Az ittas vezetés komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelent, amelynek következményei beláthatatlanok lehetnek. A jogalkotó a közlekedés biztonságának, az emberi élet és testi épség védelme érdekében szigorú szabályozást vezetett be, amelynek célja az ittas járművezetés visszaszorítása. Ha Önt vagy hozzátartozóját ittas járművezetéssel vádolják, vagy ilyen helyzetbe kerül, tapasztalt ügyvéd segítsége elengedhetetlen a megfelelő védekezés kialakításához.

Az alkohol hatása a vezetési képességre
Köztudomású tény, hogy az alkohol fogyasztása hátrányosan hat a vezetési képességre, hiszen az ember központi idegrendszerére van hatással. Az alkohol oldja a gátlásokat, csökkenti a fegyelmező képességet, a sofőr bátrabban, meggondolatlanul, túlértékelve képességeit vezet, ami többek között a megengedett sebesség jelentős túllépésében ölthet testet, emellett viszont a reakció időt és a figyelmet is csökkenti. Ezek a tényezők együttesen rendkívül veszélyes helyzeteket teremthetnek az utakon. A vakmerő manőverekkel párosítva ez valójában egy halálos koktélt alkothat. Az alkohol hatását tovább súlyosbíthatja a kimerültség, a fáradtság, az alváshiány, továbbá az éhség, illetve bizonyos gyógyszerek együttes fogyasztása.
Ittas vezetés a Büntető Törvénykönyvben (Btk.)
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 236. §-a foglalkozik a járművezetéssel ittas állapotban. Az ittas vezetés törvényi tényállása szerint bűncselekményt követ el az, aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet. Ez a vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mikor vagyok ittas állapotban?
A Btk. 240. § (3) bekezdése értelmében ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
A korábbi Btk. az ittas állapot megítélését a bírói gyakorlatra bízta, ami a 0,51-0,8 ezrelék alkoholszint esetén tekintettel volt a klinikai tünetekre is, mivel az alkoholtűrő képesség egyénenként eltér. Klinikai tünetek (mint az akadozó beszéd, az egyensúlyi problémák stb.) hiányában nem állapította meg az ittas vezetés elkövetését 0,8 ezreléket meg nem haladó véralkohol-koncentráció esetén. Ezzel szemben a hatályos Btk. törvényi vélelmet állít fel amellett, hogy akinek a véralkohol-koncentrációja a vezetés pillanatában meghaladta a 0,50 gramm/liter ezreléket, illetve a levegőalkohol-koncentrációja a 0,25 milligramm/liter ezreléket, az ittas állapotban vezetett.
A KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Ez mindössze annyit jelent, hogy aki szeszes italt fogyasztott, de a véralkohol- illetve levegőalkohol-koncentrációja nem haladta meg a vezetés pillanatában a fent hivatkozott mértéket, az bűncselekményt nem, de szabálysértést elkövetett.
Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha valaki vezetés előtt fogyasztott alkoholt, és a vezetéskori véralkoholszint még nem, de a vérvételi már a 0,50 milligramm/liter értéket meghaladja, - és a sofőr olyan időtartamban tervezte a vezetést, amely még időben egybe esett volna a vérvétel időpontjával - akkor ittas vezetés kísérlete miatt vonhatják felelősségre.
Az alkohol hatása az emberi szervezetre
Milyen járművet vezethetek ittas állapotban a Btk. szerint?
Semmilyet! A Btk. büntetni rendeli, ha valaki bármilyen vasúti vagy légi járművet vezet. A vasúti és légi járművek esetén a törvény büntetni rendeli azoknak az eszközöknek az ittasan történő vezetését is, amelyek a gépi meghajtással nem rendelkeznek, mint például a vitorlázórepülő és a siklóernyő.
Ittas vezetés miatt büntetni rendelik továbbá azt is, aki gépi meghajtású úszó létesítményt, vagy közúton, illetve a forgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet.
