Az olaszrizling, ez a Magyarországon olyannyira elterjedt és kedvelt fehérborszőlő-fajta, nevével ellentétben sem nem olasz, sem nem rizling. Ezen kijelentés sokszor mosolyt csal az emberek arcára, hiszen a fajta szinte összeforrt a Kárpát-medencei borvidékekkel. Azonban a legújabb kutatások és a történelmi tények együttes vizsgálata feltárja ennek a szőlőnek összetett és izgalmas eredettörténetét, amely messze túlmutat az egyszerű elnevezésen. A fajta igazi értékei csak visszafogott terhelés mellett, teljes érésben mutatkoznak meg, és különösen jól érzi magát vulkanikus talajokon, ahonnan az ásványi anyagokat jól hasznosítja. Meszes talajokon is érdemes termeszteni, ilyenkor savkészlete üdévé, könnyeddé teszi.
Az Olaszrizling Eredetének Nyomában: Új Kutatási Eredmények
A nemzetközi kutatók és magyar szakemberek összefogásának eredményeként mostanra derült fény arra, hogy az olaszrizling egyik szülője, vagyis az a szőlőfajta, amelyből vélhetően természetes kereszteződés során létrejött, az orsolina nevű, főleg Piemontban honos kékszőlő. Ez az olaszországi tudósítók által is megerősített felfedezés új megvilágításba helyezi a fajta gyökereit. Az orsolina, ismertebb nevén coccalona nera, tehát az olaszrizling egyik őse, ami azt jelenti, hogy a fajtának van köze a mai Olaszország területéhez. Az olaszrizlingnek ezzel olyan féltestvére lett, mint Piemont leghíresebb és legdrágább borait adó fajtája, a barbera. Az olaszrizlingnek ezzel olyan féltestvére lett, mint Piemont leghíresebb és legdrágább borait adó fajtája, a barbera!
A kutatás során, amelyben a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete is részt vett, hasonló módszerekkel, vagyis SNP technológiával végeztek vizsgálatokat, köztük a teljes Kárpát-medencei fajtagyűjteményt. A 2022-re várt eredmények ismeretében érdemes lesz majd további kapcsolódási pontokat is vizsgálni. A számos olaszországi egyetemről verbuvált kutatók egyébként egyáltalán nem az olaszrizlinget kutatták, így annak eredete csak melléktermék. Főleg arra voltak kíváncsiak, hogy a történelem során délről északra, azaz a Magna Graeciából elvándorol(tatot)t ősi szőlőfajták mennyiben felelősek a mai állományért. Sajnos az olaszrizlingről a legtöbb olasz nem is hallott, a rajnairól még talán Dél-Tirol miatt.
A Filoxéra és az Olaszrizling Újjászületése
Az olaszrizling igazi térhódítása a 19. század közepétől, különösen az 1874-1914 közötti filoxéra-vész után kezdődött. A rengeteg európai szőlőterületet kiirtó filoxéra után a szakemberek csodafajtának tartották számon az olaszrizlinget, ezért az akkori ültetvény-rekonstrukciók során rengeteg helyre telepítették. Ez a fajta rendkívül jól bírta a megpróbáltatást, és gyorsan pótolta a kieső ültetvényeket. A filoxéra-vészt követően a fajta terjedése felgyorsult, és Közép-Európa egyik legfontosabb fehérborszőlőjévé vált.
A kommunizmus idején a tervgazdálkodás hamar megtalálta magának a fajtát, mivel az viszonylag ellenálló, de jó cukorgyűjtő, bőtermő, így erőteljesen igénybe vették, renoméja erősen megkopott, mintegy beteljesítve a borús Márai jóslatot. "A rizling olyan a magyar borok között, mint a közhely az emberi gondolkodásban: összeköti az emberi dolgok mélyebb értelmét. Ne félj a közhelyektől, magyar: önmegóvó erő árad belőlük. Rizling lesz, nem nagyon régi, három-, négyéves olaszrizling, melynek simaságán érzik még a latinos műveltség és szőlőkultúra pannóniai pallérozottsága. A rizlingben ritkán csalódik a magyar."
