A gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe (refluxbetegség) gyakori jelenség, enyhébb-súlyosabb formában az emberek kb. 20%-át érinti. Hátterében a nyelőcső alsó záróizmának működési zavar áll. Élénk kutatások folynak a működési zavar okának tisztázása céljából, de pontos magyarázat még nincs. Ismerünk azonban olyan tényezőket, melyek vagy hajlamosítanak a refluxra, vagy fokozzák a reflux által kiváltott tüneteket.
Az egyértelmű összefüggés az alkoholfogyasztással. A tömény alkohol fogyasztásakor a refluxos tünetek erősödnek; az szinte mindennapos tapasztalat, hogy egyszeri tömény alkoholfogyasztást követően a refluxos betegekben a tünetek megjelennek, erősödnek, tartósan, akár órákon át megmaradnak. Az is bizonyított, hogy rendszeres alkoholfogyasztókban ezek a tünetek gyakoribbak, és nagyobb valószínűséggel alakul ki a nyelőcsőben a nyálkahártya felmaródása, fekélye vagy akár daganata. Az alkohol elvonása önmagában nem mindig elégséges a tünetek megszüntetésére, de mindenképpen javítja a terápia hatékonyságát. Emiatt a betegek kezelése során javasolni szoktuk a tömény alkoholfogyasztás mellőzését, illetve rendszeres használók esetén az alkohol teljes tilalmát.
A mechanizmusok: hogyan befolyásolja az alkohol a refluxot?
Az alkohol refluxbetegségben kialakuló tüneteket több tényező együttesen befolyásolja. Először is az alsó nyelőcső-záróizom (LES) ellazul, és romlik a nyelőcső perisztaltikus mozgása, ami miatt a feljutott maró hatású gyomortartalom lassabban, nehezebben távozik a normálisnál, hosszabb ideig károsítja a nyelőcső szöveteit. Így tehát romlik a záró funkció és a nyelőcső tisztulása is. Ezt a felszívódott, a vérben keringő alkohol hatásának tulajdonítják, mely károsítja átmenetileg a nyelőcső simaizmának a működését. Az alkohol fokozza a savtermelést is, bár úgy tűnik, fontosabb az alkohol típusa, mint a bejutott alkohol mennyisége. Tiszta alkohol nem provokálta a savtermelést, a sör vagy bor igen.
Összefoglalva tehát az alkohol a refluxos tüneteket fokozza, de csak önmagában az alkalmi alkoholfogyasztás nem okoz refluxbetegséget. Rendszeres alkoholfogyasztás mellett eltérő hatásokkal számolhatunk: alkoholistáknál az alkoholnak a nyelőcsőre gyakorolt akut hatását az idegrendszerben bekövetkező változások módosítják, és meglepő módon erőteljesebb nyelőcső-mozgás figyelhető meg, mint ha az illető nem iszik rendszeresen. Ezek az észlelt változások akadályozzák a gyomortartalom visszaáramlását? - a válasz eddig nem egyértelmű. Valószínű, hogy alkohol hatására az egyéb szervek károsodása mellett a nyelőcső-nyálkahártya is sérül, részben direkt érintkezés révén, részben a sejtekben felhalmozódó káros anyagcsere-termékek hatására (pl. acetaldehid), amelyek felelősek a májsejtek károsodásáért is. Ezek a nyálkahártyát érzékennyé teszik, így rövidebb ideig tartó savas hatás is kiválthatja a panaszokat, illetve refluxbetegség esetén nagyobb valószínűséggel jelenik meg nyálkahártya-sérülés, illetve egyéb szövődmények. Nem meglepő tehát, ha alkoholfogyasztókban a reflux kialakulásának rizikója közel háromszorosa a nem ivó populációhoz képest. A mennyiség, típus és a reflux gyakorisága közötti összefüggés azonban nem egyszerű: egyes kutatók nem találtak összefüggést az elfogyasztott alkohol mennyisége és a reflux gyakorisága között, sőt egyes adatok szerint a mérsékelt mennyiséget fogyasztók körében a refluxbetegség előfordulása magasabb volt, mint a nagyivókban. Nem találtak összefüggést az alkohol típusától sem (bor, likőr, sör).
Mi a teendő refluxos betegek esetén?
