Cserszegi Fűszeres: Egy magyar szőlőfajta sikertörténete és kulturális jelentősége

A Cserszegi Fűszeres egyike azoknak a magyar szőlőfajtáknak, amelyek egyedi jellemzőikkel és sikeres piaci térhódításukkal kiemelkednek a hazai és nemzetközi borászati palettán. Ezt a fajtát Dr. Bakonyi Károly, a neves szőlőnemesítő alkotta meg 1960-ban Cserszegtomajon, a Balaton-felvidék szívében. A fajta nemesítési céljai között szerepelt egy olyan szőlő megalkotása, amely nemcsak finom bort ad, hanem kiválóan ellenáll a téli hidegnek és viszonylag korán beérik. Ez a kettős célkitűzés alapozta meg a Cserszegi Fűszeres jövőbeli sikerét, bár az elismeréshez és széleskörű elterjedéshez több évtizedre volt szükség.

A Cserszegi Fűszeres szőlőfürtjei

A nemesítés háttere és a fajta születése

Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítési munkássága során számos értékes fajtát hozott létre, melyek közül a Cserszegi Fűszeres vált az egyik legismertebbé és legkedveltebbé. A fajta nemesítése az Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajták keresztezéséből indult. A cél egy olyan szőlőfajta létrehozása volt, amely a zamatos bor mellett két fontos agronómiai tulajdonsággal is rendelkezik: jó fagytűréssel és korai érési képességgel. A kísérlet sikeresnek bizonyult, de a fajta országos elismerésére 1982-ig kellett várni. Kezdetben csak kisebb területeken telepítették, ám az 1980-as évek közepének kemény telei, az 1984-85-ös és az 1986-87-es, megmutatták a Cserszegi Fűszeres kivételes fagytűrő képességét. Míg más fajták jelentős károkat szenvedtek, a Cserszegi Fűszeres jól viselte a hideget, ami felhívta a szőlészek figyelmét a fajta potenciáljára. Ez a fagytűrés tette lehetővé, hogy a síkvidéki területeken is sikeresen termesztessék, így az Alföldön is otthonra lelt, és mára az ország szőlőterületeinek mintegy 3%-án található meg.

A Cserszegi Fűszeres szőlő jellemzői

A Cserszegi Fűszeres egy közepes növekedési erélyű, bőtermő fajta. Levelei simák és tagoltak, a lombozat általában ritka. Fürtjei közepes méretűek, kúpos alakúak, vállasak, és néha közepesen tömöttek, de hajlamosak lazább formációra is. A fajta fürtjei általában laza szerkezetűek, ami segíti a levegő áramlását és csökkenti a rothadás kockázatát.

A Cserszegi Fűszeres szőlőbogyói érés közben és éretten

A bogyók kicsik, gömbölyded alakúak. Érésük kezdetén húspiros színt öltenek, majd az érés előrehaladtával kifakulnak, és a borostyánszínű árnyalatai felé tolódnak. A bogyók vékony, de szívós héjúak és lédúsak. A Cserszegi Fűszeres korán fakad, virágzik és érik, de a szüretelésre általában csak szeptember második felében kerül sor. Szakszerű művelés mellett 10-12 tonna/hektár termésre képes hosszú távon is. A biztonságosan beérő termés cukortartalma gyakran eléri, sőt meghaladja a 18 mustfokot, ami kiváló alapot ad a minőségi fehérborok készítéséhez.

A fajta téli fagyokkal szembeni kiemelkedő tűrőképessége révén a síkvidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált. Ugyanakkor a szárazságra érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelt terhelést igényel, különben a fürtök fonnyadni kezdhetnek. A rothadásnak viszonylag ellenálló, ami tovább növeli termesztésének biztonságát. A Cserszegi Fűszeres alkalmas a magasművelésű tőkeformákra, de a tőkék terhelését fokozott figyelemmel kell kísérni a túlterhelés elkerülése érdekében. A 6-8 rügy/négyzetméter rügyterheléssel kielégítően terem, és a terhelést célszerű hosszúcsapokon, illetve félszálvesszőkön elosztani.

A Cserszegi Fűszeresből készült bor jellemzői

A Cserszegi Fűszeresből készült borok általában szárazak, frissek és illatosak. Nevéhez hűen a fajtára jellemzően fűszeres aromák dominálnak, amelyek finoman emlékeztetnek az "apára", az Irsai Olivérre, és az "anyára", a piros tramini szőlőre. A bor illata fajtajelleges, gyakran virágos jegyekkel, köztük bodzával és némi violával is kiegészülve. Ízében a friss gyümölcsös jegyek kellemesen harmonizálnak a fűszeres, telt zamattal, hosszan tartó ízt és szép lecsengést biztosítva.