Fentiekből következik, hogy amíg a csónak, vízibicikli, ittas vezetését a Btk. nem bünteti, addig a motorcsónak vezetését már igen. Amíg a lovas kocsi, vagy az emberi erővel hajtott kerékpár (a Btk. alapján) vezethető ittasan, addig az elektromos segédmotorral felszerelt kerékpár már nem, mint ahogyan a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a villamos, a gépkocsi és valamennyi egyéb gépi meghajtású közlekedési eszköz vezetése is tilos ittasan. (Figyelem, a cikk kizárólag a Btk. szabályait tartalmazza, a szabálysértési törvényét nem! Az a cselekmény, ami nem valósít meg bűncselekményt, szabálysértést még megvalósíthat.)
Mikor vezetek járművet?
A jármű vezetésén annak elindítását, a mozgásba hozott jármű irányítását értjük. Nincs annak jelentősége, hogy hosszabb vagy rövidebb távolság megtétele-e az elkövető szándéka vagy célja. A segédmotoros kerékpárt vagy motorkerékpárt ittasan toló személy viszont nem tekinthető járművezetőnek, mivel a jármű erőforrását, a gépi meghajtást a jármű mozgatásához nem veszi igénybe.
Az ittas vezetés vétsége szándékos bűncselekmény, az elkövető tudatának át kell fognia, vagyis tudatában kell lennie azzal, hogy alkoholtól befolyásolt állapotban vállalkozik a vezetésre.

Ittas vezetés büntetése
Feltétlenül számítania kell egyéb büntetés mellett járművezetéstől eltiltásra.
Btk. 55. § (2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.
(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.
56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.
Az ittas vezetés vétségi alakzata esetében a bíróság legfeljebb 2 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki, legvalószínűbb büntetés azonban a pénzbüntetés. Ennek mértéke a bírói gyakorlat szerint 250.000 - 300.000,- Ft, de természetesen ettől a bíróság megállapíthat jelentősen magasabb, vagy alacsonyabb összeget is. A törvény értelmében a legalacsonyabb kiszabható pénzbüntetés 30.000,- Ft, míg a legmagasabb 270 millió Ft.
Pénzbüntetés kiszabása:
Btk. 50. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.
51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
Ittas vezetés minősített esetei
Az ittas vezetés minősített eseteit sorolja fel a Btk. 236. § (2) bekezdése, amely a cselekménnyel összefüggésben gondatlanul okozott következmények súlyához mérten állapítja meg azok büntetését is. A büntetés felső határa az alábbiak szerint akár 10 év is lehet.
Btk. 236. § (2) A büntetés bűntett minőségében:a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést okoz,b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz,c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz,d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Külön magyarázatot érdemel a tömegszerencsétlenség és a halálos tömegszerencsétlenség fogalma.
- Tömegszerencsétlenség: olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember (az elkövetőn kívül) súlyos testi sérülést, nagyobb számú - legalább kilenc - személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett.
- Halálos tömegszerencsétlenség: olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember meghalt és legalább kilenc más személy megsérült.
Mikor állapítható meg a minősített eset?
A törvényben meghatározott minősített esetek a terhelt terhére kizárólag abban az esetben állapíthatók meg, ha az ittas vezetés okozza, az ittas vezetéssel okozati összefüggésben állnak be a (2) bekezdésben felsorolt következmények. Ilyen lehet például, ha az elkövető az ittassága miatt nem adja meg az elsőbbséget, vagy túllépi a megengedett haladási sebességet és ezzel összefüggésben következik be a baleset, aminek következménye pedig a személyi sérülés, esetleg halál.
Előfordulhat ugyanis, hogy az elkövető ittassága nem okozója a fent említett következményeknek. Ilyen eset lehet például, ha az ittas vezető nem szeg meg semmilyen közlekedési szabályt, a baleset és a személyi sérülés tőle függetlenül más hibájából, vagy a gépkocsijának meghibásodásából ered. Ebben az esetben az ittas vezetés vétségében marasztalható az elkövető, a minősítő körülmények nem állapíthatóak meg a terhére.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idéz elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. A (3) bekezdés rendelkezései szerint, ha valaki csónakot, kerékpárt, lovaskocsit ittasan vezet és a (2) bekezdésben meghatározott következményeket idéz elő, akkor a (2) bekezdésben foglaltak szerint büntetendő.
