A pizza, ez az emberiség egyik legrégebben fogyasztott étele, hosszú és gazdag történelemmel büszkélkedhet. Már a Krisztus előtti 3. századból származó régészeti leletek is arra utalnak, hogy ősi formái már ekkor léteztek. Ezek az ókori népek által fogyasztott lapos kenyerek, amelyeket különböző feltétekkel tettek ízletesebbé, valószínűleg a pizza előfutárainak tekinthetők. A Vergilius Aeneisében való említés, valamint Marcus Porcius Cato Maior római történetíró munkájában szereplő, olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesített, köveken sütött lapos kelt tészta leírása is ezt támasztja alá. Pompeii városában a régészek feltárták a mai modern pizzériák elődjeit is, melyek szintén a lapos kenyér különböző változatait kínálták. A pizza szó első írásos emléke i.sz. 997-ből származik egy Gaeta-i írásból, amely Róma és Nápoly között található. Ebben az időszakban a "pizza" kifejezés még egyszerűen lepényt jelentett, és a pékek gyakran használták a kemence hőmérsékletének ellenőrzésére kenyérsütés előtt.
Az ókori római pizzaféleségek még jelentősen eltértek a ma ismert változattól. Egészen a 19. századig az úgynevezett "fehér pizzák" voltak jellemzőek. Ennek oka, hogy a paradicsomot, amelyet később a pizza egyik legfontosabb alapanyagává vált, Európában ekkor még nem ismerték, és sokan mérgezőnek hitték. Az indiai vízibivaly tejéből készült igazi mozzarella sajt is csak később vált ismertté. A paradicsom csak a 18. század végére terjedt el Európában, és ekkor kezdték el Nápoly környékén a helyiek, különösen a szegényebb rétegek, lapos kenyérre téve ízesíteni a pizzát. Ekkoriban a pizzát még jórészt utcai árusok árulták, akik különféle feltétekkel kínálták a szegény emberek ételét.
A modern pizza története szorosan összefonódik Raffaele Esposito nápolyi séf nevével. Az 1780-ban alapított és ma is működő Pizzeria Brandi (eredeti nevén Pietro… e basta così) sütödében dolgozó Espositót tartják az első igazi, mai modern pizza megalkotójának. A történet szerint 1889-ben, amikor az olasz királyi pár, Savoyai Margit (Margherita di Savoia) és I. Umberto nápolyi utazásuk során ellátogattak a sütödébe, Esposito egy különleges pizzát készített a királynő tiszteletére. Ez a pizza az olasz nemzeti színekben pompázott: paradicsommal (piros), mozzarellával (fehér) és bazsalikommal (zöld) volt díszítve, és a királynő tiszteletére Margheritának nevezte el. Bár ez a legismertebb történet, a Harvard kutatói 1858-as olaszországi feljegyzésekben már találtak olyan lapostésztát, amelyet paradicsommal, mozzarellával és bazsalikommal feltételeztek, igaz, akkor még nem hívták Margherita-nak. Ez arra utalhat, hogy Raffaele Esposito egy már létező, népszerű ételt tökéletesített és tett királyi fogássá.
A pizza szó eredetét illetően évtizedes vita folyik a nyelvészek között. A legkorábbi írásos emlék i.sz. 997-ből, egy Gaeta-i írásból származik. Egyes szakemberek a latin "pinsere" szóból eredeztetik, amelynek jelentése gyúrni, összenyomni. Mások a görög "picea" - kemencében sült kenyér - kifejezésből származtatják. Egy 1907-es olasz etimológiai szótár a "pinza" kifejezést tartja a pizza szó ősének, amely szintén a gyúrás, nyomás fogalmát jelenti. Létezik olyan kutatás is, amely a germán "bizzo" - darab, harapás - szóra vezeti vissza az eredetet.
A 19. században a pizza története új fejezetet nyitott az olasz bevándorlók révén. Magukkal vitték a pizzát Amerikába, ahonnan elindult világhódító útjára. Az első amerikai pizzériát Gennaro Lombardi nyitotta meg New Yorkban, 1905-ben. Az évtizedek során számos amerikai pizza stílus alakult ki, mint például a New York-i vékony tészta vagy a Chicago-i mélytányér pizza, amelyek eltérnek az olasz eredetitől mind textúrájukban, mind elkészítési módjukban.
Olaszországban a pizza máig az egyik legkedveltebb étel. Campania régió székhelyén, Nápolyban, a 20. század második felében és a 21. század első 20 évében több mint 8200 pizzéria nyílt. Azonban a pizzériák számát tekintve Nápoly csak a harmadik helyen áll Olaszországban. Milánóban több mint 9200, míg Rómában több mint 15500 pizzéria működött 2022-ben. Olaszországban évente mintegy 1,6 milliárd pizzát adnak el, és a Pizza Margherita továbbra is a legnépszerűbb.
A pizza sikere a végtelen variációs lehetőségekben rejlik. Bár az eredeti olasz pizza vékony tésztával, kevés feltéttel, paradicsomszósszal, mozzarellával és bazsalikommal készül, rengeteg nemzetközi változat alakult ki. Ilyen például a hawaii pizza ananásszal és sonkával, a mexikói kukoricával, vagy a magyaros csípős kolbásszal. A globális változatok gyakran az adott ország konyhaművészetének jellegzetességeit viselik magukon. Japánban népszerű a mayo jaga (majonézzel és burgonyával), míg Brazíliában a catupiry (krémsajttal) feltét.
A mai pizzakészítés technológiái és az iparág magas színvonala jelentős változásokat hozott. A tömeggyártásban automatizált tésztakészítő gépek és robottechnológiák dominálnak, amelyek gyorsan és precízen képesek tökéletes pizzatésztát készíteni. A pizzaipar globális piaca folyamatosan bővül, a pizzériák és a házhozszállítási szolgáltatások hálózata pedig egyre növekszik.
A Banditos csapata is csatlakozott ehhez a globális jelenséghez, a múlt évtizedek legjobb receptjeit és saját ötleteit ötvözve. 2024-ben nyitották meg gyöngyösi pizzériájukat a Könyvtárparkban, ahol egyedi ízvilágukkal várják a vendégeket. Ősszel elindult házhozszállításuk is, így már otthonról is élvezhetjük a világ egyik legkedveltebb gyorsételét, a pizzát, akár pár kattintással.