méltó régi nagy híréhez. Virágzik ugyanis a magyar pezsgőkészítés - szerte az országban egyre több borászat kezd bele a pezsgősítésbe a champagne-i metódus alapján, így várhatóan egyre több izgalmas buborékos bort ihatunk majd. A pezsgő szexi, fancy, cool lett, ahogyan a marketingesek szeretik megfogalmazni a divathullámokat. Ezt az is jelzi, hogy a kiülős asztaloknál a baráti társaságok körében a kocsikulcs és a mobiltelefon mellett státuszszimbólumként egy palack drága hazai buborékos tétel is egyre jobban mutat, míg korábban a dugó csak szilveszterkor vagy születésnapkor pukkant.
Magyarország egyik legdinamikusabb korszakának azt tartják, amikor a millennium után ráfordultunk a huszadik századra. A pezsgő szempontjából is ez a legszebb korszak a rengeteg pezsgőgyárral, amelyek között a Törley volt a leghíresebb. Ők még Párizsba és Londonba is szállítottak, az forgalmuk pedig az első világháború előtt kétmillió palackra is felfutott. Trianon aztán a hazai pezsgőre is komoly csapást mért, de az igazi kiütést a szocializmus jelentette az államosítással és az ipari tankpezsgővel. A rendszerváltás után a borászszakma aránylag hamar elindult a megújulás útján, és nagy figyelem övezte. A pezsgő viszont csak lassan talált magára. A Törley korábbi igazgatója, Garamvári Vencel 1999-ben jelent meg első pezsgőjével, amely akkor a Törley és a François alternatívája volt, majd ő kezdte el mások borait is pezsgősíteni, ahogyan Szentesi József is, aki 2008-ban készítette el első pezsgőjét.
Nagyrészt erre az időre tehető, amikor a világban is egyre többeket kezdtek el vonzani a buborékos italok, és főleg a tradicionális champagne-i eljárással (méthode traditionnelle alapján) készülők. A Kreinbacher 2014 szeptemberében, a Borfesztiválon debütált pezsgőjével és megújult arculatával, decemberben pedig már sikk volt Kreinbachert inni. Ekkor a versenytársak még támadva érezték magukat, hogy ezzel tőlük vettek el vásárlókat, de kiderült, hogy a pezsgő divatba hozásával a többiek is profitáltak. Bár nem ismerik pontosan a tradicionális pezsgők eladási számait, de piaci információk szerint a 2014-es évi 100 ezer palackról mára 300-350 ezerre ment fel a hazai fogyasztás. Prisztavok Zoltán szerint az új magyar pezsgő esetében nem lehet megelégedni az átlagos szinttel, mert óriási a konkurencia, és könnyen lehet hasonló áron franciacortát, cavát, cremant inni. Minden évben tanulni kell az előző év hibáiból, és ki kell javítani. Ehhez Törley Józsefhez hasonlóan ők is Champagne-ból hívtak szakértői segítséget Christian Forget személyében. Náluk csak a másfél literes palackban érlelt magnumoknak van évjáratuk, de előbb-utóbb elkészítik a presztízscuvée-jüket is, akkor majd az lesz a piramis csúcsa, amelynek külön nevet is adnak.
