Az olaszrizlinget sokszor állítják párhuzamba a kékfrankossal. Ez az összehasonlítás pedig nemcsak a két fajta hazai elterjedtsége okán fogalmazható meg, hanem széles repertoárjuk miatt is. Mindkettő fajta alkalmas a mindennapok könnyű borának szerepére, nyáron egy tartályos olaszrizlinget vagy egy kékfrankos rozét szívesen húzunk fel fröccsnek, de hordós érlelésű példái könnyen helyet találnak a vacsoraasztalon, prémium tételei pedig pincénk büszkeségei lehetnek.
Ez az a fajta, amelyet a fehérek közül a legnagyobb felületen termesztenek Magyarországon. Szinte az összes hazai borvidéken jelentős területen foglalkoznak vele. Az olaszrizling a történelemkönyvek szerint olasz vagy francia eredetű. Hozzánk bizonyos források szerint az utóbbi országból, míg más vélemények szerint német nyelvterületről került a XIX. században.
A fürtök klóntól, termőhelytől függően kisebb és közepes méretűek, szerkezetük tömött, alakjuk hengeres. Gyakran előfordul, hogy a tömeget adó fürtrészről úgynevezett mellékfürtök lógnak. Sem a szőlőre, sem a borra nem jellemző intenzív karakteres aromatika. Mondhatjuk tehát azt is, hogy ebből a szempontból hátrányból indul a sauvignon blanc-nal szemben, amelyet örömmel ismerünk fel egy szippantásból.
Ha mégis jellemzőket kell sorolnunk, a keserű mandula gyakran felmerül, vélhetően részben a vulkanikus talajok alkalmanként kesernyésbe hajló mineralitása miatt. Ugyancsak sokszor említik a fajta kapcsán a rezedát, amely egy lágy szárú, illatos növény. Vékony héja miatt érzékeny a lisztharmatra, de általában biztonsággal terem. Jellemző rá a nagy magnéziumigény, amit azonban átvisz a szőlőbe, és így a borba. Kellő magnéziumellátottság esetén bora kifejezetten gazdag lehet ebben az ásványi anyagban.
Általában száraz borokat készítenek belőle, de léteznek töppedés és/vagy botritizálódás révén magas minőségű édes változatai is. Akárcsak a furmint esetében, az utóbbi egy évtizedben egyre több dűlőszelektált olaszrizling bukkan fel a piacon. A legnagyobb területen termesztett fehér szőlőfajta Magyarországon. Számos kiskertben, családi pincészetben is megtaláljuk, az ország összes borvidékén - kivéve Tokaj Hegyalját. Különösen jól érzi magát a vulkanikus talajokon, az ásványi anyagokat jól hasznosítja. Magasabb mésztartalmú területeken is érdemes termeszteni. Ilyenkor savkészlete üdévé, könnyeddé teszi. Teljes érésben savai erőteljesek, de finomak, gerincesek és elegánsak. Éretlenül viszont a borvidéktől függetlenül durvák, harapósak. Jelentős cukormennyiséget gyűjt. Bora jó esetben tökéletes egyensúlyt tud felmutatni. Íze száraz iskolázásban fanyarkás: igazi férfias bornak tartják. Hajlamos az aszússodásra is. A badacsonyi aszút szintén ez a fajta adja.
Gyakran mutat keserűmandulára emlékeztető illat- és ízjegyeket, különösen a Balaton-felvidéken. Házasításra is alkalmas. Meghálálja a késői szüretet. Ízeit a hosszabb fahordós érlelés nemessé teszi, érdemes rá időt szánni. Legszebb magyarországi példáival a Balaton felvidéki vulkánokon és Somlón találkozunk. Itt született bora hosszú életű, jó esetben ez akár 15-20 évet is jelenthet. Bár a 19. század közepe táján, német területről terjedt el Magyarországon az Olaszrizling, évtizedek óta a legismertebb és egyik legkedveltebb fehérbort termő szőlőfajta. Tokaj-Hegyalja kivételével minden borvidéken termesztik, s mivel a szőlőtermesztő országok közül nálunk található a legnagyobb mennyiségben, valamint mert kitűnően alkalmazkodik borvidékeink természeti adottságaihoz, mára hungaricumként kezeljük. Visszafogott illat- és ízvilágú, finom savakkal megáldva, s éppen e tulajdonsága révén jól visszaadja egy-egy termőtáj talajbeli különbségeit is. Évjárattól és termőhelytől függően szép, napos, hosszú őszi időben töppedésre és a nemes penészes érésre is fogékony, amelynek eredményeként félédes, édes bor készítésére is lehetőséget ad. Igazi kísérletező fajta, amely nagy mozgásteret képes nyújtani termelőjének.
