A muskotályos rozé- és vörösbor lehet a jövő egyik kedvelt itala, állítja Kocsis László professzor, aki egyik fontos feladatának tartja, hogy ehhez megfelelő szőlőt állítsanak elő.
A Pannon Egyetem Georgikon Kar kertészeti tanszékének vezetőjével a kar cserszegtomaji szőlőtelepén azon a szőlőfajta bemutatón beszélgettünk, amit évtizedek óta szeptember elején rendeznek meg.
A bárki előtt nyitott és ingyenes szakmai fórumon az idén is értékelték az évjárat fajtákra gyakorolt hatását, a növényvédelmi, termesztéstechnológiai tapasztalatokat.
Dr. Kocsis László ahogy máskor, most is ismertette azoknak az itt nemesített fajtáknak az értékmérő tulajdonságait, amelyek a nemzeti fajtalistán szerepelnek.
Sőt nem csak bemutatta ezeket, az előadása után meg is lehetett kóstolni a szőlőket.
Ez például a Rozália, amit Bakonyi Károly és társai állították elő 1980-ban az Olasz rizling és a Tramini fajták keresztezésével.
2001-ben részesült állami elismerésben.
Az előadás után beszélgettünk Kocsis Lászlóval a szőlőtelepen zajló munkájukról, aminek egyik ágát az egy adott fajtán belüli klónok szelekciója adja.
Olyan változatokat keresnek, amelyek egy elképzelt célt kielégítenek.
Ilyen cél lehet például hidegtűrő-képesség, az aromaanyag gazdagság, ami akár egy-egy ízre is vonatkozhat.
Az Olaszrizling GK-37-es klónja - Állami elismerésbe, 2003-ban részesült.
Az Olasz rizling G.K.1 erősebb növekedésű, nagyobb fürtű és terméshozamú szubklónja.
A legkorábban érő, a legjobb cukortermelő szubklón.
Hűvösebb években 0,5 - 1,0 mustfokkal jobb a termése, mint az alapfajtának.
A Cserszegi fűszeres fajta most éppen lazább fürtű egyedeket keresnek, mert ezek sokkal ellenállóbbak a rothadással szemben.
- Vannak olyan tulajdonságok, amiket a klónszelekcióval nem tudunk megváltoztatni, mert egy új genetikai információ létrehozásához az ivaros sejtek kapcsolódása kell.
Ezt csak keresztezéses nemesítéssel lehet megcsinálni - magyarázta Kocsis László.
Nem vitatja, hogy egyes konzervatívabb beállítottságú borászok, borbarátok szerint a muskotályos vörösbor szinte már perverziónak minősíthető eset.
A mai fiatal generáció borfogyasztói körében az Irsai Olivér és más illatosfajták a sikeresek.
A rozéknál is azoknak van tomboló sikerük, amik gyümölcsösek, amiken felfedezik a szamóca, a málna és más gyümölcsök illatát.
Mi megpróbálunk egy olyant csinálni, amiből igazán gyümölcsös és üde borokat lehet készíteni.
A kékszőlők között eddig is volt egy hasonló régi fajta, a Hamburgi muskotály, de abból rozé jellegű borokat lehet készíteni.
Kocsis László szerint egy új bor akkor lesz sikeres, ha valamiben különleges.
A Cserszegi fűszeres sikerét például az hozta meg, hogy egy teljesen új ízlésvilágú, jól felismerhető, megjegyezhető bor került a forgalomba.
A másik oldalról pedig könnyen lehetett termeszteni.
- Szeretnénk egy csomagban adni mindent.
Egy olyan szőlőt akarunk létrehozni, ami viszonylag jól, könnyen termeszthető, kevesebb növényvédelmi költséget igényel és megfelelő az ízvilága.
Az egyiknél egy fűszeres, de mégis valamennyire a muskotályhoz közeli ízvilágot.
A másiknál pedig egy nagyon erőteljes, a vörösborokra, vagy a rozékra jellemző gyümölcsös ízvilágot szeretnénk megteremteni.
Több fajta már lassan elkészül.
Fehérszőlőben talán a Corvinus, kékszőlőben a Messiás van legjobban készen.
Az eredmények sikerrel kecsegtetnek, reméljük majd a piacon is megfelelő fogadtatásban részesülnek.
Az átlagfogyasztó persze csak akkor találkozhat velük, ha sikerül elterjeszteni a fajtákat.
A Cserszegi fűszerest fajtaként 1985-ben ismerték el, harminc év elteltével itthon a harmadik legnagyobb felületen termesztett fajta lett és Európában is ismert.
Kocsis László úgy számol, hogy az új fajtákkal ehhez képest félúton tartanak.
A szőlőfajta bemutatón hirdették ki a III. Georgikon Borverseny eredményét.
A szakmai zsűrik az idén 43 bormintát értékeltek 20 pontos rendszerben.
A borok közel fele, összesen 20 tétel 18 pont feletti értékkel aranyérmes lett.
Különdíjjal jutalmazták azt a legjobb bort, ami az egyetemen nemesített szőlőfajtákból készült.
A tanszéki ismertető szerint a Pátria szőlőt Bakonyi Károly és társai 1975-ben állították elő az Olasz rizling és a Tramini fajták keresztezésével.
A fajta 2001-ben részesült állami elismerésben.
Szárazságtűrése miatt elsősorban meleg, száraz területek fajtája lehet.
Botrytis ellenálló-képessége és jó savtermelő-képessége miatt termése sokáig a tőkén tartható, alkalmas késői szüretelésű minőségi borok előállítására.
Mr. Lajos t. Dr. A Bődy családi szőlőbirtok és borászat Cserszegtomaj tradicionális alapokon nyugvó, mégis legfiatalabb borászata.
Borbirtokunk központja és alapja a Dr. Bődy Zoltán, Zala megyei alispán ès felesége által 1900-ban létrehozott szőlőbirtok.
Az idők során szebb és nehezebb korszakokat is megélt présház és ültetvény, az alapító értékmegőrző szemléletű leszármazottjainak hála, megújítását követően ismét a település méltán híres szőlészeti-borászati kultúráját szolgálja.
Korszerű, ökológiailag művelt ültetvényünk termését 2020-tól modern technológiával felszerelt borászatunkban az alapanyagba fektetett egész éves munkát megbecsülve, közel 20 éves borászati szakmai tapasztalattal dolgozzuk fel.
Pincészetünk Cserszegtomajon található.
A 9,3 ha os ingatlanon 7,5 ha felületen folyik a szőlészeti termelés.
A szőlő feldolgozása következtében a borászatban mintegy 250 hl bor készítése, tárolása és értékesítése valósul meg.
A Cserszegen nemesített egyik fajtánk a világhírű Cserszegi fűszeres, de ezen kívül számos új fajta, fajtajelölt is található még a telepen.
A borászati tevékenység mellett, a szőlészet fontos szerepet tölt be a campuson folyó szőlészeti kutatások, nemesítés illetve a génmegőrzés területein is.
DLG Cserszegtomaj
tags: #mozer #pinceszet #cserszegtomaj