Névváltási Dilemmák és Identitáskeresés
Magyarországon olyannyira nincsenek kibékülve az olaszrizlinggel, hogy Jásdi István csopaki sztárborász vezetésével a fél Balaton-felvidék még át is akarta nevezni. A névjavaslatok között szerepelt többek között az orisz, nemes, pannon, kárpát, rezeda, rizola, balaton, mandolin, rezedli, napfényherceg, hunizling, borling, bazaltrezgő, lacuska, operettó, magyarízleng, olyanmintmi. Ezek a javaslatok jól tükrözik a fajtához fűződő ellentmondásos érzéseket, valamint a magyar borászok vágyát egy olyan névre, amely jobban kifejezi a fajta hazai identitását és minőségét.
A Balaton körüli borászati szervezetek bejelentették, mely három névötlet esélyes, hogy kiváltsa az olaszrizling, sőt a grasevina nevét. A 21 borász összefogásával idén elindított BalatonBor jelentős sikere is mutatja, leginkább a tóparti borászok viselik szívükön az olaszrizling fajta sorsát. Ezért kezdeményezte idén februárban a három legismertebb balatoni borász szervezet, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex, hogy keressenek új, kevésbé félrevezető nevet a fajta számára, ami különösen az export piacokra nézve fontos. Felhívásukra ötvennél is több névjavaslat érkezett. Az orisz hangzásában utal az olaszrizling névre, annak egyfajta összevonása, de már nincs benne kifejezetten sem az, hogy olasz, sem az, hogy rizling. A nemes rizling jelenleg is elfogadott fajtanévből elhagyva a félrevezető rizlinget pont az marad meg, ami a kezdeményezés fő üzenete, hogy ez a fajta nem holmi tömegbor, hanem magas minőséget adó nemes.
A felhívás kapcsán lábra kapott félreértések eloszlatására fontos kiemelni, hogy az olaszrizlingnek már most számos szinonimáját lehet használni, többek között a Nemes Rizling név is szabályosan szerepelhetne helyette a címkéken, de a balatoni borász szervezetek szerint ezek közül egyik sem volt megfelelő, ezért döntöttek új név keresése mellett, mely a világpiacon versenyképes lehet az egyre elfogadottabb horvát graševina névvel szemben. Márkanévként a BalatonBor már önmagában is az olaszrizling név egyfajta piaci alternatívája lehetne, de a jövőben rozé, sőt gyöngyöző és vörös BalatonBor bevezetését is tervezik, ezért célszerűbb új fajtanévvel tisztázni a félreértéseket. Az idei szüret után jóval több BalatonBor kerülhet piacra, mivel jó néhány pincénél már most elfogyott a májusban piacra került tétel, ami a siker talán leginkább kézzel fogható jele.
A Fajta Jellemzői és Borászati Potenciálja
Az olaszrizling a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó, elterjedt szőlőfajta. Közepes vagy gyenge tőkéjű, sűrű, vékony vesszőjű. Fürtje kicsi-középnagy (átlagos tömege 90-140 g), tömött, hengeres és gyakran van rajta mellékfürt. Bogyója kicsi, sárga, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú. Húsa puha, leves, semleges ízű. Borának íze gyakran a keserű manduláéra emlékeztet. Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek mértéke a termelőhelytől függ. Az Észak-Dunántúlon például Csopakon a leglágyabb, Badacsony és Balatonederics felé a savas jelleg erősödik és Somlón a legerősebb.
Jásdi István az olaszrizlingről
Október első felében szüretelhető. Későn érő, ezért szereti a melegebb helyeket, a déli lejtőket. Bőven termő, jó minőségű fajta. Termése majdnem állandó minőségű, de a rothadás, a lisztharmat néha eléri. Egyedi jellemzője a nagy magnéziumigény; ennek hiányában hiánybetegsége alakulhat ki. A felvett magnézium jelentős része a termésbe és onnan a borba kerül, ezért bora izomgörcsök stb. ellen gyógyhatású.