Üvegnyi Cserszegi Fűszeres bor

A fajta borai savakban sem szűkölködnek, így fiatal korukban élénkek, ami kiválóan alkalmassá teszi őket fröccsnek, különösen a tikkasztó nyári napokon. Ugyanakkor a borok töményen, hígítás nélkül is fogyaszthatók, és remekül párosíthatók fehérhúsos ételekkel, pikáns salátákkal, pástétomokkal és tésztaételekkel. A keleti konyhaművészet ételeihez is kiváló párosítást nyújt, ami különösen releváns a magyar bormarketing új célországai, például Kína, szempontjából.

Bár a Cserszegi Fűszeres borai általában nem a hosszú érlelésre készülnek, a technológia általában hűtött irányított erjesztést jelent, amellyel a friss, gyümölcsös zamatok és aromák megőrződnek. A borok jól állnak némi maradékcukornak is, így a félszárazra erjesztett tételek is kedveltek lehetnek.

A Cserszegi Fűszeres nemzetközi karrierje és a Da Bibere Zala Borlovagrend

A Cserszegi Fűszeres nemzetközi sikertörténete az Ászár-Neszmélyi borvidéken tevékenykedő Hilltop Pincészetnek köszönhetően teljesedett ki. A borászat, élén Kamocsay Ákossal, a Cserszegi Fűszeresből egy igazi "világfit" faragott. A kényes ízlésű angol piac felfigyelt a fajtára, és a "Cserszegi Fűszeres" nehezen kiejthető nevét felváltotta a nemzetközi piacon is jól hangzó "Woodcutter's", ami magyarul "Favágó" jelent. Ez a bor 1998-ban Angliában elnyerte az "Év Fehérbora" címet az alacsonyabb árfekvésű borok kategóriájában, míg készítője, Kamocsay Ákos, egy évvel korábban "Az Év Borásza" címet kapta Nagy-Britanniában. Nem véletlen, hogy 1999-ben Magyarországon is elnyerte az "Év Bortermelője" címet. Bár a fajta nemzetközi karrierje azóta némileg alábbhagyott, a lehetőségek még mindig adottak egy egységesebb és markánsabb marketinggel történő világpiaci megjelenésre.

XXIV. Cserszegi Fűszeres és VIII. Irsai Olivér országos bor- és pálinkaverseny

A Cserszegi Fűszereshez és a zalai borászathoz kapcsolódóan fontos megemlíteni a Da Bibere Zala Borlovagrendet. Ez a lovagrend 2000-ben, az ezredfordulón alakult Keszthelyen, a Zala megyei szőlész-borász társadalom aktív tagjaiból. A rend célja a zalai borvidék szőlő- és borkultúrájának ápolása, a zalai borok népszerűsítése, a borkultúra ismereteinek terjesztése, valamint szakmai és kulturális rendezvények szervezése. A rend szellemiségében és külsőségeiben is a zalai hagyományokhoz és történelmi emlékekhez kapcsolódik, öltözékük és tárgyi kellékeik a helyi népviselet és régészeti leletek felhasználásával készültek. A rend névadója egy Keszthely melletti 2000 éves sírban talált ivóedényke, amelyen a "DA BIBERE" (adj innom) felirat olvasható. A lovagrend egyik zászlósbora a Cserszegi Fűszeres, amely nemesítője, Dr. Bakonyi Károly, a rend tiszteletbeli nagymestere volt. Dr. Bakonyi Károly (1921-2010) életműve elválaszthatatlan a Cserszegi Fűszeres fajta megalkotásától és népszerűsítésétől. Számos tudományos publikációja és elismerése mellett a magyar borászat egyik legkiemelkedőbb alakja volt.

A Da Bibere Zala Borlovagrend avatási ceremóniája ünnepi közgyűlés keretében, a Festetics kastély dísztermében történik. A próbatétel során a leendő tagoknak régi szőlészeti és borászati eszközöket kell felismerniük, és két bor közül a zászlós bort kell kiválasztaniuk és méltatniuk. Az eskü szövege hűséget fogad a rendnek, a zalai borok hírnevének öregbítését, a kulturált borfogyasztás terjesztését és a mértékletes borfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatását hirdeti.

A Cserszegi Fűszeres tehát nem csupán egy sikeres szőlőfajta, hanem a magyar borászat innovációjának, a hagyományok tiszteletének és a kulturális örökség ápolásának szimbóluma is. A fajta története jól példázza, hogyan válhat egy gondosan nemesített növényből nemzeti kincs, amely nemcsak a gazdasági életet gazdagítja, hanem a borfogyasztók asztalára is finom és élvezetes élményeket kínál.

tags: #molnar #cserszegi #fuszeres