Az olaszrizling egy különleges, legnagyobb területen termesztett fehér szőlőfajta Magyarországon. Tokaj-Hegyalja kivételével az ország összes borvidékén megtaláljuk, ezért a belőle készülő bor rendkívül sokoldalú. A legnagyobb ültetvények a badacsonyi, balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki területeken találhatók. Az olaszrizling kedveli a vulkanikus talajokat, ilyenkor a bora ásványos, üde savkészletű és könnyed lesz. Teljes érés esetén erőteljes, de finom savakkal rendelkezik, ha nem érik meg eléggé, akkor keményebb bort ad. Az olaszrizlinget inkább férfiasnak tartják, mert nincs olyan erőteljes aromatikája. Bora hosszan eltartható, és kedveli a hordós érlelést. Késői szüretelésű olaszrizlingekből is szép tételek készülnek. Az olaszrizling száraz tételei mind tudják azt, amit egy nagy fehérbornak tudnia kell. Igaz ugyan, hogy Magyarországon legnagyobb részt még mindig fröccsborként fogy, de egyre nő a prémium kategóriájú olaszrizlingek száma. Előfordulhat, hogy Ausztriában használatos Welschriesling elnevezést adják neki. Ausztriában a fajta három bortípus alapanyagát adja: Stájerországban könnyed, egyszerű asztali borhoz termesztik, a Weinviertelben javarészt pezsgő készül belőle, a Fertő-tó környékén pedig nagy, komoly formátumú aszú-minőségű édesborok alapját képezi. A Bécstől északra található Weinviertelben a hangsúly nem annyira a termőterület adta jegyeken van, hanem a stájerek által kitalált fajtajellegen és borstíluson. Az olaszrizlingnek egyedi jellemzője a nagy magnéziumigény, ha nem kap eleget belőle, hiánybetegsége alakulhat ki. A felvett magnézium jelentős része a termésbe és onnan a borba kerül, ezért akinek magnéziumhiánya van, bátran fogyaszthatja. Érdemes tehát megválogatni, milyen olaszrizlinget fogyaszt. A mindennapok könnyű borának épp annyira jó választás, mint egy különleges vacsora kiegészítőjének - prémium kategóriában asztala büszkesége lehet egy minőségi olaszrizling fehérbor. Próbálja ki minőségi badacsonyi Olaszrizlingünket, mely tökéletes kiegészítő lágy sajtok, saláták vagy előételek mellé. Az olaszrizling az egyik legkedveltebb szőlőfajta hazánkban, épp ezért nagyon sokféle stílusban találkozhatunk vele. Bora magában hordozza az igazi balatoni életérzést, hiszen az északi part pincéiben szinte mindenhol megtalálható a fajta. A kifejezetten könnyed, üde, neutrális stílusban elkészített olaszrizlingek a nyár nagy klasszikusai, tisztán és fröccsként is rengeteg borfogyasztó kedvencei. Komolyabb arcát is képes megmutatni a gondos szőlészeti és borászati munkának köszönhetően. Ilyenkor egy olajosabb, vastagabb textúra, mélyebb intenzitás, és sokszor egy ásványosabb jelleg is társul az ízvilágához. Ezek a magas minőségű olaszrizlingek igazi gasztro borok, nagyon szép, komplex ízkombinációt képesek kialakítani az összetettebb fogásokkal is, és egész évben kellemes a fogyasztásuk. Míg a könnyed stílusú olaszrizlingek leginkább frissen, a legutolsó évjáratokból a legfinomabbak, addig ezek az összetettebb, komplexebb borok meghálálják a pár éves pihentetést is. Akár frissen fogyasztjuk akár érleljük, mindig figyeljünk arra, hogy tartsuk állandó, hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a minőségét a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból. Édes borként is találkozhatunk az olaszrizlinggel, ezeket a borokat érdemes egy kicsit jobban behűteni, és 6-8°C-on kínálni.
