Sokan gondolnák, hogy ezt az írást itt be is lehetne fejezni, hiszen a muzulmán vallás tiltja az alkohol, különös tekintettel a bor fogyasztására. Lényegében igazuk is van, de mint mindig, akadnak kivételek, és ez is egy ilyen eset. A muzulmán vallás egyik népes csoportja a törökök, vagy helyesebben az oszmánok voltak (hiszen Atatürk óta beszélhetünk egységes Törökországról és török népről az első világháború után), akik hosszú ideig tartózkodtak magyar földön. És a magyar kultúra hatásai mindenképpen befolyásolták az itt tartózkodó idegen népet. Szent István óta a magyar államvallás a keresztény katolikus volt, ezzel ellentétben állt sok pontban az iszlám vallás.
Az alkohol tiltásának gyökerei az iszlámban
A Korán szerint élve tiltott az alkohol fogyasztása. Ennek története Mohamed próféta egyik útjával kapcsolatos: az útja során egy településen haladt át, és számos ember boldogan ünnepelt, táncolt, énekelt az utcán. Mohamed próféta megkérdezte, hogy minek örülnek ennyire, minek köszönhető ez a nagy vigadalom. Az emberek egy folyékony nedűnek, a bornak tulajdonították az öröm forrását. Mohamed, Isten italává kiáltotta ki a bort, hiszen ami ennyi örömnek a forrása, csakis isteni eredetű ital lehet. A próféta tovább folytatta az útját. Ahogy néhány nap múlva visszatért, és ugyanazon a falun haladt át, a helyzet nagyot változott. Ott, ahol az emberek még néhány nappal ezelőtt ünnepeltek és táncoltak, sírás, sikoltozás és számos halott volt. Mohamed csodálkozott, hogy mi történhetett, hiszen olyan boldogok voltak az emberek még pár nappal ezelőtt. A borban lakozó alkohol a pozitív (öröm és boldogság) tulajdonságából a negatívumba csapott át (erőszak, halál), mert nem ismerték a mértékletességet.
Az iszlám vallás tiltja mindazt, ami káros az emberre, a családra vagy a társadalomra nézve. Ugyanakkor megengedett mindent, ami jó és hasznos az emberek számára. Ha Isten valamitől eltiltotta az embereket, akkor valami jobbal kárpótolta őket. Az iszlám nagyon óvatosan és fokozatosan tiltotta meg az alkohol fogyasztását, ugyanakkor határozottan azt mondta: „amiből a sok részegít, abból a kevés fogyasztása is tilos”. Tehát a hit nevelésén és az istenfélelmen alapul az iszlám kezelési stratégiája. Az iszlám tanításai újra és újra emlékeztetnek az alkohol tilalmára, egyrészt emlékeztetik a hívőket arra, hogy milyen nagy bűn alkoholt inni, másrészt rávilágítanak az alkohol rossz hatásaira az egyénre és a társadalomra egyaránt. Az iszlám büntetést is szabott az alkoholivóknak az evilágon és a túlvilágon, de nyitva hagyta neki a megbánás kapuját. Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Aki bort ivott és megrészegült, annak nem fogadtatik el az imája 40 napig, és ha úgy hal meg, akkor a Pokolba megy, de ha megbánja a tettét, akkor Allah kiengesztelődik iránta.”
Az iszlámban a "Khamr" italt vagy anyagot jelent, ami befolyásoltság alatti állapotot okoz. Az alkohol csupán egy, ami ide tartozik, de ide sorolhatók drogok, narkotikumok is, melyek meggátolják az embert, hogy saját kontrollja alatt álljon. Azonban nem csak az anyag, hanem maga a külső kontroll alatti státusz esik tilalom alá. A szerencsejáték "Maisar" esetében a bevétel nem küzdelem, munka eredménye. A szerencse, vagy véletlen veszteséget, vagy hasznot hozhat, de a veszteség nagyobb.
