Idegenes a hangzása, ezért sokan nem is merik kipróbálni. A sorbet (szorbé) vagy sörbet a perzsa sherbet szóból, bár valódi eredetét nem ismerik, csak feltételezik, hogy Kínából származik. Ma talán a sorbet elnevezés a legismertebb, ugyanis a franciák tették világszerte ismertté. Alapvetően a fagylaltok elődjének tekinthetjük, egy jeges, többnyire gyümölcsös finomság.
Fő összetevői a friss vagy fagyasztott gyümölcsből készített gyümölcspüré, valamilyen édesítőszer, esetleg alkohol. Nem tartalmaz tejet vagy tejszínt, így igazán jó alternatíva tejérzékenyek számára, ha fagylalthoz hasonló finomságra vágynak. Díszes poharakban szolgálták kínálni az étkezések végén, desszertként, de egy-egy fogás között is szívesen falatozgatják gyomornyugtatóként, valamint semlegesíti az ízlelőbimbókat és a szájízt is. Fűszeres, csípős ételek után is igazi megnyugvást nyújt a gyomornak.
A nyári melegben viszont igazi felüdülést jelent egy sorbet elfogyasztása. Ráadásul könnyű elkészíteni is, nem kell hozzá a tűzhelyet vagy a sütőt használni, és vendégek érkezésekor vagy gyors gyerekbarát édességként is kiváló alternatíva. A friss gyümölcsök választéka most vége érhetetlen, úgyhogy ha eddig még nem próbálták, épp itt az ideje!
A sárgadinnyekockákat a citromlével, a mézzel és a fahéjjal jól összeturmixoljuk, majd a fagyasztóba tesszük. Kb. 2 óra múlva villával átkeverjük, majd 3-4 órára a fagyasztóba visszarakjuk, közben többször átkeverjük, hogy egyenletesen kristályosodjon. Keverjük össze a mascarponet és a tejszínt, adjunk hozzá két evőkanál nádcukrot, majd tegyük a fagyasztóba 3 órára, de óránként keverjük át, hogy laza, kásás maradjon. A szeder felét egy szűrőn nyomkodjuk át úgy, hogy a magok ne kerüljenek bele. A másik felét tegyük egy nagy tálba, adjuk hozzá a maradék cukrot és a zöldcitrom levét, locsoljuk meg az átpasszírozott gyümölcslével, majd halmozzuk a tetejére a tejszínes mascarpone sorbetet.
A sorbetet víz, cukor, gyümölcs vagy zöldség keverékéből készítik, esetenként alkohollal, fűszerekkel vagy növényekkel kiegészítve. Fontos szabály, amit érdemes megjegyezni: elkészítése során semmilyen zsírtartalmú anyagot nem szabad hozzáadni. A gyümölcssorbet esetében a DGCCRF előírja, hogy az elkészítéskor a gyümölcsök aránya legalább 25% legyen. Ez az arány bizonyos savanyú vagy erős ízű gyümölcsöknél 15%-ra, a diófélék esetében pedig 5%-ra csökken.
Ha valami gyümölcsösebbet keres, akkor a „plein fruit” feliratot keresse. A „plein fruit” jelölésű sorbetnek legalább 45%-ban kell gyümölcsöt tartalmaznia a szokásos gyümölcsök esetében, savanyú vagy erős ízű gyümölcsöknél pedig 20%-ban. A fagylalt egy másik kategóriába tartozik. Pasztőrözött tej, tejszín, cukor, valamint aromák vagy ízesítő összetevők keverékéből készül. Fontos tudni, hogy a fagylaltnak legalább 5% tejzsírtartalommal kell rendelkeznie. A tejzsíron kívüli zsírok nem megengedettek, kivéve azokat, amelyek a termék ízesítésére használt összetevőkből származnak.
Ízre ez gyakran magyarázza a krémesebb, teltebb és ínycsiklandóbb textúrát. Ez nem feltétlenül „jobb” vagy „rosszabb”, mint egy sorbet: egyszerűen csak egy másik termékcsaládról van szó. A „fagylalt” kifejezés tágabb értelemben használatos. A fagylaltot úgy állítják elő, hogy pasztőrözött keveréket fagyasztanak le, amely tejből, tojásalapú összetevőkből, növényi eredetű összetevőkből, zselatinból, cukorból és aromákból áll. Ebben a termékcsaládban találhatók a vízalapú fagylaltok, a tejalapú fagylaltok, a tojásalapú fagylaltok, valamint a növényi alapú fagylaltok. Ha növényi fehérjéket használnak, például szójabab-alapúakat, a megnevezés ezt jelezheti.