Magyarországon kiterjedt olaszrizling ültetvényeket találunk a füred-csopaki, a badacsonyi és az egri borvidékeken - Tokaj-hegyalja kivételével gyakorlatilag az ország teljes területén termelik. A legnagyobb összefüggő olaszrizling táblák a Balatonfüred-Csopaki borvidéken találhatók. Széles körben elterjedt Ausztriában, főleg Stájerország déli és délkeleti részén, Burgenlandban, illetve Weinviertelben, ahol habzóbort készítenek belőle. Ezenkívül a leggyakoribb szőlőfajta Horvátországban is. A Fertő tó közelében nemesrothadású desszertbor készül az olaszrizlingből.
Az olaszrizling az egyik legkedveltebb szőlőfajta hazánkban, épp ezért nagyon sokféle stílusban találkozhatunk vele. Bora magában hordozza az igazi balatoni életérzést, hiszen az északi part pincéiben szinte mindenhol megtalálható a fajta. A kifejezetten könnyed, üde, neutrális stílusban elkészített olaszrizlingek a nyár nagy klasszikusai, tisztán és fröccsként is rengeteg borfogyasztó kedvencei. Komolyabb arcát is képes megmutatni a gondos szőlészeti és borászati munkának köszönhetően. Ilyenkor egy olajosabb, vastagabb textúra, mélyebb intenzitás, és sokszor egy ásványosabb jelleg is társul az ízvilágához. Ezek a magas minőségű olaszrizlingek igazi gasztro borok, nagyon szép, komplex ízkombinációt képesek kialakítani az összetettebb fogásokkal is, és egész évben kellemes a fogyasztásuk. Míg a könnyed stílusú olaszrizlingek leginkább frissen, a legutolsó évjáratokból a legfinomabbak, addig ezek az összetettebb, komplexebb borok meghálálják a pár éves pihentetést is. Akár frissen fogyasztjuk akár érleljük, mindig figyeljünk arra, hogy tartsuk állandó, hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy a minőségét a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, tulipán formájú fehérboros pohárból. Édes borként is találkozhatunk az olaszrizlinggel, ezeket a borokat érdemes egy kicsit jobban behűteni, és 6-8°C-on kínálni.
A szőlője hajlamos a töppedésre, aszúsodásra is, ízében keserűmandula bukkan fel, bírja a fahordó érlelést. Kerek és karakán savai könnyeddé, üdévé teszik, ráadásul különleges képessége, hogy nagyon szépen hasznosítja a minerális anyagokat. Ne lepődjünk meg, ha olyan neveken találkozunk vele, mint welschriesling, taljanska grasevina, riesling italien, rizling vlassky, nemes rizling, italian riesling. Több mint 50 hasonneve van. Bora jellegzetesen rezeda illatú, utóíze a keserűmandulát idézi, savai elegánsak. A fajta Magyarországról délre grasevina néven született a mai Horvátország területén. Jelenlegi ültetvényeink nagy része a Balaton környékéhez köthető, ahol BalatonBorként ebből a fajtából született az első termelői összefogásból létrejött régiós bormárka. Igazi értékeit csak visszafogott terhelés mellett, teljes érésben mutatja meg, és különösen jól érzi magát vulkanikus talajokon, ahonnan az ásványi anyagokat jól hasznosítja. Meszes talajokon is érdemes termeszteni, ilyenkor savkészlete üdévé, könnyeddé teszi. Íze száraz iskolázásban fanyarkás, gyakori a keserűmandulára emlékeztető aroma, különösen a Balaton-felvidékről származó boroknál. Ízeit a hosszabb fahordós érlelés nemessé teszi, ezért érdemes rá időt szánni. Alkalmas pezsgő alapbor készítésére is, de ezt a tulajdonságát a hazai borászatok még nem nagyon használták ki.
Az olaszrizling tehát egy sokszínű, sokrétű fajta, amelynek eredettörténete éppoly izgalmas, mint borainak sokfélesége. A múltbéli tévedések és a mai kutatások fényében egyre jobban megérthetjük ennek a "legmagyarabbnak" tartott szőlőnek a valódi identitását és a Kárpát-medencéhez fűződő, évszázados kapcsolatát.
tags: #olaszrizling #jelzoje #lehet