Kisüzemi Sörfőzdék Magyarországa: Kihívások, Innovációk és Exportes Paradigmalépés

A téli hónapokra a magyar kisüzemi sörfőzdék a januári leállással és a fejlesztésekre szánt tartalékok mozgósításával készülnek, miközben, aki teheti, igyekszik bővíteni az exportot, hogy eurós bevételekre tegyen szert. Utóbbihoz komoly segítséget kapott a 80 kisüzemi sörfőzdét tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete. A nehézségek ellenére bővülni tudott az elmúlt években a Magyarországon működő kisüzemi sörfőzdék piaca. Becslések szerint jelenleg a magyar sörpiac mindössze 2-3 százalékát (a jogilag ugyancsak kisüzemnek minősülő Pécsi Sörfőzde termelésével együtt mintegy 6 százalékát) adó kisüzemi sörfőzdék változatos megoldásokkal próbálják kezelni az elszálló alapanyag- és energiaárakat. Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a szervezet közgyűlése után elmondta: 2023-tól az eddiginél is szorosabb együttműködésre készülnek az Agrármarketing Centrummal (AMC), amelynek segítségével december elején Finnországban mutatkoztak be magyar kisüzemi sörfőzdék, de az ősz folyamán több nyugat-európai városban, Barcelonában, Madridban, Párizsban is voltak exportot ösztönző, szakmai kóstolók.

Főzdék és vendéglátóipari együttműködések: közösségi finanszírozás és kikövezett út az export felé

Sörház és vendéglátóhely, közösségi finanszírozás. A főzdék szorosabb kapcsolattartással, személyre szabott szállítási és fizetési feltételekkel, gyors, flexibilis kiszolgálással igyekeznek együttműködni az ugyancsak nehéz helyzetben lévő vendéglátóipari szektorral. Radányi Orsolya, az Etyeki Sörmanufaktúra vezetője szerint a főzdék bizakodóan kezdtek bele a munkába 2022 elején, a gazdasági problémák elől pedig a leg­mások próbálnak előre menekülni: az új termékek fejlesztése mellett saját értékesítési csatornaként és a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartás érdekében a főzde kertjében nyitott vendéglátóhelyet. Hasonló stratégiát követett a Rizmajer Sörfőzde is, amely a nyár folyamán nyitott sörházat Budán. Rizmajer József, tulajdonos szerint a jelen gazdasági helyzetben előnyös, hogy termékeik mintegy 70 százalékát saját üzletben adják el. Ózdon pedig a Bolyki Sörház próbálkozik egyre inkább a közvetlen értékesítéssel: Elek Róbert a sörfőzde vezetőjének tapasztalatai szerint azok a vendégek, akik már részt vettek az egyre gyakoribb főzdelátogatásokon, nyitottabbak az új főzetekre és elkötelezett vásárlóivá váltak az ózdi kisüzemnek.

A Fehér Nyúl Sörfőzde egyik tulajdonosa, Sajgó Álmos a közgyűlést követően arról beszélt, hogy ők az év folyamán, a független magyar sörfőzdék közül elsőként fogtak közösségi finanszírozási kampányba. A modell sikeresnek bizonyult: a tőkebevonás mellett valódi közösséget tudtak építeni a vállalkozás mögé. Hatszoros rezsiszámlák. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének tagjai beszámoltak arról is, hogy a főzdék jelenlegi rezsiköltsége nagyban függ attól, mikor kötötték a gáz és áram szerződéseket a szolgáltatókkal. Akik az elmúlt év elején tudtak szerződni, jelenleg a többieknél kedvezőbb áron jutnak energiához, de összességében elmondható, hogy a főzdék rezsiárának növekedése akár hatszoros is lehet. A sörfőzés legfőbb alapanyaga, a maláta előállításához is jelentős mennyiségű energiára van szükség, a kész malátát pedig nagy mennyiségben kell a sörfőzdékbe szállítani, ahol a főzéshez ugyancsak rengeteg elektromos áramot és/vagy földgázt használnak, a termékek optimális minőségének megőrzéséhez pedig hűteni kell a söröket. A 2021-es év árakhoz képest a maláta 60 százalékkal, a többi alapanyag, így a komlók vagy élesztők 20-30 százalékkal kerülnek többe, a gyümölcsös sörök hozzávalóját képező gyümölcssűrítmények pedig ennél is nagyobb mértékben drágultak, ráadásul a hazai főzdék ezek jelentős részét importálják, így az euró árfolyamának kedvezőtlen változása is érzékenyen érinti őket.