Más szóval, a „fagylalt” kifejezés nem mond el mindent. Ahhoz, hogy megtudja, mit vásárol valójában, meg kell néznie a kereskedelmi elnevezést, majd az összetevők listáját. Ha két azonos ízű sorbet között vacillál, a „teljes gyümölcs” felirat az egyik legfontosabb tájékozódási pont. Ez azt jelzi, hogy a gyümölcs aránya magasabb, mint egy hagyományos sorbetben. Például egy epres, mangós vagy őszibarackos sorbet esetében ez jelentős különbséget jelenthet az íz és az állag tekintetében. Minél több gyümölcs van benne, annál inkább olyan érzetet kelt a sorbet, mintha turmixolt gyümölcsből készült volna, természetes illattal és frissességgel.
De itt sem szabad csak a csomagoláson megállni. Nézzük meg az összetevők listáját is: az összetevők sorrendje jelzi, melyek vannak nagyobb mennyiségben jelen. A fagylaltokat gyakran literben hasonlítják össze, de a DGCCRF emlékeztet arra, hogy a tömegben kifejezett mennyiség jelölése fontos. Miért? Mert a készítménybe kevert levegő - amit „térfogatnövelésnek” neveznek - jelentősen megváltoztathatja a tényleges mennyiséget ugyanazon térfogat esetén. Két egyliteres doboz tehát nem feltétlenül tartalmaz azonos mennyiségű terméket grammban kifejezve.
Éppen ezért a címkén a mennyiséget tömegegységben kell feltüntetni, és esetleg kiegészítésként megadni a térfogatot is. Mielőtt két árat összehasonlítana, nézze meg a kilogrammonkénti árat vagy a grammban kifejezett mennyiséget. Gyakran azt gondoljuk, hogy a sorbet soha nem tartalmaz tejet. Elvileg nem adnak hozzá zsírt, de a szervezet pontosítja, hogy technológiai okokból - a krémesség javítása érdekében - nagyon kis mennyiségű tejfehérje felhasználható. A tej jelenlétét, még kis mennyiségben is, fel kell tüntetni az összetevők listáján. Ez fontos szempont az allergiások vagy azok számára, akik szigorúan kerülik a tejtermékeket.
A helyes eljárás tehát egyszerű: ne hagyatkozzon kizárólag a „sorbet” szóra. Ha valami nagyon friss, könnyű ízű és gyümölcsös édességre vágyik, akkor érdemes a sorbetet választania, főleg ha a „teljes gyümölcs” felirat szerepel rajta. Ha viszont lágyabb, kényeztetőbb állagot szeretne, akkor a fagylalt gyakran megfelelőbb választás. Ha igazán ínyenc desszertre vágyik, darabkákkal, öntetekkel vagy egyéb hozzáadott összetevőkkel, akkor mindenképpen nézze meg az összetevők listáját és a tápértékadatokat. Ezekből derül ki, hogy a csomagban sok-e a cukor, a zsír vagy az egyéb adalékanyagok. Ha pedig fagylaltozóból vásárol, ne habozzon megkérdezni az összetételt.
Sorbet: hozzáadott zsírtartalom nélkül, víz-, cukor- és gyümölcs- vagy zöldalapú. Teljes gyümölcsös sorbet: magasabb minimális gyümölcstartalom, így jó választás a gyümölcsös íz kedvelőinek. Fagylalt: legalább 5% tejzsírtartalommal, gyakran krémesebb állagú. Jégkrém: egy tágabb kategória, amely tartalmazhat tejet, tojást, növényi összetevőket vagy egyéb készítményeket. A legjobb megoldás mindig ugyanaz: olvassuk el a terméknevet, az összetevők listáját, az allergéneket és a grammban megadott súlyt.
A nyár beköszöntével egyre jobban vágyunk a hűsítő finomságokra - egy finom jeges tea, egy pohár limonádé, egy jól behűtött dinye vagy egy jéghideg desszert életmentő lehet a kánikulában. A cukrászdák és fagyizók teraszán sorban állnak ilyenkor az emberek, hogy kedvenc fagyijukkal hűtsék le magukat. De vajon a fagyi és a jégkrém az egyetlen üdvözítő megoldás a kánikulában? Mit tehetnek azok, akik kerülnék a tejes desszerteket? A sorbet kétségkívül remek megoldás számukra, és nagy előnye, hogy otthon is pillanatok alatt elkészíthető. A fagylalt alapja tej, tejszín és cukor keveréke, amelyet habosra kevernek, és úgy hűtenek le. Krémes állagú, gazdag ízű desszert, zsírtartalma jellemzően 10% felett van. A sorbet tulajdonképpen a fagylalt őse, valószínűleg a 13. századi Kínából származó jeges desszert. Az igazi sorbet friss vagy fagyasztott gyümölcsből, vízből és cukorból készül, tejterméket egyáltalán nem tartalmaz. Egyes helyeken szoktak hozzáadni némi alkoholt is, de ha így van, ezt mindig feltüntetik, hiszen az alkohol alapvetően nem összetevője a hagyományos sorbetnek.