Az alkohol és a magyar történelem: Bikavér és sertéshús
Habár számos magyar vonatkozású legenda és történelem született, ami a muzulmánokat és a bort illeti, így például az egri várnak az 1552-es ostromakor a Bikavér elnevezésének a keletkezése. Az egyik történet szerint az oszmán harcosok felettükvalóinak úgy magyarázták, hogy nem bort, hanem a bika vérét isszák. Vagy, hogy az egrieknek a bika vérét kell hogy igyák, csak így lehetnek ilyen erősek, elszántak és bátrak.
Érdekes, hogy ebben az időben indult meg a sertés termesztés és annak húsának a fogyasztása is. A nomád állattartást egyébként nem jól bíró sertés nem volt a magyar állattartás kultúra része egészen a törökökig. Hogy miért? A muzulmán vallás tiltotta, ezért nem is nagyon vették vagy ették a magyar néptől. Mi volt a borral a helyzet? Nem nőtt a szőlő és a bortermelés, de nem is csökkent drasztikusan, jó adózási alanyt láttak benne az oszmánok. Megjelent egy nagyon értékes szőlőfajta, a Kadarka.
A vallások és az alkohol: Különböző megközelítések
Bár valóban nem a szerves kultúra része a muzulmán országoknak a borfogyasztás, a vitis vinifera eredete azonban valahol keleten van. Ex oriente lux - a világosság keletről jön. A mai Irán, Irak területére helyezik a régészek az első nyomokat a borszőlő származásának. Így például a nemzetközi hírnevet is befutott Syrah szőlő (vagy Shiraz) Perzsiából származik.
Kereszténység: Szent István óta a magyar vallás a keresztény katolikus volt. A keresztény egyházak általában nem tiltják az alkohol fogyasztását, bár a mértéktelenséget elítélik. A Biblia is említ bort, és Jézus is készített bort a kánai menyegzőn. Ugyanakkor a mértéktelen ivászat káros következményeit is bemutatja.
Zsidóság: Napjainkban, amikor már nem áll a Szentély, a borra akkor is áldást mondunk szombaton és ünnepeinken; így a bor a zsidó esküvő szerves része lett. Sőt, tovább menve és a pészáhi (húsvéti) széder estén kötelező négy pohár bort meginni, mert ez szimbolizálja a jólétet és a szabadságot. A Tóra - Mózes öt könyve - súlyos példákon keresztül mutatja be a mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatását. Noé volt az, aki az özönvíz után szőlőt termesztett, bort készített, majd lerészegedett. Ennek igen súlyos következményei lettek, a Talmud szerint a saját fia kasztrálta az édesapját, hogy ne legyen több nép a világban. „Jaj a büszke koszorúnak, amit Efrájim részegei viselnek…, akik bortól mámorosak…, tántorognak a bortól, támolyognak az italtól, papok és próféták tántorognak az italtól, megzavarodtak a bortól. Támolyognak az ital miatt, tántorognak, amikor látomásuk van, ingadoznak, amikor döntést hoznak.”
Buddhizmus: Buddha tanítása megmutatta a szenvedések természetét. A legfőbb okoknak a tudatlanságot, a haragot, a vággyal együtt járó ragaszkodást jelölte meg. Ezek együtt olyan béklyókat alkotnak, amelyek a szenvedések köreiben tartanak fogva bennünket. Ma ezeket többnyire függőségeknek hívjuk, és anyagi szinten, kívül keressük rájuk a megoldást. Buddha rámutatott, hogy amíg belül nem találtuk meg a probléma gyökerét, amíg mi magunk nem döntünk úgy, hogy meg akarjuk szüntetni ezt az állapotot, addig nem tudunk tőle megszabadulni, újból és újból megteremtjük a feltételeit. Ha belül már nincsenek meg a feltételei, és elhatároztuk, hogy el akarjuk vágni kötelékeinket, még akkor is ott vannak a rajtunk kívül eső feltételek. A külső okokkal is kell kezdenünk valamit. Ebben soha sem vagyunk egyedül, együtt kell másokkal is működnünk. Ahogyan Buddha tanítása egyre több emberhez eljutott, a hagyomány továbbadói egyre több tapasztalatot gyűjtöttek, és egyre változatosabb módszereket alkalmaztak ezekre a problémákra. A korai passzív lehetőségek mellett megjelentek az aktív, a hétköznapi élet tevékenységeivel együtt is elkezdhető gyakorlatok. Ezek lényege, hogy az ember nem tudja csak úgy elpusztítani azt, amitől függ, hiszen kölcsönös egymásra utaltságban élünk vele. El kell fogadnunk és megbarátkozni vele. Amíg nem tudjuk elfogadni, addig nem tudjuk megismerni, nem tudunk vele együtt élni. Pontosabban addig helyette a róla alkotott elképzeléseinkkel foglalkozunk. Délkelet-Ázsiában a szerzetesi élethez hasonló függőségektől megszabadító programok vannak.
