajátos szerzetesi-spirituális profil.
„Ez Bakonybél esetében már nagyon hamar kialakult: az imádság elsősége, a liturgia igényes végzése, a Szentírás elmélkedő olvasása, az intenzív testvéri élet egy kis közösségben olyan bencés értékek, melyek közösségünk legújabb kori történetét végig kísérték” - mondta Izsák atya.
A második feltétel a gazdasági stabilitás.
A 2010-es évekre a monostor megtalálta a helyi adottságokra építő gazdasági tevékenységeket, amelyek fenntartható működést tesznek lehetővé.
A 2018-as ezredik évfordulón állami támogatással felújították és bővítették az épített örökséget.
A harmadik, egyben utolsó feltétel a szerzetesek létszáma.
A Magyar Bencés Kongregáció Konstitúciója szerint legalább hat örökfogadalmas szerzetes szükséges az önállósághoz.
Izsák atya szemléletes hasonlattal élt: olyan ez, mint amikor egy tagintézmény önálló iskolává válik, vagy egy fiókvállalat leválik az anyavállalatról.
Eddig a bakonybéli szerzetesek jogilag a pannonhalmi közösség részei voltak, az új tagok felvételéhez és a fogadalmak engedélyezéséhez a főapát döntése kellett, a helyi vezető is az ő kinevezésével kapta a megbízatását.
Izsák atya szerint öröm és hála jellemzi a közösséget.
„Hálásak vagyunk a gondviselő Istennek, aki Szentlelkével arra indított embereket, hogy a monostor újraélesztésén munkálkodjanak, s aki ezekben az évtizedekben szeretetével megtartotta, kísérte közösségünket. Ugyanakkor az önállóság nagyobb felelősséget is jelent - tette hozzá.
A közösség szakember bevonásával feldolgozta az ezzel kapcsolatos félelmeit és aggodalmait.
Cirill atya maga is így vallott az önállósodásról: „Nagy örömmel és hálával tölt el bennünket, engem mindenképpen.”
A főapát a tágabb összefüggésekre is rávilágított.
Mint kifejtette Európában ma a történelmi egyházak nem a virágkorukat élik: a szerzetesrendekben tartományokat vonnak össze, monostorokat kell bezárni, az iskolákat alapítványi formában mentik tovább.
Ezzel szemben a Pannonhalmi Főapátság 1989 után három új monostort alapított: Győrt, Tihanyt és Bakonybélt.
Most, hogy Bakonybél is önálló lett, ez a folyamat teljessé vált.
Ezért pedig sokan példaként tekintenek Pannonhalmára.
A szerzetesi utánpótlás kérdése persze nem kerülhető meg.
Cirill főapát szerint ugyanakkor minden viszonyítás kérdése: „Ne hagyd, hogy a számok terrorizáljanak” - idézte Michael Casey bencés szerzetes gondolatát.
A Pannonhalmi Főapátságban közel harminc szerzetes él együtt - ez magyarországi viszonylatban kiemelkedő szám.
A kongregációhoz pedig mintegy 80 testvér tartozik.
Bár a ferencesek országosan többen vannak, mint a bencések, de miután nekik sok házuk van, így az egy helyen élő közösség kisebb a pannonhalminál - magyarázta.
Majd hozzátette az elmúlt hét év mindegyikében volt örökfogadalom a Főapátságban és a többi házban is stabilitás, vagy növekedés tapasztalható.
„Mi nem egy elöregedett közösség vagyunk” - szögezte le a főapát, hozzátéve, hogy a szekularizáció valóban elérte a szerzetesrendeket is, és „nem lehet a sült galambot várni.”
Szerinte ma már egészen máshogy kell közelíteni a hivatásgondozáshoz, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Az önállóság folyamata pontosan körülírt egyházi keretben zajlik.
Cirill főapát június 1-jére hívta össze a választási káptalant, amin, mint prézes apát elnökölt.
Ő tanúsította, hogy a választás szabályos volt és megerősítette, beiktatta hivatalába a bakonybéli közösség által megválasztott első konventuális perjelt, P. Dr. Baán Zsolt Izsák OSB atyát.
A millenniumi projekt fő célja a bencés szellemiséghez igazodó, minőségi, a kor turisztikai igényeinek megfelelő, innovatív, egyedi, élményalapú vallási és zarándokturisztikai attrakció kialakítása volt a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor szakrális tereinek, turisztikai és szolgáltató épületeinek, közösségi tereinek megújítása által.
A fejlesztés keretében a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostorhoz tartozó épületek - a monostor épületének kivételével - megújultak, bővítették a vallási és turisztikai szolgáltatások hatékonyabb ellátása és üzemeltetése céljából.
- Az apátság egyike a legrégebbi magyar monostoroknak, alapítása Szent István király uralkodásának idejére, 1018-ra tehető.
