A tanulmány a legális és tiltott szerfogyasztás kockázati tényezői közül az iskolai problémákkal foglalkozik. Kutatásában a szerző 18 elemet vizsgált az iskolával, pontosabban a tanulással, iskolai viselkedéssel kapcsolatban. Korábbi kutatási eredményekre támaszkodva azt feltételezte, hogy az iskolai problémák összefüggnek a fiatalok legális és tiltott szerfogyasztásával, amit az eredmények megerősítettek. Mind az iskolai eredmény, mind a lógás miatti hiányzás, iskolakerülés összefüggést mutatott a legális és a tiltott szerek fogyasztásával.
A deviáns magatartásformák kialakulását magyarázó elméletek közül a két legnagyobb figyelmet érdemlő elmélet a szociális kontroll, valamint a szociális tanulás elmélete. Mindkettő mélyen szociológiai indíttatású, ugyanakkor a pszichológia erős befolyását is magán hordozza. A kontrollelmélet Hirschi-féle változata abból indul ki, hogy deviáns viselkedés akkor keletkezik, ha az egyén kapcsolódása a társadalomhoz gyenge vagy megszakad. Elmélete szerint ezek a kötődések határozzák meg, mi a deviáns viselkedés, azaz mi a jó és mi a rossz. A szociális tanulás elmélete szerint a deviáns és a konform viselkedés a szocializáció egy-egy változatának eredménye. Bármilyen viselkedési típus kifejlődése és fennmaradása az adott viselkedéssel kapcsolatban várható büntetésektől és jutalmaktól függ. Az egyén személyiségfejlődése során különböző viselkedési mintákat kezdeményez. Azok a viselkedésminta-típusok ismétlődnek, maradnak fenn, amelyeket a környezet kedvezően értékel, folyamatosan megerősít (Akers és mtsai 1979). E két elmélet integrációjából született a szociális fejlődés (social development) elmélete (Hawkins és mtsai 1992). Az alapfeltevés, hogy azok a gyerekek, akik erős szociális kötődésekben és olyan normák között fejlődnek, amelyek ellentétesek a droghasználattal, később kevésbé lesznek hajlamosak drogokat fogyasztani. És végezetül fontos kiemelni Engel „biopszichoszociális” modelljét, amely komplexebb megközelítést jelent. A modell lényege, hogy bármilyen társadalmi jelenség értelmezésében - beleértve a normasértő cselekedetek tanulmányozását is - a pszichológiai és a szociális megközelítésen kívül a biológiai aspektusnak is érvényesülnie kell (Engel 1977).
A drogfogyasztás megjelenéséről a magyar fiatalok körében az 1960-as évek végétől rendelkezünk információval (Elekes-Paksi 1999). Önbevallásos, tehát közvetlen indikátorokat használó vizsgálatok a hetvenes években készültek először a középiskolások körében. Ezeket a kutatásokat azonban különböző módszerekkel és különböző mintákon végezték, ezért az eredmények nehezen összehasonlíthatók. Az iskolai teljesítmény a fiatalok életében a lelki egészség jelentős tényezője. Az iskolába lépés első éveit fejlődés-lélektani szempontból kritikus periódusnak tekinthetjük. A gyerek és családja ekkor találkozik először szervezett keretek között a nevelő által közvetített társadalmi elvárásokkal, valamint magatartásának és teljesítményének minősítésével. Kezdeti probléma például a figyelmetlenség, de gyakoriak az olvasás- és írástanulás terén mutatkozó nehézségek, valamint a személyiségzavart jelző magatartási gondok. A fejlődést gátolják a gyenge osztályzatok, a kudarctól való félelem, valamint az önbizalom hiánya is. Ezek a korai kudarcok mind serdülőkori problémákhoz vezethetnek (Kósáné 1989).
A folyamatos iskolai kudarcok következtében jelentősen megnő a negatív önértékelés, az önbizalomhiány kialakulásának veszélye, következményesen érzelmi, hangulati, viselkedési zavarok megjelenésével kell számolnunk. A viselkedészavar prevalenciáját 1-10% közé teszik; városi környezetben, annak szegényebb szocioökonomiai régióiban ennél gyakoribb. A magatartási problémák gyakran tanulási nehézségekkel járnak együtt vagy fordítva. Egyrészt a rossz tanulónál mindig fennáll az inadaptált viselkedés veszélye. Az a tanuló, aki például a gyenge teljesítményét folyamatos stresszként éli meg, megoldásként választhatja a kábítószerhez való menekülést is.
