A két egymásba fonódó háromszög alkotta hatszög jelentéskeppen a tökéletesség. A csillag felső csúcsa az eget, az alsó a földet, a négy oldalsó pedig a négy alapelemet - a vizet, a földet, a tüzet és a levegőt - szimbolizálja. A hatágú csillag és egyszerűsített változatai, a három-, négy- és ötágú csillag számos sörmárka címkéjén ma is láthatók. A vörös csillag az 1930-as években már feltűnt a Heineken logójaként - látható a második képen -, de 1948-ban visszatértek a belül színtelen logóhoz. Menczer Erzsébet azért perelte be a Heinekent, mert a sör címkéjén egy vörös csillag látható, ami véleménye szerint a kommunizmus szimbóluma. Ő és családja is a kommunizmus üldözöttjei, érvelt a fideszes politikus, aki a kommunista szimbólumok közéletből való kiűzéséért. Menczer keresetével azt szerette volna elérni, hogy mondja ki a bíróság: a Heineken Hungária Zrt. A Heineken szerint viszont az 5 ágú csillag a négy elemet (föld, levegő, tűz, víz) és a „mágikus elemet” jelképezi, ezt a cég már 1889 óta használja, és semmi köze nincs a kommunizmushoz. Az ötágú vörös csillag a 20. század egyik meghatározó politikai jelképe volt, a kommunizmus jelképe, amely annak idején a szocialista világrendszer országainak zászlóiba, címereibe is bekerült. A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása után a kommunista munkásmozgalom egykori szimbóluma tiltott önkényuralmi jelképpé vált. Érdekes, hogy ettől függetlenül, még ma is több helyen megtalálható, például a holland sör, a Heineken logójában is. Vagy ez csak felidézi ezt a jelképet, és nem is az, aminek sokan vélik? A sörmárkának persze semmi köze a kommunista jelképhez, mert a márkánál már a 19. század végétől használták az ötágú csillagot - igaz, akkor még nem volt vörös. Az "A" élesztővel erjesztett sör különleges íze miatt elnyerte az 1889-es párizsi világkiállítás nagydíját, és az ott kapott rangos díjat utána a híres csillaggal együtt jelenítették meg a palackjaikon. Magát a csillagot a középkori szimbolikából vették át, aminek négy sarka a négy elemet - tűz, víz, föld, levegő -, míg ötödik ága a mágikus erőt szimbolizálja. A középkori szimbólum öt ága közül azonban négy náluk a vizet, a komlót, a malátát, az élesztőt, míg az ötödik itt is a különlegességet garantáló mágikus erőt jelképezi. A patinás holland sör címkéjét díszítő vörös csillagnak semmi köze sincs a kommunista eszmékhez Forrás: Heineken. A csillagot pedig csak 1930-ban színezték be vörösre, azonban hogy ne legyen félreértés és probléma a szimbólumegyezés miatt, az 1950-es években jobbnak látták fehérre átfesteni. Csütörtökön keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken a "Heineken vöröscsillag-használata ellen" két civil szervezet, a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ), valamint a Szabadságvédő Alapítvány (SZAVA). A vörös csillag tiltott önkényuralmi jelkép, akkor is, ha terméken jelenítik meg, mindegy, milyen indokkal teszik ezt, és használata sérti a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét, nem méltó a magyar nemzethez. Ezért azt kívánjuk elérni, hogy a Heinekent tiltsák el a vörös csillag használatától - írta a két szervezet elnöke, az óbudai Fideszt is vezető Menczer Erzsébet, valamint Pálfalvi Milán, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) alelnöke. Az Európai Unió Törvényszéke egyszer már megtagadta a sarlót és kalapácsot, valamint vörös csillagot tartalmazó szovjet címer védjegyként történő lajstromozását, elejét véve a kereskedelmi célú hasznosítás védhetőségének - írták. A több mint négy évtizedig tartó kommunista diktatúra működtetői bűncselekmények sorozatát követték el a magyar nemzet tagjai ellen. E bűncselekmények magyar családok százezreit nyomorították meg, máig nem gyógyuló sebeket okozva a sértetteknek és azok hozzátartozóinak. Összességében tehát a kommunista diktatúra a magyar nemzet egészét érintő, kiheverhetetlen traumát okozott - érveltek a Heineken vörös