- Ugyanakkor közép- és kora újkori épületeiről, templomáról semmilyen biztos adattal nem rendelkezünk.
- A helyreállított épületen utoljára 1995-ben végeztek nagyobb felújítást, amely azonban nem terjedt ki a templom minden részletére.
2. A fogadóépület a látogatók érkezésének, fogadásának tere.
Az épületet úgy alakították át, hogy a terek a látogatók fogadásának többféle módjára adjanak méltó lehetőséget.
3. A beruházás keretében az épületekkel párhuzamosan az épületek között elterülő zarándokpihenő és a turistaudvar is megújult.
Az érkező vendégeket kiszolgáló fedett-nyitott védőtető, valamint a kerítések és kapuk szükséges felújításán túl a szabad terek is látványosan átalakultak.
A belső turistaudvar is teljesen megújult, a közepén egy kör alakú attrakciós elem, labirintus található.
A kör alakú rész keretezéseként a monostor területén termelt gyógynövények (levendula, kakukkfű, lestyán stb.) ismertető táblákkal ellátott növénykazettákban láthatók.
4. A középkori szerzetesek kódexek másolásával és könyvtárak létrehozásával segítették az írásba foglalt szent hagyomány átörökítését.
Az 1998-as újraalapítás óta Bakonybélben a műtárgymásoló-műhely és a könyvkötőműhely őrzi és örökíti tovább ezt a hagyományt.
A műhelyeket közös foglalkoztató előtér egészíti ki, ahol a látogatók nemcsak betekintést nyerhetnek a műhelyekben zajló munkákba, hanem esetenként szervezett programok, oktatások keretében ki is próbálhatnak egyes munkafolyamatokat.
5. Az egykori magtárépületben és a hozzá csatlakozó új épületben kapott helyet a monostor ezeréves történetét bemutató, innovatív elemeket is felvonultató új kiállítási egység.
A látogató a kiállítás épületébe a turistaudvar felől, az új toldaléképület magtár felőli részén nyíló bejárati ajtón keresztül léphet be.
A belépés teréből balra látható a régi magtárépületben kialakított tárlat, a Bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor 1000 éve című kiállítás.
A bemutatás tematikusan halad: a település bencések előtti életének emlékeitől, a közösség alapításához kötődő szentek bemutatásán át eljutunk a barokk idők gazdagságához, majd a reformkor kiemelkedő egyéniségeihez.
A tárlat a monostor életének cezúráiról és szomorú időszakairól is megemlékezik.
A mondanivaló bemutatását szolgáló eszközök szorosan illeszkednek az építészeti tér adottságaihoz.
A kiállítás a monostorhoz és szűkebb környezetéhez köthető műalkotásokon, régészeti leleteken, művelődés- és kultúrtörténeti emlékeken (levéltári anyagok, fotók, könyvek, folyóiratok stb.) alapul.
A monostorok ősidők óta a Találkozás helyei.
Bakonybélben, az országnak ezen a rendkívüli szépségű helyén 1018 óta élnek szerzetesek.
- Arborétum (3 ha területen elterülő, a XIX. században lett létrehozva),
- Diákok és nyugdíjasok számára kedvezmények, látogatási idők és csoportos programok előzetes egyeztetéssel.
- Az idegenvezetést nem szerzetesek végzik, hanem idegenvezető-munkatársak.
Az 1%-os adományokból 2015-ben 487 212 Ft, 2016-ban 437 320 Ft bevétele volt az alapítványnak.
A barokk épületegyüttes felújítása pályázati segítséggel történt: restauráltatták a barokk sekrestyeszekrényeket és a stallumokat (2003), megtörtént a templom északi falának vízszigetelése, valamint a templom északi udvarában a Széchenyi Terv keretében zarándokudvart alakíthattunk ki (2002).
A Szent Mauríciusz Monostor folyóirata, a Borostyán-kút és a monostorhoz kapcsolódó kiadványok támogatása is kiemelt szerepet kapott az alapítvány céljaiban (2004-2007).
Az 1018-ban alapított monostor emlékei és a kapcsolódó népszokások a mai napig élnek a közösségben és a látogatók körében.
A 2020-as és 2021-es években a monostor közössége és az alapítvány különböző kulturális és oktatási programokat támogatott, köztük a Lectio Divina könyvsorozat bővítését és a helyi képződmények megőrzését.
2021-ben támogatták a Szent Móric és Vértanútársai Plébánia csoportjait, a csendes ima csoportot imaszőnyegekkel, a 4 kereszt ifjúsági zenekart és a Boldog Gizella Közösség Házának kulturális eseményeit.
Az 1%-os támogatásokból pedig a monostorhoz kötődő projektek stabil finanszírozása folyamatos maradt, beleértve a diákoknak és közösségi programoknak nyújtott támogatásokat is.
tags: #mauriciusz #monostori #apatsag #kezmuves #sor