A függőségekkel való megküzdés | írta: Ajahn Brahm | 2015. június 19.
Az iszlám és az alkohol: Részletek és kivételek
Az iszlám megtiltott mindent, ami káros az emberre, a családra vagy a társadalomra nézve. Ugyanakkor megengedett mindent, ami jó és hasznos az emberek számára. Ha Isten valamitől eltiltotta az embereket, akkor valami jobbal kárpótolta őket. Az iszlám nagyon óvatosan és fokozatosan tiltotta meg az alkohol fogyasztását, ugyanakkor határozottan azt mondta: „amiből a sok részegít, abból a kevés fogyasztása is tilos”. Tehát a hit nevelésén és az istenfélelmen alapul az iszlám kezelési stratégiája. Az iszlám tanításai újra és újra emlékeztetnek az alkohol tilalmára, egyrészt emlékeztetik a hívőket arra, hogy milyen nagy bűn alkoholt inni, másrészt rávilágítanak az alkohol rossz hatásaira az egyénre és a társadalomra egyaránt. Az iszlám büntetést is szabott az alkoholivóknak az evilágon és a túlvilágon, de nyitva hagyta neki a megbánás kapuját.
Az iszlám vallás a ételt Isten egyik legnagyobb ajándékának tartja. Vallásuk szerint léteznek megengedett, jó, tilos, és tisztátalan ételek. Tilos ételnek számít a sertés húsa, a vaddisznó, a vér bármilyen fogyasztása, valamint titkos alkoholos ital fogyasztása. A zarándoklat idején tilos vadászni, azonban a tengeren halászni megengedett. A megengedett állatot Isten nevének említése közben szabad csak levágni. Az étkezésnek van 12 alapszabálya az iszlám vallásban.
Az iszlámban nem csak egyedül az alkohol tiltott. „Al-Kohool” egy arab szó, mégsem találjuk a Koránban. „Khamr” kifejezést találunk, ami erjesztett anyagot jelent, melyben részegséget, kábulatot előidéző alkotórész van. A másik szó a „szukára”, ami bódult állapotot, mámort jelent. Az iszlámban minden korty szeszes ital elfogyasztása bűn. Az alkohol fogyasztást egyesek azokra az ételekre is kiterjesztik, amik alkohol felhasználásával készültek. Ez azonban csak akkor valós, ha például a süteményben a krém tartalmazza a rumot, vagy sherryt, vagy más alkoholt, ugyanis az alkohol az étel más összetevőitől függően alacsony hőfoknál távozik az ételből, de a víz forráspontja előtt mindenképpen. Tehát a vörösboros marhapörköltet nyugodtan fogyaszthatja egy muszlim ember is, mivel a tiltás csak az alkoholra vonatkozik. A sertés kimondottan tisztátalan állat. Fogazata alapján mindenevő. Tápláléka is szennyes és ezt építi be szervezetébe. Nem kívánatos, hogy az ember testének építőanyagát ilyen tisztátalan alkotórészek alkossák. Ugyanezért nem szabad ragadozó, vagy mérges állat húsát fogyasztani. A marha a szárnyasok tápláléka növényi eredetű, így ezek fogyasztása engedélyezett. Az iszlámban tiltott azoknak az állatoknak a fogyasztása, amelyek korábban állati eredetű anyagot tartalmazó tápon éltek (elhullott állatok tetemének ledarálásával létrejött csontliszt). Ugyanígy tilos a vért tartalmazó ételek fogyasztása, mint a párizsi, vagy más felvágottak, valamint a véresen levágott állatok fogyasztása. Tilos sertészsírral sütni, és minden olyan ételt elfogyasztani, amiben sertéstől származó adalék, például szalonna található.
