Nem ciki, ha egy nő sörözik, sőt! - állítják a megkérdezett ismert sörkedvelők.
De tudjuk egyáltalán hogyan, és mikor szoktak sörözni a nők?
Bár a köztudatban úgy él, hogy a sör a férfiak kedvenc itala, ám egy brit akadémikus-történelem hölgy szerint a folyékony kenyér egyenesen a nőknek köszönhető.
Jane Peyton kutatásaiból megtudhatjuk, hogy a sör hétezer éves, és 200 évvel ezelőttig szinte kizárólag nők készítettek.
Sőt, Mezopotámiában és a suméroknál a sört nem egy isten, hanem egy istennő ajándékának tartották, és olyan fontos erény volt a nők sörkészítési tudása, hogy a főzési privilégium mellett, a kocsmákat is kizárólag ők vezéthették.
A nők sörkészítési egyeduralmának az ipari forradalom véget vetett ugyan, de ami tény, az tény: a férfiak a sört a nőknek köszönhetik!
S hogyan viszonyulnak napjainkban a nők a sörhöz? - Agócs Mónika a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok vezetője elmondta, „Sörgyártó és forgalmazó vállalatként mi is tapasztaljuk, hogy az utóbbi években a nők sör-fogyasztási szokásai jelentősen változtak.
Egyre gyakrabban választanak a hölgyek barátnői beszélgetésekhez frissítő jellegû, természetes alapanyagokból készült söröket".
Korábban nem volt jellemző, ma viszont már érezhető, hogy nagy biztonsággal választják ki a nők is saját, kedvenc márkájukat, nem csak párjuk kedvelt sörét ismerik.
Véget ért volna egy korszak, amely azt hirdette, hogy a sörözés a férfiak kiváltsága?
A jelek azt mutatják, hogy igen!
Rúzsa Magdi az ismert és népszerű énekesnő koncert után, kellemes baráti társaságban szívesen fogyaszt sört.
„Sörözni ciki lenne egy nőnek? Szerintem egyáltalán nem, sőt!
Volt már olyan, hogy sörözés közben alakult ki egy olyan mély beszélgetés, amiből barátság lett.
Persze egy hatalmas buli után is jólesik egy pohárral.
Túl vagyunk egy szuper koncerten, mindenki örül a sikernek és eszméletlenül jól esik a banda tagjaival vagy akár a rajongók társaságában meginni egy pohár hideg sört, pláne nyáron!" - mondta Rúzsa Magdi.
Április közepén még egészen más hangulatban álltak meg az autósok a benzinkutakon.
Április 13-án a 95-ös benzin országos piaci átlagára 678 forint volt literenként, a gázolajé pedig 763 forint.
Ez literenként a benzinnél 98 forintos, a gázolajnál 169 forintos zuhanást jelent.
A kormányzati védett ár a 95-ös benzinnél 595 forint, a gázolajnál 615 forint literenként, magyar rendszámú és magyar forgalmival rendelkező járművek esetében.
Június végére viszont fordult a helyzet: az országos átlagárak már a védett ár alá csúsztak.
A június 24-i 580 forintos benzinár 15 forinttal, az 594 forintos gázolajár pedig 21 forinttal volt alacsonyabb a korábbi védett árszintnél.
Ez 55 literes tankolásnál 825, illetve 1155 forintos különbséget jelent a védett árhoz képest is.
Persze az árak kutanként eltérhetnek, és a nagykereskedelmi változások nem mindig pontosan ugyanúgy jelennek meg a töltőállomások totemoszlopain.
Bár Magyarország a 2016-os adatok szerint csak a 29.
Ha már úgy dönt valaki, hogy alkoholt fogyaszt, a sör még mindig jobb választásnak tűnik bármelyik másik alkoholfajtánál rövid- és hosszú távon egyaránt.
Tudományos tény, hogy bármilyen kis mennyiségű alkohol káros hatással van a szervezetünkre.
Az alkoholos italok közül - különösen a jó idő beköszönte után - a sör a legnépszerűbb.
Ha már alkoholt iszik valaki, a szakemberek szerint még mindig a sör az, ami rövid- és hosszú távon kevésbé lehet káros az egészségünkre.
Sokan gondolják még ma is, hogy egy kis alkohol ellazítja őket és segít jobban aludni.
Ez hatalmas tévedés.
Dr. Egy 2018-as kutatás is ezt támasztotta alá.
„Ha megiszunk egy sört, az azonnal a májba kerül - mondta Dr. Gomer.
Az alkohol irritálja a beleket, ahol a lebontás későbbi szakasza és a felszívódás történik.
Az alkohol károsítja a bél mikrobiomját is.