- Aki a krémes, testes ízeket kedveli, ahhoz a fagylalt illik a legjobban. - Aki alacsonyabb zsírtartalmú desszertet keres, annak sorbetet érdemes választania. - Tejallergia esetén is a sorbet ideális választás, hiszen egyáltalán nem tartalmaz tejterméket. Mindkét finomság elkészíthető házilag is, de a házi fagyi vagy jégkrém készítése kicsit körülményesebb. A sorbet viszont nagyon egyszerű, nem kell hozzá más, mint fagyasztott gyümölcs, némi édesítő és egy kis víz. A nyár folyamán ehhez hasonló desszertekkel hűthetjük magunkat, legyen szó baráti összejövetről vagy családi csevegésről.
Az első ismert fagylaltok történetét több kultúra magának tulajdonítja. A feljegyzések szerint az első fagylaltot a kínaiak készítették közel ötezer évvel ezelőtt, havat, tejet és gyümölcsöt használva. A ma ismert és kedvelt gombócos fagylaltok eredete Olaszországhoz köthető. Az első hivatalos jégkrémgyár az 19. század második felében kezdte meg működését Amerikában. Magyarországra a fagylalt a 18. században érkezett osztrák közvetítéssel. A sorbet vagy sörbet a perzsa sherbet szóból származik. A friss vagy fagyasztott gyümölcsből készített jeges édességet valószínűleg a törökök hozták be Magyarországra. Kell-e hozzátenni, hogy mindezek ellenére a mai vásárlókat a kereskedelmi címkék és összetevők részletes olvasása segíti legjobban abban, hogy valóban egészséges vagy kívánatos desszertet válasszanak?
A nyár legfrissebb trendjei között a kézműves fagylaltok és a mentes változatok egyre népszerűbbek. Kézműves fagylaltnak nevezhető az a termék, amelyet meghatározott anyagokból, szakaszos fagyasztással, illetve szakképzett cukrász irányításával készítenek. A tej és víz alapú fagylaltokhoz minden szokásos összetevő felhasználható, az alábbi korlátozásokkal: sovány tejpor a tej alapú fagylaltokban állományjavítóként használható, felhasználható állományjavítók: szentjánoskenyérmag-liszt, alginátok, gyümölcspektin. A kézműves fagylaltokban aroma, színezék és tartósítószer nem használható! Összes cukortartalom: 18-20% (m/m), gyümölcstartalom: 40-50% (m/m), fagyasztási hőmérséklet: -8°C, tárolási hőmérséklet: -12°C és -14°C között, eltarthatóság: legfeljebb 3 nap. Ezek a termékek színe természetes, ízük pedig gyakran a gyümölcsöket tükrözi, anélkül, hogy mesterséges színezőket használnának.
Ha a nyár végéig tartó következő szezonra tekintünk, a rovarfehérje és algák lehetnek a fenntartható alternatívák a fagylaltvilágban. A rovarfehérje fenntarthatóbb fehérjepótlás lehet, és hosszú távon fontos szerepet játszhat fagylaltkészítésben is, akárcsak az algák. Beilleszthetők-e a nyári hűsítő kedvencek egy egészséges táplálkozásba? A fagylaltok energiatartalma sok mindentől függ. Más és más értéket kapunk egy vizes és egy tejes fagylaltnál, és a gyümölcstartalom is befolyásolja az energiatartalmat. Egy gombóc fagylalt körülbelül 100-160 kcal, 5-15% zsírt tartalmaz.
Hűsítő, remegős joghurtos gyümölcsös finomság.
Magyarországon az egy főre jutó jégkrémfogyasztás évente átlagosan 3-4 liter. Ez jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban, ahol az éves egy főre jutó fogyasztás 26 liter. Válasszuk az alacsonyabb zsírtartalmú vagy cukormentes változatokat, és figyeljünk a címkékre. A sorbet tehát kiváló választás lehet tejallergiások számára vagy azoknak, akik könnyed, gyümölcsös édességet keresnek a nyári melegben. A hagyományos fagylalt krémes állaga és magasabb zsírtartalma miatt más élményt ad, legyen az a textúra vagy az ízvilág.
Elő a poharakkal, és legyen kedvenc sorbet vagy fagylalt a nyár minden napján! A nyár legjobb megoldásai között végül ott a klasszikus fagylalt, a gelato és a sorbet - mind különböző textúrával és összetétellel, de közös céllal: hűsítő élmény a melegben.