A muszlimok hisznek abban, hogy a testük nem az ő tulajdonuk, Istentől kapták kölcsön erre az életre, ezért vigyázniuk kell rá, és majd úgy visszaadni - lehetőség szerint - ahogyan kapták. Tisztán, egészségesen, mindenféle modifikációtól mentesen. Vannak azért olyan muszlimok, akik ebben nem hisznek, mint ahogy nálunk, keresztényeknél is van ilyen, mindenki abban hisz, amiben akar és tud. A Korán az alkohol (és bármilyen bódító hatású szerek) fogyasztását pontosan a hatásuk miatt tiltja. Mert az ital öli az agysejteket, nem tiszta a fejünk.
Társadalmi és kulturális hatások
A társaság fontossága: A gyakorlás közösségben történik, és nem mindegy, hogy miből merítünk élményeket, hol éljük meg a közösség erejét. Ha a templomi programokon örömök érnek és kialakul egy pozitív szociális közeg, akkor alkohol nélkül is jól fogjuk érezni magunkat. Így elkerülhető a függőség. A Krisna-tudatos tevékenységek ráadásul igen változatosak, bárkit lefoglalnak. A vallás lelki és mentálhigiénés alapokat nyújt, olyan kedvező közeget és konstruktív életmódot kínál, ami értelmetlenné teszi az önpusztítást.
Az iszlámban a vallásjog általános alapelvként hangsúlyozza, hogy tilos az embernek bármi olyasmit megtennie, ami egészségére nézve ártalmas; olyasmit enni vagy inni, amitől beteg lehet. Az embernek tilos önmagában ártalmat tenni. A vallás egy út, utazás Isten felé, életem értelme és helye felé, életem rendjének megtalálása felé. Ha ez megvan, akkor az a tény, az a tapasztalat - az Istentapasztalat - tud segíteni, és nem a hozzá vezető út. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Isten a vallás révén, a törekvőben olyan erőket tud megnyitni, amelyek segíthetik a függőségi problémák legyőzését. De azt mindig az embernek kell akarnia, és törekednie rá. Ezt a megközelítést alkalmazzák azok az intézmények, amelyek ilyen céllal jönnek létre, példamutató jelleggel református testvéregyházunkban a ráckeresztúri drogterápiás otthon, ahol az Isten igéjének az ereje, a keresztény életpélda követése adhat erőt az oda bekerülőknek. Nem könnyű az út, mert ezek a problémák - droghasználat, alkoholizmus, szerencsejáték függőség stb. - a lélek legmélyéig szivárognak le és nagyon beleisszák magukat a személyiségbe.
A Pew Research Center világszerte élő muszlimok körében végzett felmérésében a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy az alkoholfogyasztás erkölcsileg helytelen. A Pew 2013-ban közzétett, 38 ezer megkérdezett véleményét feldolgozó jelentése szerint a muszlimok több mint a fele ezen a véleményen volt, a legtöbben Thaiföldön, Ghánában, Malajziában, a palesztin területeken, Indonéziában, Nigerben és Pakisztánban vélekedtek így.