Ha történelmi távlatokban gondolkodunk, valószínűleg mindenkinek a középkori szerzetesek ugranak be először a sörfőzésről.
Ez azonban nem volt mindig így, egészen a 16. századig kifejezetten nőies szakmának számított a sörfőzés.
Az emberiség közel hétezer éve készít sört, az ókori Egyiptomból és a sumér civilizációból is maradtak fenn sörfogyasztásra utaló régészeti leletek, de egyes feltételezések szerint még régebb óta van velünk az alkoholos ital.
Európában i.e. IV. Vilmos bajor herceg 1516-ban kiadott rendelete rögzíti elsőként, hogy a sör vízből, komlóból és árpamalátából készül.
Több oka is lehetett, hogy évezredeken keresztül elsősorban a nők főzték a sört.
Sokáig ugyanúgy a háztartás körüli munkák része volt a sörkészítés, mint például a sütés-főzés, és így alapvetően a nőkre hárult ez a feladat.
Az egyiptomi hieroglifák között is találni olyat, ahol nőket ábrázolnak sörfőzés közben.
Talán nem véletlen, hogy számos ősi kultúrában női istensége volt a sörnek: az egyiptomiaknál Tjenenetnek, a suméroknál Ninkasinak hívták, utóbbiról egy dicsőíti himnusz is fennmaradt, ami egyben a sörkészítés leírása is.
A balti és a szláv mitológiában Raugutiene-nek hívták a söristennőt, a finneknél pedig Kalevatarnak.
A sört manapság inkább élvezeti értéke miatt isszuk, a középkori emberek étrendjének viszont szerves része volt magas tápanyagtartalma miatt.
Arról nem beszélve, hogy mivel nem volt akkoriban vezetékes víz, egészségügyi szempontból biztonságosabb volt sört inni, mint vizet.
I.e. 2100 körül készült Sörfőző nőkről készült egyiptomi szobor egy múzeumban - Fotó: Prisma / Universal Images Group / Getty Images
Idővel egyre professzionálisabbá vált a sörfőzés a háztartásoknál, már akkora mennyiséget tudtak előállítani az italból, hogy kereskedni is lehetett vele.
Az angol „alewife” kifejezés is azokra a nőkre utalt, akik a sörfőzésből éltek meg: a piacon értékesítették főzetüket, vagy a saját otthonukban nyitott kocsmában mérték az italt.
Magas, csúcsos kalapjukról lehetett őket megismerni, amit azért viseltek, hogy kitűnjenek a piaci forgatagban, és megtalálják őket a vevők, portékájukat, a sört pedig nagy üstökben szállították.
Igen, ez a leírás kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan a boszorkányokat szokás ábrázolni.
És ha ehhez hozzátesszük, hogy gyakran az otthonuk elé kihelyezett seprűvel jelezték, hogy sört mérnek a háznál, akkor teljessé válik a kép.
A 16. században kibontakozó reformáció nem igazán nézte jó szemmel a sörfőző nők munkásságát, azt tartották, hogy bűnbe viszik az erényes férfiakat, leitatják őket, és elveszik a pénzüket.
Férfi versenytársaik ki is használták az egyház rosszallását: azt a pletykát terjesztették róluk, hogy valójában boszorkányok, és üstjeikben nem sört, hanem varázsitalt kotyvasztanak.
Akkoriban ez súlyos vád volt, akár halálbüntetéssel is sújthaták, akit boszorkánysággal gyanúsítottak meg.
Egyes történészek szerint ebből a korszakból ered a ma is ismert boszorkányábrázolás.
Ennek tudományos igazolása még várat magára, bár a korabeli ábrázolásokat látva nehéz nem összekötni a kettőt.
Sörfőző asszonyt ábrázoló középkori faragvány Londonban - Fotó: English Heritage / Getty Images
A boszorkányellenes propagandának köszönhetően szép lassan eltűntek a női sörfőzők, bár az sem segített a helyzetükön, hogy a 14. századi nagy pestisjárvány után megugrott a kereslet a sör iránt, egyre többen láttak üzletet a sörfőzésben.
A férfiak egy része hitte is, meg nem is ezt a boszorkányság dolgot, arról viszont meg voltak győződve, hogy a nőknek inkább a gyerekneveléssel kellene foglalkozniuk, mintsem a sörfőzéssel.
Az angliai Chester városában egyenesen megtiltották a nőknek, hogy sört áruljanak, nehogy hajadonok maradjanak.
Később, az ipari forradalom alatt a sörfőzés nagyüzemivé válása tovább növelte a férfiak dominanciáját ezen a téren.
A sört is egyre inkább a férfiak italaként könyvelték el, a nőknek maximum a bárpult másik oldalán jutott hely.