Ittas vezetés ügyvéd szemmel
Természetesen a leírtakon túl számos körülmény befolyásolja, hogy valaki elkövetett-e ittas vezetést, és ha igen, akkor annak az alap vagy valamely minősített esetét. Kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a cselekmény terheltje mikor, milyen alkoholt fogyasztott, mit evett, hány kiló, milyen távra tervezte az útját, stb.
A vérvétel a gyakorlatban az előállítással kezdődik, ahol a vérvételt orvos végzi. Az orvos rögzíti az észlelt klinikai tüneteket. A szeszes ital fogyasztásának kezdetére, befejezésére, mennyiségére, étkezés idejére, gyógyszerfogyasztásra, testsúlyra vonatkozó adatokat, amelyek később jelentősen befolyásolhatják az eljárás kimenetelét a terhelttől várják.
A vizeletminta vétele minden olyan esetben szükséges, ahol az italfogyasztás, az ittas vezetés és a vérminta vétele 60-90 percen belül történt, mivel ez lehetővé teszi a későbbiekben az italfogyasztás időpontjára való visszaszámolást is. Gyakran a vérvételt követően bizonyos idő elteltével ismételten vért vesznek, és a vizeletminta vétel elmarad, pedig a vér és vizelet együttes vétele megbízhatóbb, pontosabb eredménnyel szolgál.
Mi következik az előzőekből? Ha az ittas vezető nem tud vizeletet adni, és még a feltett kérdésekre (mikor, mit, mennyit ivott, mit és mikor evett, hány kiló?), sem válaszol (amihez természetesen joga van) megnehezítheti a bizonyítást, és könnyítheti az ügyvéd dolgát a képviselet ellátása során.
Mikor kell a rendőrnek szondát fújatnia a sofőrrel?
A nyomozóhatóságok nyomozásának részletes szabályairól szóló BM-IM együttes rendelet kimondja, hogy ha arra merül fel gyanú, hogy a közlekedési bűncselekményt szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló személy követte el, az ennek megállapításához szükséges nyomozási cselekményeket késedelem nélkül el kell végezni.
Lehetőleg már a helyszínen, az intézkedés kezdetén az alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, rendszeresített eszközzel kell ellenőrizni a cselekményben érintett járművek vezetőit, valamint azokat az utasokat és más személyeket, akiknek az esetleges alkoholos befolyásoltsága a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából jelentős lehet.
Annál a személynél, akinél az ellenőrzés eredménye alkohol fogyasztására utal, hitelesített légalkoholmérő készülékkel két mérést kell végrehajtani ellenőrzésként, úgy, hogy a két mérés között pontosan 15 perc teljen el.
Mielőtt valakit légalkoholmérő eszközzel ellenőriznek, az ellenőrzött személyt írásban nyilatkoztatni kell arra, hogy szenved-e tüdőbetegségben, az előző 24 órában szedett-e a vezetési képességére hátrányosan ható szert.
Figyelem! Ha a hitelesített légalkoholmérő készülékkel történő ellenőrzést, a nyilatkozattételt vagy a jegyzőkönyv aláírását az ellenőrzés alá vont személy megtagadja, akkor az eljáró nyomozó hatóság intézkedni fog a szakértői vizsgálathoz szükséges vér, illetve vizeletminta vételéről. Ha a vizeletminta vétel nem vezet eredményre, akkor kétszer vesznek vérmintát úgy, hogy a két vérvétel között kb. 30-45 perc teljen el.
Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a vizsgálat melyik módját választja, de a későbbi védekezés szempontjából a kétszeri vérvételt javasolnám.

Értelmező rendelkezések
240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált.
(2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.