Az alkohol néhány iszlám országban kapható, bár a szabályozás igen eltérő, és bonyolult szabályok és korlátozások vonatkozhatnak az értékesítésére, illetve arra, hogy hol lehet fogyasztani. Egyes országok, mint például Szaúd-Arábia, teljesen betiltották az alkoholt. Az alkoholfogyasztást ott korbácsolással, pénzbírsággal, börtönbüntetéssel, külföldiek esetében pedig kitoloncolással büntethetik. Más helyeken lazább a hozzáállás, mint például Dubajban, az Egyesült Arab Emírségek egyik legnépszerűbb úti céljában, amelyet sokan a csillogásáról és a szuperlatívuszok iránti szeretetéről ismernek. Dubaj számos bárral, éjszakai klubbal és szórakozóhellyel büszkélkedhet, amelyek sok látogatót és jómódú külföldi lakost vonzanak. Az utóbbi években a város egyre inkább lazítja az alkoholárusításra és a szeszesital-birtoklásra vonatkozó törvényeket is. Jordániában az alkoholt szabadon árulják az italboltokban, és a fővárosban, Ammánban található bárokban és éttermekben szabadon szolgálják fel. A muszlim többségű Egyiptomban is kapható, amely hagyományosan népszerű a turisták körében, és ahol keresztény kisebbség él. Ott a fiatalok és a gazdagok koktélokat vagy borokat kortyolgathatnak a tengerparti klubokban vagy bárokban, amelyek sokszor külföldi nevet viselnek. Bort, sört és szeszes italokat többek között online is lehet rendelni.
Alig két nappal a labdarúgó-világbajnokság nyitánya előtt a házigazda Katar egy hirtelen fordulatot követően betiltotta a sör árusítását a stadionokban, amit egyesek bíráltak, mások viszont üdvözöltek. A katari tisztviselők már régóta mondják, hogy szívesen látják a világ minden tájáról érkező futballrajongókat a tornán, de a látogatóknak tiszteletben kell tartaniuk a kultúrájuk és a hagyományaikat is. Az alkoholfogyasztás az iszlámban haramnak, azaz tiltottnak számít. A tilalom bizonyítékaként az iszlám tudósok és a muszlim vallási hatóságok általában a Korán, a muszlimok szent könyvének egy versére mutatnak rá, amely a bódítószereket “a Sátán művének” nevezi, és azt írja elő a hívőknek, hogy kerüljék azokat.
Bár az iszlámban az alkoholtilalomról úgy vélik, hogy széles körben betartják, nem minden muszlim tartózkodik az ivástól. Néhányan isznak, akár magán, akár nyilvános helyen.
A vallásjog és az alkohol: A jogi keretek
A vallásjogtudós véleménye szerint abból kell kiindulni, hogy a dzimmik (védett nem muszlimok, akik az iszlám világban élnek) olyan ügyleteket bonyolítanak le, és olyan szerződéseket kötnek, amelyek az iszlám vallás szerint tiltottak, mint például az alkohol és a sertés árusítása, valamint a kamattal járó ügyletek. Az ezekből az ügyletekből és szerződésekből származó vagyon megtartható, mert ők abban a tudatban vannak, hogy ezek az ügyletek helyesek. Sőt még akkor is megtarthatja a dzimmi az ilyen vagyont, ha felveszi az iszlám vallást, feltéve, hogy az már az áttérése előtt is a tulajdonában volt. Ebben az esetben az ügylet és a szerződés érvényben marad. Ugyanez vonatkozik azokra a muszlimokra, akik ismerik az iszlám vallás előírásait. Addig van érvényben a tiltott szerződés és ügylet, amíg helyesnek ítélik meg azt, és nincsenek tisztában a tiltással.