Az iskolai élet és a szerfogyasztás összefüggését az iskolai teljesítmény, illetve a lógás miatti hiányzás mutatóival vizsgálták. Mindkét esetben beigazolódott, hogy szignifikáns összefüggés van a tanulmányi átlag, az iskolai hiányzások gyakorisága, valamint a szerfogyasztás között (Elekes 2005). Az eddigi adatokból az is kiderül, hogy a fiatalok jelentős része iskoláskorában tanulási nehézségekkel küzd. A tanulási problémák már az általános iskola felső osztályaiban jelentkeznek, és gyakori bukásban, évismétlésben nyilvánulnak meg. Arra kerestem választ, hogy kimutatható-e szignifikáns összefüggés az iskolai problémák, kudarcok, valamint az alkohol- és drogfogyasztás között az ambulancián megjelenő fiatalok különböző csoportjai (kipróbálók, problémás szerfogyasztók, függők) körében, és melyik csoport rendelkezik a legtöbb iskolai problémával. A Serdülőkori Problémák Értékelő Interjúja (EuroADAD) a kutatók és a klinikusok nemzetközi együttműködésként jött létre. Ez egy strukturált klinikai interjúmódszer, amelyet három területen hasznosítani lehet: klinikai/diagnosztikai munka, programértékelés és kutatás. Az EuroADAD hét nagyobb problématerületet tartalmaz: egészségi állapot, iskola, társas kapcsolatok, család, pszichológiai állapot, jogi helyzet, alkohol- és drogfogyasztás. Minden területet súlyosság szerint értékel a kérdezőbiztos és az interjúalany egyaránt. Jelen kutatás a kérdőív két problémakörének összefüggéseit vizsgálja: iskolai státus és a drogfogyasztás. Lineáris regresszióanalízissel végeztem el a vizsgált elemek közötti lehetséges összefüggéseket. A különböző kábítószerek fogyasztását tekintettem függő változónak és függetlennek az iskolára vonatkozó kérdéseket. Vizsgálatom alapját a Nyíregyházi Drogambulancián felvett EuroADAD-interjúk képezik. A mintában 144 fő szerepelt, 15 nő és 129 férfi, 73,6%-uk 18 év feletti, 26,4%-uk 15-18 év közötti. A megkérdezettek 42,4%-a iskolába jár, 24,3%-uk dolgozik, 27,1% sem tanulói, sem munkaviszonnyal nem rendelkezik.
A mintában szereplők 14,6%-ára jellemző a családtól való elszökés, csavargás. Kisebb-nagyobb bűncselekményt életében egyszer a megkérdezettek 94%-a követett el. A kérdőívben 17 bűncselekményfajta közül legjellemzőbb a bolti lopás (50,4%) és a lopás (25,9%). Másik fontos csoport a járművezetéshez kapcsolódó tevékenységek, például járművezetés intoxikált állapotban (26,6%), illetve a járművezetés szabályainak megsértése (25,2%). Drogárusítás a saját szükségletek és egyéb luxuskiadás céljából 16,8%-ukra jellemző. Az elkövetett bűncselekmények miatti előzetes letartóztatás a megkérdezettek 7,6%-ánál fordult elő, többnyire 24-48 órás időtartamban. Rendőri előállítás 1-4 alkalommal fordult elő 69,9%-nál, 5-8 alkalommal 2,8%-nál. A bűncselekményt lezáró bírósági végzése/ítélete a kérdezettek 25,2%-ának volt; jelenleg 81,8% vár büntetésre, vagy átmenetileg fel van függesztve a bírósági/ügyészi eljárás. Az interjúalanyok 57,3%-a könnyedén veszi a törvénnyel való összeütközést, vagy nem tartja bűncselekménynek a drogfogyasztást. A megkérdezettek 76,9%-a a kábítószerrel visszaélés miatt a büntetőeljárásból „elterelt” a megelőzés, illetve a kezelés irányába.