csillagja ellen. A SZAVA maga képviseli az ügyet, és az alapítványt vezető IKSZ-es politikus arra kér mindenkit, aki egyetért, hogy csatlakozzon hozzájuk a polgári peres eljárásban. "Zéró toleranciát a vörös csillagnak!" - búcsúztak a kezdeményezők. Arról nem szólt a közlemény, hogy a Converse cipők gyártóját is beperelik-e. Mint arról a hvg.hu pénteki riportjában beszámolt, a kormány önkényuralmi jelképtilalommal próbálkozó törvényjavaslata csak előszele volt annak a totális hadjáratnak, amelyre az Orbán-kormány készül a holland Heineken ellen. Az igazi harc nem csak a sörért, hanem a határon túli szavazatokért is megy - ezzel az állítással összecseng Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki nyilatkozata: ha minimális nemzeti érzék lenne a baloldalban, akkor megértené, hogy ez az ügy nem a kormányról szól, hanem a székelység megmaradási küzdelméről. Mégis megtarthatja a vörös csillag szimbólumot a Heineken - írja a szeretlekmagyarország.hu. Menczer Erzsébet fideszes politikus ugyanis korábban azért perelte be a céget, mert állítása szerint, a Heineken Hungária Zrt. az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a személyiségi jogát - olvasható a Győri Ítélőtábla közleményében. A politikus azt akarta elérni, hogy a Heineken ne használhassa az ötágú vörös csillagot, illetve, hogy vonják ki a forgalomból az ilyen jelképet tartalmazó promóciós termékeket. Arra hivatkozott, hogy az ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. Előadta, hogy családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért. A cég a kereset elutasítását kérte. Kifejtették, hogy a Heineken által alkalmazott ötágú vörös csillagnak nincs köze az önkényuralmi jelképekhez, a Heineken 1889 óta használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja, amely jelkép a Heineken több uniós és magyar védjegyén is szerepel. A Heineken ötágú vörös csillaga mindig csak a „Heineken” megjelöléssel együtt jelenik meg. Álláspontja szerint az ötágú vörös csillag nem sérti sem a magyar közösséget és nem jelent személyiségi jogsértést sem. Az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék elutasította a politikus keresetét, mivel egyrészt az 1992 óta fennálló és azóta folyamatosan tanúsított jogsértés esetén a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni. Ebben pedig a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a személyes igényérvényesítést tették csak lehetővé. A politikus azonban nem arra hivatkozott, hogy személyes jogsérelem érte, hanem közösség tagjaként, a közösséget ért sérelemre hivatkozással perelt. Másrészt pedig a Heineken az ötágú vörös csillag jelképet már 1889 óta, tehát régebben használja, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált. Ezentúl a cég nem politikai jelentéstartalommal, hanem kereskedelmi termék jelzésére használja a szimbólumot. A politikus az elsőfokú döntés után fellebbezett.
Az elsőfokú ítélet elutasította a keresetet, mert a Csillag az 1889 óta használt jelzés, és a jogi érvelés szerint az önkényuralmi jelképeket tiltó rendelkezések csak a közösség vagy személy személyiségi jogait érinthetik közvetlenül. Ezen felül a cég álláspontja szerint a jelképet sosem önkényuralmi jelként, hanem kereskedelmi jelzésként használják, amely a termékek azonosítását szolgálja. A patinás holland sör címkéjét díszítő vörös csillagnak tehát nincs köze sincs a kommunista eszmékhez. A történet rámutat arra, hogy a jelképek története és a jogi értelmezés között időről időre ellentmondások adódhatnak. A vitát a közvélemény és a jogi fórumok egyaránt figyelik, hiszen a jelképek politikai és kereskedelmi használata egyaránt érinti a közéleti diskurzust. A jog szerint a védjegyként vagy kereskedelmi jelzésként használt szimbólum nem feltétlenül hordozza a közösségi emlékezettel kapcsolatos terheket, de a közösségi traumákra vonatkozó emlékek ápolása és a jelképek közéletbeli megítélése folyamatos viták tárgya marad.