A mindennapi életben: Praktikus tanácsok és dilemmák
Itt a nyár, egyre többet mozdulunk ki otthonról, hogy gyermekeinkkel vagy nélkülük kiélvezzük a nyári szabad napokat. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy talán néhány hasznos tanács segítséget nyújthat a friss muszlimoknak, vagy azoknak, akik az iszlám vallás híveit szeretnék otthonukban vendégül látni a szabadságuk alatt. Sajnos már velünk is előfordult már néhányszor, hogy vendégségbe érkeztünk, ahol olyan élelmekkel kínáltak minket kedves vendéglátóink, amik számunkra tiltott dolgok. Az iszlám tiltja a szeszesital fogyasztást. Ezt sem ételben, sem italban nem fogyasztjuk. Tehát ha egy vörösborban pácolt hús kerül egy muszlim elé, azt bizony nem szívesen fogyasztja el, akár kisült már belőle az alkohol tartalom, akár nem. Húsokban egyébként is, csak iszlám vágás szerinti húst (helál hús) eszünk, ami azt jelenti, hogy ha a figyelmes vendéglátó nem olyan boltban vásárolja a húst (ez sajnos tudomásom szerint csak Budapesten van), ahol muszlimok számára vágnak húst, akkor az, aki betartja a vallása szabályait, nem tudja azt elfogyasztani. Megoldást jelent, ha olyan boltban sikerül húst venni, ami zsidó, kóser húst árul. A kóser vágás megfelel a muszlim előírásoknak is, így azt is fogyaszthatjuk. Jó hír viszont, hogy halakból bármelyiket ehetjük. Fontos, hogy az étel elkészítésénél nem lehet olyan termékeket használni, amik húst, vagy annak származékait tartalmazzák. Pl. a Maggi kockák tartalmaznak húst, vagy pl. egyes halászlékockákban szalonna van, ami kifejezetten tilos. A Maggi kockák helyett a vendéglátó használjon inkább Vegetát, ami nem tartalmaz csak zöldségeket és fűszereket. A süteményekbe sokan a tartásuk megőrzése végett zselatint raknak. Ez, ha állati eredetű, akkor nem fogyasztható. Van gyümölcs pektin-ből készült tortazselé, habfikszáló stb., ami fogyasztható muszlimok számára is. Sok péksüteménybe raknak zsírt, amit nem ehetünk. Vagy például sokaknak nincs összekapcsolva a disznóhús tilalma és a töpörtyűs pogácsa…. Ugyan ez áll arra is pl., ha a muszlim gyerekeknek cukorkával akar kedveskedni a házigazda. Gondosan el kell olvasni a tájékoztatót, mivel sok cukor tartalmaz zselatint, sok csokoládé, édesség tartalmaz alkoholt, valamint vannak olyan chips-ek is, amik pl. húst, szalonnát tartalmaznak.
Van egy másik előírás is, amit jó, ha tud a házigazda, ha muszlimokat szeretne vendégül látni. Vallásunk tiltja, hogy (családtagokon kívül, akik eredendően nem lehetnek potenciális férj vagy feleség jelölt) ellenkező neműeknek pl. puszit adjon. Sokunk még a kézfogást és egyéb érintkezést is kerüli az ellenkező neműekkel. Tehát elég kellemetlen szituáció adódhat abból, ha pl. a kedves férfi házigazda meg szeretné puszilni a muszlim vendég feleségét, de ugyan ez fordítva is igaz, a muszlim vendégnek sem szabad megpuszilni a házigazda feleségét.
Új muszlimok számára is van néhány tudnivaló, amire jó, ha ügyelnek akkor, ha nem odahaza esznek. Az éttermek kínálatában - ha nem akarják pontról-pontra végigkérdezni, mi mit tartalmaz - akkor ajánlom a vegetáriánus ételeket. Azonban arra ügyelni kell, hogy mennyire tartja be egy étterem a vegetáriánus ételek elkészítésének szabályait. Holott mivel húslében főtt, ez már nem fogyasztható muszlimok számára… hacsak nem megengedett húsból főzték a levest. Vigyázni kell, hogy sok étel alapja a húslé, csontlé, amiről nem is gondolná az ember. Itt van pl. a fokhagymakrém leves, ami látszólag fogyasztható - holott húslé alapból készül. Ha muszlim vallástöbbségű országba utazunk, ott sem árt az óvatosság, ha turisták részére üzemeltetett szállodában lakunk. Velünk is előfordult már, hogy tunéziai szállodában disznóhús volt a húsos tálak között, vagy borban pácolt húst tálaltak.