(3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
Ne dőljön be az interneten megtalálható azon megtévesztő hirdetéseknek, amik arról szólnak, hogy minden ittas vezetőt felmentenek. Nincs olyan varázsszer, amely minden ittas vezetés esetében alkalmazható lenne. Nincs az a megoldás, amely mindenkit minden bajból kihúzna. Ha őrizetbe vették hozzátartozóját, akkor sürgősen büntetőjogra szakosodott, tapasztalt ügyvéd segítségére van szüksége, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást!
Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel. Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést? Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot.
A statisztikák azt igazolják, hogy az ittas vezetéses ügyekben az idő szerepe kulcsfontosságú. Minél rövidebb idő telik el a hatósági eljárás megindítása és az ügyvédi megbízás között, annál biztosabb a siker. Ha Ön ittasan vezet, szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg. Ez az alkoholos befolyásoltság mértékétől függ. A KRESZ 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés egyértelműen tiltja a járművezetők számára a szeszesital fogyasztása után a jármű vezetését, de hasonló rendelkezést tartalmaz a hajózási szabályzat is. Az ittas járművezetés büntetése általában járművezetéstől eltiltás, ami tág határok között mozog 1 hónaptól 10 évig, valamint több százezer forintos pénzbüntetés. Ittas vezetés pénzbüntetése esetén lehetőség van a részletekben történő fizetésre. Az Új Btk. 55. § alapján a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. Közlekedési ügyekre szakosodott ügyvédi irodám tapasztalata alapján súlyosabb büntetésre számíthat az az ittas vezető, aki az ittas vezetés mellett súlyos testi sérülést vagy halált okoz. Az elkövető abban az esetben felel, ha a baleset az ittassága miatt következik be. Az ittas vezetés büntetése a járművezetéstől eltiltás mellett sok esetben letöltendő, esetleg felfüggesztett szabadságvesztés.
A véralkohol-koncentráció - mikor ittas egy vezető? Az, hogy a szabálysértési, illetve közigazgatási bírsággal sújtandó vagy a bűncselekményi alakzat valósul-e meg, elsősorban az elfogyasztott alkohol hatására megjelenő véralkohol-koncentráció értékétől függ. Az új Btk. egyszerűsítette a törvényi tényállás bizonyítását, amennyiben az elkövető ittas állapotát határozza meg elkövetési módként, és értelmező rendelkezésben mondja ki, hogy kit kell ittas állapotúnak tekinteni. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele az alkoholos befolyásoltság fennállása, illetve mértéke meghatározásához, illetve véleményezéséhez nyújt a szakértők számára kötelezően alkalmazandó módszertani útmutatást. Ezen módszertani levél alapján az egyes alkoholértékek az alábbiak szerint alakulnak. A levegőalkohol vizsgálattal meghatározott úgynevezett levegő-befúvásos méréssel működő műszerek által kimutatott értéknél a 0,5 milligramm/liter érték fölött a befolyásoltság szintén megállapítható.
A ráivás célja általában a korábbi alkoholfogyasztás tényének eltüntetése. Ilyenkor ugyanis az elkövető a rendőri ellenőrzést követően azért fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt, hogy a hatóságok által a vérben, illetve vizeletben mért és kimutatható alkohol-koncentráció eredményét kérdésessé tegye.
Vezetésnek kell tekintetni a jármű elindítását, mozgásba hozatalát és bármilyen távolságon való irányítását, vagyis nincs jelentősége annak, hogy hosszabb vagy rövidebb távolság megtétele volt az elkövető szándéka vagy célja. A bírói gyakorlat gépjárművezetést állapít meg az ittas terhelt esetében, aki a személygépkocsi vezetőülésében a kiskorú gyermekét ölébe veszi és neki megengedi, hogy a járművet ő kormányozza miközben az ittas terhelt a pedálokat kezeli. Ez azt jelenti, hogy ha az ittas vezetőt tetten érik, azaz vezetés közben vonják rendőri intézkedés alá és megvan az ittas sofőrt lebuktató rendőri jelentés, az ittasságot kimutató szonda, vér, vagy vizelet vételi jegyzőkönyv, valamint a mérési eredményt megerősítő igazságügyi orvosszakértői vélemény, akkor a sofőrt a gyanúsítotti kihallgatása után 15, vagy 30 napon belül bíróság elé állítják, ami azt jelenti, hogy ügyében ítélet születik. Ezen ügyekben kötelező a jogi képviselet, amennyiben nincs meghatalmazott ügyvédje, úgy a rendőrség, vagy az ügyészség hivatalból rendel ki védőt. Javasoljuk, hogy ittas vezetése vétsége esetén vegye igénybe az ittas vezetésre szakosodott ügyvédi irodám segítségét.