Áremelés és piaci kilátások

Áremelés jön. Kurucz Gergely, a First Craft Beer egyik tulajdonosa szerint jelen helyzetben egy sörfőzdében nem igazán lehet spórolni, a legtöbb, amit tehetnek, a folyamatok optimalizálása. Elmondta: elsősorban az újpesti sörfőzde exportját, és a vendéglátóipar mellett kiskereskedelmi jelenlétét igyekeznek élénkíteni. Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde egyik tulajdonosa ugyancsak arról számolt be, hogy igyekeznek bővíteni a kiskereskedésben kapható söreik mennyiségét, január-februárban pedig várhatóan kevesebb sör készül majd náluk, de Békésszentandráson ebben az időszakban egyébként is karbantartási munkákat szoktak végezni. Az év eleji, mérsékelt termelés egyébként több hazai kisüzem számára jelenthet könnyebbséget, hiszen Sajgó Álmos, a Fehér Nyúl Sörfőzde képviseletében arról is beszámolt, hogy szeptember-októbertől érezhetően kevesebb rendelés érkezik a vendéglátóipar oldaláról. A főzdék vezetői arra számítanak, a kisüzemek jelentős része által képviselt szuperprémium kategória árai kevésbé nőnek majd, mint az alsóbb polcokon található termékeké, és a prémium fogyasztók számára ez kevésbé lesz fájó. Pénteken szavazhat az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amely jobb helyzetbe szeretné hozni a kisüzemi sörgyártókat. A törvényjavaslat betiltaná a sörgyár és a vendéglátóhely által kötött kizárólagos szerződéseket, amely korlátozza a vendéglátóhelyen belül a márkák közötti versenyt. A kormányzati kommunikáció szerint ez a szabályozás rendezné a Magyarországon forgalmazott sörök piacát, segítené a kis kézműves gyártókat, hogy termékeik a helyi vagy akár az országos piacra is eljuthassanak. A törvényjavaslat jelentősen felforgatná a Magyarországon forgalmazott sörök piacát - fotó: Pixabay. A jogszabály 20 százalékos piaci részt biztosítana a kisebb főzdéknek, míg a nagy sörgyáraknak 80 százalékkal kellene beérniük. Ezt azonban csak a multik csapolt sör értékesítésére vetítenék le, ami tavaly 558 ezer hektoliter volt - írja a Világgazdaság. Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke, a lapnak elmondta, 3 százalékos mostani részesedésük már, azzal megduplázható, ha teljesen kihasználhatják a gyártókapacitásaikat. Jelenleg ugyanis a hazai főzdék csak a nyári hónapokban érik el a kapacitásaik 90-100 százalékát. Az év többi részében már az 50-60 százalékos arány is jónak mondható. Következő lépésként az elnök szerint az így akár már 6 százalékos országos piaci részesedés 12 százalékosra ugrana kapacitásbővítéssel és technológiafejlesztéssel, vagy akár pénzügyi befektetőkkel is, ha addigra valóban szabaddá válik a piac.