A megkérdezettek mindegyike fogyaszt alkoholt; 42,4%-uk 15 évnél fiatalabb volt az első fogyasztáskor, 56,3%-uk 15-18 életév között kezdett inni, 1,4%-uk 18 év felett ivott először alkoholt. A tudatmódosító szerek között a második legnépszerűbb szer a marihuána. A fogyasztás elkezdése életkor szerint: 15 év alatt 9,7%, 15-18 év között 58,3%, 18. életév felett 17,4%. Az illegális szerek között a másik gyakori kábítószer az ecstasy; 15 éves kora előtt 0,7%, 15-18 éves korában 26,4% használta először, 18 éves kora után 19,4%.
A 144 megkérdezett közül 21 fő soha nem használt marihuanát, 77 fő pedig „partidrogot”. A 144 fő közül 113 dohányzik. Egyéb kábítószerek jelentéktelen számban fordulnak elő (nyugtató, amfetamin, LSD). Az utolsó 30 napban egynél több szert használt a megkérdezettek 18,1%-a. A marihuánahasználók 29,2%-a, az ecstasyt fogyasztók 11,1%-a nem állt le a szerfogyasztással. Az utóbbi adatok érdekesek, mert a minta közel 80%-át kitevő „eltereltek” szakmai keretben a büntetés helyett kezelést választottak. Az illegális szer további használata mellett jellemző a szerváltás, azaz növekszik az alkoholt legalább hétvégente fogyasztók száma. A mintában 70,1%-a nem tapasztalta, hogy az elvárt hatáshoz egyre nagyobb mennyiségre volt szüksége a szerből.
A 3. táblázatból látható, hogy az iskolai problémák előfordulása az alkalmi fogyasztók körében kevésbé jellemző. Meglepő, hogy a problémás alkoholfogyasztás hátterében nem áll iskolai probléma. Ugyanakkor az alkoholfüggők csoportjába tartozó fiatalok iskolai problémái jelentősek. A partidrog- és amfetaminfogyasztók csoportjai több iskolai problémával küzdenek, mint a marihuánát használók. Összességében elmondható, hogy az iskolai problémák összefüggnek a legális és tiltott szerek fogyasztásával.
| Elem | Jelenet | Kapcsolat |
|---|---|---|
| Iskolai teljesítmény | 14,6% átmeneti felhagyási szándék; 11,8% tartós felhagyási szándék | pozitív összefüggés a szerfogyasztással |
| Lógás miatti hiányzás | szignifikáns összefüggés minden szerrel | különösen marihuána és partidrog |
Az Egyes bekezdések összesítésében elmondható, hogy az iskolai problémák összefüggnek a legális és tiltott szerek fogyasztásával, és a korai életmódbeli tényezők a későbbi kockázatokat elmélyítik. Az expertek hangsúlyozzák, hogy a családi és szociális kontextus, a nemzetközi kutatások eredményei és a biológiai megközelítések együttesen adnak magyarázatot a serdülők drogfogyasztási mintázataira és az iskolai kudarcokra.
Az agy fejlődése szempontjából az alkoholfogyasztás korai megkezdése súlyos következményekkel járhat: a mielin képződés és a szinaptikus metszés megzavarása, a fehér- és szürkeállomány változásai, illetve a jutalomfeldolgozás és figyelemzavar területeinek érintettsége. A nyugati és magyar adatok összhangban mutatják, hogy minél korábban kezd valaki inni, annál nagyobb a kockázat a későbbi problémákra, beleértve a túlzott alkoholfogyasztást, és a kábítószerrel való visszaéléshez vezető utat.
Hogyan befolyásolja az alkohol a fejlődő agyat?
A családi környezet és a szülői magatartás jelentős hatással van a fiatalok alkohol- és droghasználatára. Biztonságos és nyitott kommunikáció szükséges keretekkel és határokkal, de nem lehetettetlen kontroll; a bizalom megőrzése és a következetes részvétel elsődleges. A korai stressz, erőszakos élmények és a bizonytalan környezet növeli a korai alkoholfogyasztás valószínűségét, ugyanakkor a genetikai és biológiai tényezők is közrejátszanak a gyermekek egészségi és viselkedési kimenetelében.
tags: #menekules #a #gyerekkorba #alkohol