A bűncselekmény elkövetője a jármű vezetője, aki alkohol hatása alatt vezeti közlekedési eszközét. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy az illető személy rendelkezik-e jogosítvánnyal vagy sem, illetve, hogy van-e járművezetői tapasztalata. Az utas, aki az elkövetőt rábeszéli a vezetésre, felbujtóként felel, akár a bekövetkezett súlyosabb minősítésekhez kapcsoltan is. Ha azonban „csak” nem akadályozza meg az ilyen állapotban történő vezetést, vagy vezetés közben alkohollal kínálja - de nem beszéli rá az ivásra - a sofőrt, legfeljebb erkölcsileg ítélhető el, jogilag nem. A bűncselekmény csakis szándékos megvalósulás esetén áll meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy alkoholt fogyasztott, tudnia kell ennek a járművezetést negatívan érintő hatásairól, az ilyen állapotban történő vezetés jogellenességéről, és az ilyen állapotában rejlő veszélyhelyzetet ismerve - azt kívánva vagy abba belenyugodva - kell az adott jármű kormánya mögé ülnie. Nem büntethető azonban az elkövető, ha e tényekkel tisztában van, azonban veszélyhelyzetben lévő személy életének megmentése érdekében más lehetőség hiányában vezeti maga a járművet, vagyis végszükségben cselekszik.
Súlyosabban minősülő esetek, ha a járművezetés súlyos testi sérülést, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, halált, kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. E minősítő körülményekért az elkövető abban az esetben felel, ha a baleset az ittassága miatt következik be. Nem felel ugyanakkor a súlyosabb eredményért, ha az kizárólag a sértettnek felróhatóan következik be, azaz a járművezető józan állapotban sem kerülhette volna el a balesetet. Így ha a sértett biciklivel kihajt az ittas járművezető elé, aki erőteljes fékezés mellett sem tudja elkerülni az ütközést. Az alkoholos befolyásoltságtól meg kell különböztetni az ún.
Elhatárolás: Az ittas járművezetés mellett egyéb bűncselekmény is megállapítható akkor, ha a cselekmények védett jogi tárgya elválik egymástól. Az ittas járművezetéssel bűnhalmazatban tipikusan a segítségnyújtás elmulasztása, a közúti veszélyeztetés, illetve hivatalos személy elleni erőszak bűntette, továbbá a járművezetés tiltott átengedése bűncselekmény valósul meg.
A katolikus szentmiseáldozatnak, ahogy más keresztény egyházak liturgiáinak is nélkülözhetetlen része a misebor. Ennek mennyisége egy szertartás során hozzávetőlegesen ½-1 dl. Sok pap azonban naponta többször is misézik, a paphiány miatt vasárnaponként akár három misét is mondhat - közlekedésükhöz pedig sokszor nélkülözhetetlen az autó. Az új szabályozás természetesen nemcsak a katolikus papokat, hanem más keresztény egyházak lelkipásztorait is érintheti, hiszen istentiszteletük során ők is használnak bort. Megtudtuk, hogy a Katolikus Egyház és az Állami Egyházügyi Hivatal között 1974-ben már született egy megállapodás, amely legálissá tette a papoknak „a misézéshez elengedhetetlenül szükséges alkohol” fogyasztását. A most életbe lépett rendelet miatt azonban lehetséges, hogy ezt, illetve ennek érvényességét felül kell vizsgálni. Ezzel kapcsolatban Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerkesztőségünknek elmondta: a napokban levélben fordult a rendelkezést bevezető Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a papok speciális helyzetének ügyében, és Takács Albert miniszter együttműködését kérte. Az ügy fejleményeiről hamarosan tájékoztatjuk olvasóinkat. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az elmúlt év végén utasította el a Magyar Katolikus Püspöki Kar kérését.
