A gyümölcspárlatok alapanyagának, készítési módjának, a párlat tartalmának alapvető minőségi követelményeit, elnevezésük módjának szabályait a 110/2008/EK rendelet tartalmazza.
Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szól.
A gyümölcspárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag húsos, magozott vagy mag nélküli gyümölcsök, vagy az ilyen gyümölcsök mustjának, valamint bogyótermések vagy zöldségek alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek.
Illetve amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a párolt gyümölcsök termékek aromája és íze megmarad a párlatban.
És amelynek illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva; csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogéncianid-tartalom nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.
A gyümölcspárlatok maximális metanol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.
A következő gyümölcspárlatok esetében azonban a maximális metanol-tartalom a következő: 1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a szilva, mirabellszilva, szilva „quetsch”, alma, körte kivételével; málna, földiszeder, kajszibarack és őszibarack esetén.
A gyümölcspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.
Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.
A gyümölcspárlat nem ízesíthető.
A gyümölcspárlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevéből és az azt követő „párlat” szóból áll, például: cseresznyepárlat vagy kirsch, szilvapárlat vagy slivovitz, mirabella-, őszibarack-, alma-, körte-, kajszibarack-, füge-, citrus-, szőlő- vagy más gyümölcspárlat.
Wasser-nek is nevezhetők, a gyümölcs nevének feltüntetésével.
A „párlat” szó és az előtte álló gyümölcs neve helyébe a gyümölcs neve kizárólag csak a következő gyümölcsök esetén léphet: mirabellszilva, szilva, szilva „quetsch”, faepergyümölcs, „Golden Delicious” alma.
Ha fennáll annak kockázata, hogy a végső fogyasztó számára nehezen érthető a kereskedelmi megnevezések valamelyike, akkor a címkének tartalmaznia kell a „párlat” szót, amelyet esetlegesen egy magyarázat egészíthet ki.
A „Vilmos” név csak az olyan körtepárlat értékesítésekor használható, amelyet kizárólag a „Vilmos” körtefajtából készítettek.
Ha két vagy több gyümölcsöt, bogyótermést vagy zöldséget együtt pároltak, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcspárlat” vagy „zöldségpárlat” néven kell értékesíteni, kiegészítve minden felhasznált gyümölcs nevével a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.
A gyümölcstörköly-párlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek: kizárólag gyümölcstörköly erjesztésével és 86(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyerik; illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva; maximális metanol-tartalma 1 500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva; csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetén a hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl(abs.)-ra nem haladhatja meg; ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás az i. alpontnak megfelelően.
A gyümölcstörköly-párlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.
A gyümölcstörköly-párlat nem ízesíthető.
A gyümölcstörköly-párlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.
A gyümölcstörköly-párlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs nevéből, és az azt követő a „törkölypárlat” szóból áll.
„Minél erősebb, annál jobb!”, „50 százalék alatt nem pálinka a pálinka!”, „Fogyasztani csak jéghidegen!”
„Egy jó pálinka hozza meg az étvágyat!”
Néhány tévhit, ami ma is makacsul tartja magát a pálinkával kapcsolatban.
Mindenekelőtt érdemes újra és újra elismételni, hogy mi is számít pálinkának.
A fentiek magyarázatához ismernünk kell, hogyan is készül az igazi magyar pálinka.
Az első és legfontosabb dolog a gyümölcs kiválasztása.
Csak tökéletesen érett, egészséges és nem sérült alapanyagot használhat a pálinkafőző, a beteg, éretlen, sérült gyümölcsből rossz pálinka születik.
Ezután jön az erjesztés, a pálinkatörvény értelmében szigorúan cukor hozzáadása nélkül!
A gyümölcsben lévő cukornak kell kierjednie, ebből lesz ugyanis az alkohol.
Ezután jön a lepárlás, a cefrét desztillálják, az alkohol lepárolódik.
A cefrével teli üstöt lassan melegítik, míg az alkohol elkezd forrni (jóval alacsonyabb hőmérsékleten, mint a víz) és párologni.
A kereskedelmi forgalomba kerülő magyar pálinka alkoholtartalma tehát legalább 37,5%, legfeljebb 55%, s általában 40-50% közé esik.
Ezen az értéken érződnek legszebben az ízek, mutatja meg magát a harmónia.
Ehhez a főzés során nagyon fontos, hogy a megfelelő pillanatban válasszák szét az elő-, közép- és utópárlatot.
Az előpárlat életveszélyes anyagokat is tartalmaz, sok szomorú balesetet okozott metil-alkohol tartalma miatt.
Ugyanilyen mértékben fontos az utópárlat eltávolítása is, ami által ugyan a pálinka kevesebb, de minőségében sokkal jobb lesz.
Ha a főzőmester nem elég körültekintő, akkor zavaró íz- és illatanyagokkal lesz tele a párlat.
Ez a cikk olyan példákat mutat be, hogy a különböző gyümölcsökből készített pálinkák hogyan kerültek a piacon.
2021 novemberében Agroinform.hu reprezentatív felmérést készített a pálinkafőzetéssel kapcsolatban, és kiderült, hogy kajszibarackból készült pálinkát kedvelik leginkább a válaszadók.
A felmérésből az is kiderült, hogy a többség még mindig a 48-50 százalékos pálinkát tartja ideálisnak, ennek oka a megszokásban keresendő.
Az idei aszály hosszabb távú hatásai a hazai gyümölcs-termőterületek csökkenését is befolyásolhatják.
Hogy milyen a jó pálinka, a pálinkát olyan pohárból illik fogyasztani, amely kifejezetten a pálinkáknak lett kialakítva.
A pohár mérete és alakja döntően meghatározza az ital élvezeti értékét, és a poháradottság semmisíti meg a jótékony hatást.
Tévhit, miszerint a pálinkát „jól” behűtve kell felszolgálni, ezt a nézetet el kell oszlatni.
A pálinka kóstolásának megvan a maga szertartása: vizsgáljuk a pálinka színét, tisztaságát, illatát, majd az ízt értékeljük.
Az illata és íze jellemző az adott gyümölcsre, amely határozottan felismerhető, karakteres, de emellett nem túl intenzív.
Az optimális alkoholtartalom a kereskedelmi forgalomban 40-50% között mozog, mert ezen a szinten érződik leginkább az íz és a harmónia.
Néha 60-70%-os párlatokkal is találkozhatunk, és ezek többsége nem a jó íz-élményt szolgálja.
A magas alkoholtartalom csökkenti az illatot és ízt, és inkább az alkoholt dominálja a pálinkát.
Aki a magas alkoholtartalmú italokat kedveli, az talán úgy gondolja, hogy a pálinka gyógyhatású lehet, de a tévhitek szerint az égetett szeszek ellazítják az emésztést, ezt azonban nem így kell értékelni.
Az égetett szeszek fertőtlenítő hatása csak 70 fok felett érezhető, tehát a pálinkát nem tehetjük gyógyszernek vagy fertőtlenítőnek.
Az igazán jó pálinkát nem a hatóanyag, hanem az íz- és illat-élmény miatt fogyasztjuk, amely mindenkor a gyümölcs különleges jegyeit adja vissza.
DES-1961 100l keverős pálinkafőző bemutató
tags: #palinka #alkohol #tartama #gyumolcsonkent