Egy meleg napon felbontva egy palack sört ritkán gondolkodunk el azon, hogy vajon hogyan is készül és mi is ez az ital annak ellenére, hogy a sör készítése manapság már igazi művészetnek számít. Egyre több kis főzde kínál hazánkban minőségi sörkülönlegességeket, így nem egyszerű feladat tájékozódni a kézműves sörök, sörházak hatalmas választékát szemlélve. Amikor valaki délután felbont egy üveg sört vagy nyáron a vacsorát kíséri egy korsóval, valószínűleg a hideg, habos ital mellett nem túl gyakran jut eszébe a sörfőzés folyamata és, hogy valójában mit is iszik. A több ezer éves múlttal rendelkező gabonás nedű kezdetleges változatai már az ókori Egyiptomban és Babilóniában is megjelentek, de az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének nevezhetnénk, mivel hiányzott belőlük a komló. Később a szerzetesek sokat javítottak a főzés technikáján és a történet szerint, ők terjesztették el Nyugat-Európában komló használatát. Egyre nagyobb mennyiségeket főztek a kolostorokban, később a tapasztalatok alapján megszülettek a 14. században a sörfőző céhek. Nagyszámú kis sörfőzde először a rendszerváltás után jelent meg Magyarországon, mivel a szűretlen söröket nem adóztatták meg. Egészen 2010-ig kellett várni, hogy néhány sörfőzde különleges italai szélesebb körben is ismertté váljanak és egyfajta kézműves sörforradalom kezdődjön hazánkban. A kézműves sörök és a főzdék terjedését a törvényhozók is elősegítették azzal, hogy a kis sörfőzdék (évente maximum 8000 hektoliter termelés) adóterheit csökkentették és a jövedéki engedélyek megszerzése is egyszerűsödött, így könnyebb az új főzdék alapítása. Ami a magyar fogyasztásról egyértelműen elmondható, hogy a KSH adatai szerint bizony az elmúlt években is szerettük a sört: 2017-ben összesen 663,7 millió litert fogyasztottak a magyarok, ami 67,8 litert jelent egy főre. Ezek az adatok természetesen nem a kézműves sörök népszerűségét reprezentálják, inkább csak arról árulkodnak, hogy szívesen bontunk fel egy-egy palackot. Ennek ellenére továbbra is elmaradunk az európai élmezőnytől, ahol a dobogón Németország, Csehország és Lengyelország szerepelnek.

Képes lista a hazai kisüzemekről

• Bäder Sörfőzde - Bács-Kiskun megye
• Domján Sörfőzde - Kerekegyháza
• Hopfanatic Brewery - Kissikapcsolt körzet
• Szent András Sörfőzde - Békés megye
• Rizmajer Sörfőzde - Budapest
• Bolyki Sörház - Ózd
• Fehér Nyúl Sörfőzde - Budapest
• Etyeki Sörmanufaktúra - Fejér megye
• Hazai mikro sörfőzdék gazdag listája - több megye

Olykor különleges példákat is találunk: a Fehér Nyúl Sörfőzde közösségi finanszírozási kampánya példátlanul sikeres volt, és a főzdék nagy részének alkalmazkodása az energia- és alapanyagdráguláshoz megoldásokat talált: saját üzletek, közvetlen értékesítés, illetve a kiskereskedelmi és exportbővítés egyidejű kezelése válik jellemzővé.

2025-ben a termelés csökkenése és egyes főzdék bezárása is felmerült Starcsevics Péter, a KSE elnökének szavai szerint, ami rávilágít arra, hogy a piasz stabilitása és a piac bővülése hosszú távú fejlesztéseket és tőkeemelést igényel. Ugyanakkor a magyar söripar meghatározó szereplői közül több vállalat komoly profit- vagy veszteségmérlegről számolt be, ami rámutat a sérelmek és a lehetőségek összetett viszonyára.

Az ágazat jövője részben attól függ, mennyire sikerül a kisebb főzdékre szabott piacvédelmet és a versenybiztonságot erősíteni, hogy a kézműves sörök hosszú távon is fenntartható módon kerülhessenek a fogyasztók asztalára. A friss jogszabályi változások és a megvalósult piaci reformok mérlegelése során fontos, hogy a hazai kínálat ne csökkenjen színvonalának és sokszínűségének rovására, miközben a gazdasági-takarékossági intézkedések is érvényesüljenek a gyártók és a vendéglátók közti kapcsolatokban.

tags: #paks #kisuzemi #sor