Csak Magyarországon merült fel ez a nem mindennapi kérdés, vagy más országokban is. Az ezredforduló óta az Európai Unióban a közúti közlekedés biztonsága a legkiemeltebb feladatok között szerepel. Ennek oka, hogy 2001-ben az EU tagállamok közútjain nem kevesebb, mint 51.000 személy veszítette életét közlekedési balesetben. A halálos sérülések okai között az EU - a gyorshajtás mögött - második helyen említi az ittas járművezetést. Szakértői becslések szerint az ittas vezetés megfelelő visszaszorításával minden negyedik (!) halálos sérülés elkerülhető lenne. Tekintettel arra, hogy 2007-re - azaz hat év alatt - közösségi szinten mintegy 43.000 főre sikerült visszaszorítani a halálos közúti áldozatok számát, így jelenleg az ittas vezetés megfelelő kezelésével évente mintegy 10.000 ember(!) élete lenne megmenthető. Érdemes megismételni: 10.000 ember (köztük rokonok és ismerősök, azon belül nagyszülők, szülők, testvérek, gyerekek, hozzátartozók, barátok, egyéb ismerősök stb.). Az ezredforduló óta az összes személysérüléses közúti baleset mintegy 13 %-ában játszik közre az alkohol, így elmondható, hogy nálunk minden nyolcadik balesetet ittas járművezető okoz. Nem véletlen tehát a hazai szabályozás abszolút szigora, az ún. „zéró tolerancia”, ugyanis nálunk a jármű vezetése előtti - vagy alatti - szeszesital fogyasztás teljesen tilalmazott. Tavaly év elején tovább szigorodott a szabályozás, ugyanis 2008. Az alkohol fogyasztásának az emberi szervezetre, a központi idegrendszerre gyakorolt hatása közismert. A szeszesital fogyasztás tudatzavart idézhet elő, feloldódnak az erkölcsi gátlások, jelentősen csökken a veszélyhelyzet értékelő, és a reagáló képesség, továbbá látási zavarok is előfordulhatnak, s nem utolsó sorban az ittas vezető többsége általában a megengedett sebességet is túllépi. Az alkohol hatását a kimerültség, a fáradtság, az alváshiány, továbbá az éhség, ill. A fentieknek megfelelően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hivatalos válaszában elutasította a katolikus vezetők kérését, s így az általános szabályok a hivatásukat gyakorló, szertartást végző egyházi személyekre is vonatkoznak. Kevesen tudják, hogy a misebor fogyasztást követő járművezetés legalizálásával kapcsolatos kérés nem csak hazánkban merült fel. Az elmúlt év második felében Írországban fordultak katolikus egyházi vezetők a kormányzathoz hasonló kéréssel, bár szükséges megjegyezni, hogy Írországban a jogszabályi háttér jelentősen eltér a hazaitól. Írországban a szeszesital fogyasztás jelenleg engedélyezett limitje 0,8 ezrelék (nálunk már a bűncselekményi kategória kezdődik ennél az értéknél). Az ír katolikus vezetők ezért fogalmazták meg aggodalmukat, hogy amennyiben az egyházi személye egymást követően, különböző helyszíneken napi 3-4 misét celebrálnak, s a szertartások alkalmával, annak részeként misebort fogyasztanak, úgy véralkohol értékük a 0,5 ezreléket egész biztos meg fogja haladni. Hasonló problémával jár, ha az egyházi személy alkoholt fogyaszt, s váratlanul - akár késő este - pl. Mi lehet a megoldás? Érdekesség, hogy felmerült az „alkoholmentes misebor” alkalmazásának a lehetősége, vagy a „valódi” misebor csupán jelképes jellegű, igen csekély mennyiségben történő fogyasztása, de a kiszivárgott információk alapján ehhez a Vatikán nem járult hozzá. Így a kérdéskör megnyugtató kezelésére Írországban is más megoldást kell keresni.