Refluxos betegeknél helyes az alkoholfogyasztástól, különösen a tömény formáktól való tartózkodást javasolni. Az alkohol mérséklése és a dohányzás kerülése összhangban áll az általános emésztőrendszeri egészség megőrzésével. A személyes kockázatok csökkentésére fontos a táplálkozási szokások áttekintése is: kerülendők a kiváltó ételek ivás közben, lehetőleg étkezés közben vagy közvetlenül lefekvés előtt kerülendő az alkohol fogyasztása. A fehérjék és az egészséges zsírok a legmegfelelőbbek. A befogadó tünetek kezelése érdekében érdemes a tünetek megjelenésekor orvoshoz fordulni, és szükség esetén kivizsgálást kérni.
A fenti összefüggések mellett fontos terület a máj egészsége és a nyelőcső állapota: a májzsugor vagy cirrózis esetében portális hipertónia alakul ki, amely a nyelőcső visszér-tágulatához vezethet, és előzetes vagy végső stádiumban életveszélyes vérzéseket okozhat. A nyelőcső visszér-tágulat gyakori szövődmény a cirrózisban szenvedőknél, ezért kiemelten fontos a májkárosodás kezelése és a nyelőcső állapotának folyamatos ellenőrzése. A nyelőcső visszér-tágulat krónikus, súlyos esetekben életveszélyes vérzésekhez vezethet; ennek megelőzése érdekében elengedhetetlen a májkárosodás korai felismerése és a megfelelő terápia.
Az alkohollal kapcsolatos részletes megfigyelések
A szerzők tizenegy nemzetközi tanulmány adatait vizsgálták, amelyek összesen 15 ezer résztvevőt és 4600 esetet érintettek. A vizsgálat azt mutatta, hogy a nagy mennyiségű, vagyis a napi legalább hét egységnyi alkoholt fogyasztókban 9,5-szer nagyobb valószínűséggel jelentkezett a nyelőcső pikkelysejtes karcinómája, mint az alkoholt nem fogyasztókban. A nyelőcsőrák a hatodik leggyakoribb daganatos halálok világszerte, amely két fő típusban jelentkezik: pikkelysejtes karcinóma és adenokarcinoma. Míg a nyelőcső-adenokarcinómás esetek száma az elmúlt évtizedekben nőtt bizonyos nyugati országokban, a pikkelysejtes karcinóma visszaesett. Számos tényező okozhatja vagy kiválthatja a gyomorégést és a refluxot, köztük a LES diszfunkciója, irritáció, lassú gyomorürülés és hiatus hernia. A magas gyomorsavtermelésű egyének esetében pedig a nagy mennyiségű alkohol irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját; a bor savassága tovább ronthatja a gyomrot.
Az alkoholfogyasztás és a dohányzás együttesen a nyelőcső laphámrákjának legfontosabb kockázati tényezői lehetnek. A májkárosodás és a portális hipertónia következtében a nyelőcső visszér-tágulat is előfordulhat, amely a reflux vele járó tüneteit és a vérzéseket növeli. A dohányzás rontja a nyelőcső alsó záróizomának nyomását és lassítja a gyomorürülést, ami tovább fokozza a refluxos panaszokat és a nyelőcső károsodását. A hosszú távú, krónikus alkoholfogyasztás a bélflóra egyensúlyát is befolyásolja, így a gyulladások és a neurohumorális tényezők útján befolyásolhatja az emésztés általános egészségét.
Előnyök és mérsékelt használat: mit tehetünk?
A legfontosabb terápia a megelőzés: hagyja abba a dohányzást, mérsékelje az alkoholfogyasztást, és tisztázza az egyéni rizikókat. Ha tartós emésztési panaszokat tapasztal, mint például gyomorégés, hasi fájdalom, puffadás, megváltozott székelési szokások, véres széklet vagy akaratlan fogyás, mindenképpen keresse fel háziorvosát vagy gasztroenterológus szakorvost. A kivizsgálás része lehet a fájdalmatlan máj-szerkezeti vizsgálat is. A friss kutatások szerint a mérsékelés és az életmódváltás jelentősen csökkentheti a súlyos betegségek kockázatát, és hozzájárulhat egy hosszabb, egészségesebb élethez.
Nyomatékos megjegyzés: a savas reflux, ha sokáig kezeletlen marad, Barrett-nyelőcső kialakulásához vezethet, amely a nyelőcső nyálkahártyasejtjeiből kiinduló előrehaladott állapotú kórkép lehet a nyelőcsőrák előfutáraként. A reflux betegség súlyos szövődményeinek elkerülése érdekében tehát alapvető a korai felismerés és a rendszeres ellenőrzés.
tags: #nyelocso #also #reszen #venatagulat #alkoholizmus