Ahány forrás, annyi eredetjelölés. Vannak akik francia területről származtatják, vannak akik szerint Észak-Olaszország lankáiról került Magyarországra. Ezt a furcsa kettősséget tetézi, hogy hazánkba német közvetítéssel került, nevét is ők adták, hogy megkülönböztessék a Rajnai rizlingtől. Egy azonban biztos: az Olaszrizling hazánk legelterjedtebb fehérszőlő fajtája, tekintve, hogy a tokaji borvidék kivételével mindenhol nagy mennyiségben termesztik. Kárpát-medencei széles elterjedése minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy az Olaszrizling rendkívüli termékenységével szemben a legkisebb igényességű szőlőfajta. Későn, október elején/közepén éri el a szüretelhető 19% m/m-es cukorfokát. Fürtje kicsi vagy közepesen nagy, tömött és gyakran nevel mellékfürtöket is. Apró, vékony héjú, sárgászöld bogyói igen lédúsak, aszúsodásra hajlamosak. Az Olaszrizlingből készült borok íze a kesernyés mandulára emlékeztet, de kedvező évjáratokban és megfelelő borászati ismeretekkel élvezetes, édes borkülönlegesség termelhető belőle.

Jellegzetes területek és táj
A legnagyobb ültetvények a badacsonyi, balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki területeken találhatók. Legszebb példái a Balaton felvidéki vulkánokon és Somlón születtek, ahol a talaj és a mikroklíma összjátékával hosszú életű borokat adhatnak. Tokaj-Hegyalja kivételével az ország összes borvidékén megtalálható.
Különleges adottságai közé tartozik, hogy vulkanikus talajokon érzi leginkább otthon magát, ahol az ásványi anyagokat jól hasznosítja. A savtartalom kiegyensúlyozott, a borok gerincesek és elegánsak lehetnek, különösen az idősebb, dűlőszelektált tételeknél. A borvidékek közötti különbségek nagyban befolyásolják az ízprofilt: a savak, az ásványosság és a testiség is eltérő karaktert adhat.
A borászatok törekednek a hosszabb érlelésre is: a késői szüret és a hordós érlelés kedvező állapotokat teremtenek a komplex, gazdag aromák kialakulásához. A magas minőségű olaszrizlingek sokszor húznak előrejelzéseket a gasztronómiában is, különösen a tengeri és fehérhúsú ételekkel párosítva.
Ízprofil és szolgálási javaslatok
- Érzékeny lisztharmatra, vékony héj, magas magnéziumigény.
- Savkészlet: általában friss, üde savak; érlelt példányokban azonban vastagabb és komplexebb lehet.
- Ízjegyek: kesernyés mandula, gyakran mandulás vagy olajos magos jegyek, néha rezedával támasztva.
- Érlelt borokban a vaníliás, tölgyes jegyek megjelenhetnek a hordós érlelés hatására.
- Édes és félédes változatok is készülhetnek aszú- vagy botritiszes érés révén.

Értékes tanács: a friss, könnyed olaszrizlingeket 8-10°C-on kínáljuk a legjobb aromák felbontásához, a desszert- vagy édes változatokat pedig 6-8°C-on szolgáljuk fel. A borokat érdemes hosszabb ideig pihentetni, hogy az ízvilág és a textúra kifejlődhessenek, és a savak érettsége is optimálissá váljon. A küllem és a stílus alapján a borok képesek a nyár klasszikusai között is megállni, miközben a prémium kategória felé is elhúzhatnak.
Az Ausztriában használt Welschriesling elnevezés a fajta regionalitását és többféle bortípus alapanyagát jelöli: Stájerországban könnyed asztali bor, Weinviertelben pezsgő, Fertő-tó környékén pedig édes borok alapja lehet. Érdemes megválogatni, milyen olaszrizlinget választunk, mert a minőség és a stílus terén nagy a szórás.
Összegzés
Az olaszrizling Magyarország egyik legkedveltebb fehérszőlőfajtája, amely a kitainton fiatal és idősebb formában egyaránt megmutatkozik. A tételek sokfélesége lehetővé teszi a mindennapi fogyasztástól a prémium, hosszú érlelésű borokig terjedő skálát. A fajta termékenysége és alkalmazkodóképessége hozzájárul ahhoz, hogy a magyar borászok továbbra is kiemelkedő minőségű olaszrizlingeket készítsenek a vulkanikus talajok és a változatos borvidékek keretein belül.
tags: #olaszrizling #bor #kor