Garamvári Judit is úgy látja, a magyar fajták közül a furmint a legalkalmasabb arra, hogy pezsgősíteni lehessen, hiszen ha egyedi magyar különlegességet szeretnénk létrehozni a champagne-ok, cavák és proseccók kavalkádjában, akkor jó kísérlet lehet ez a szőlőfajta. A furmintnál mindenesetre felvetődik a hosszú eltarthatóság kérdése, ebben pedig a magnumpalack segíthet. A másfél literes üveg esetében ugyanis egészen másképp alakul a mikrooxidáció. A hosszú érlelésű tételeket így érdemesebb lehet magnumpalackba tölteni. Mindez persze függ attól is, hogy milyen jó beltartalommal rendelkezik az alapbor és az élesztőszelekció is fontos tényező. A magyar pezsgőknek Garamvári Judit szerint különböző terroirjai lehetnek, így a Balatonnak is vannak ilyen jegyei, amely kisebbrészt a talajból adódik, nagyobbrészt a mikroklimatikus jellegből, így például a napsütéses órák magas arányából. Etyeken soha nem tudunk Champagne-nyal azonos ízt hozni, ahogyan a világon sem lehet máshol tokaji aszúnak megfelelő bort készíteni. A Törley Pezsgőpincészetnek így nem is célja, hogy magyar champagne-t hozzon létre. „Azt tűztük a zászlónkra, hogy magyar tradicionális pezsgőt készítünk” - mondja Csomay András, a pincészet termékmenedzsere. Ami pedig a belőtt karaktert illeti, a champagne-oknál közérthetőbb, könnyedebb stílust céloznak meg. Nem is érlelik négy évnél tovább a pezsgőiket, mert akkor még több íz kerülne az italba az élesztőből, nekik pedig nem céljuk, hogy ezek domináljanak. Szerintük a magyar pezsgőben kevésbé kell kijönnie a kekszes, briósos jegyeknek. Korábban Etyeken, így a Törleynél sem volt lehetőség reserve borokkal kiküszöbölni az évjárathatást, ahogyan ezt Champagne-ban teszik, mert ezt Etyek-Budán a termékleírás tradicionális pezsgők esetében nem engedélyezte. Csomay András szerint a magyar pezsgőfogyasztók evolúciója gyakran az édes italoknál indul, majd áttérnek a száraz, tartályban erjesztett pezsgőre, onnan az átmenetet jelentő méthode transvasée eljárással készült népszerű változatra, majd a méthode traditionnelle-re.
A folyamatok és a termesztés alapelvei
1. Alapbor készítése - itt lényeges elem a préselés, és az oxidáció elkerülése, szabályozása, amely az egész pezsgőkészítési folyamatot végigkíséri. 2. A borhoz pezsgőélesztő és cukor keverékét (tirage likőr) adják, majd koronazárral palackozzák. 3. 4. 5. Seprőtlenítenek degorzsálással. 6. Cukrot tartalmazó expedíciós likőr (dosage) segítségével beállítják a pezsgő édességi szintjét (nyerspezsgő esetén ezt elhagyják). 7. Szík Mátyás sommelier szerint a világban a champagne sok esetben megmaradt az ünnepek italának, míg a szintén hagyományos eljárással készült pezsgők ennek alternatívájaként jelentek meg - jóval kedvezőbb áron. Teljesen felesleges a champagne-hoz méregetni a magyar pezsgőt, ahogyan a cavát sem érdemes, mert teljesen más típus. Ha az új magyar pezsgő ízét, stílusát keressük, akkor még rengeteg a nyitott kérdés. A magyar stílusú pezsgő kialakulásához időre van szükség. Ehhez alapvetően fontos lenne, hogy a fajtát kitaláljuk.
Terroir és régiók sokfélesége
A hazai hagyományos pezsgők piacát meghatározó Garamvári, Kreinbacher és a Törley hármasa mellett egyre többen jelennek meg pezsgőikkel. Többen szeretnék csak a pincészetükbe érkező vendégeket a saját pezsgőjükkel kínálni, de vannak, akik nagyobb reményekkel vágnak bele a pezsgőkészítésbe. Ez a tévhit széles körben elterjedt, de nem látják, hogy Champagne-ban minden ideális a pezsgő számára, vagy úgy alakították ki, hogy a lehető legjobban megfeleljen: a dűlő, a talaj, a kitettség, a szőlőfajta, a klónok, a metszésfajta, a terhelés, és még több tényező fontos, ami csak ahhoz kell, hogy olyan szőlőt kapjanak, amely a champagne-hoz alkalmas. Nekünk a saját talajunkhoz, klímánkhoz kell alkalmazkodni, ehhez pedig legalább harminc évre van szükség. Ennek megfelelően Márkus György szerint a pezsgőt Magyarországon sokaknak el kellene engedni. Előbb-utóbb tisztulásra lesz szükség, és az újonnan beszálló pezsgőkészítők választás elé kerülnek: vagy feladják a küzdelmet, vagy újítanak. Rókusfalvy Pál, az etyeki Rókusfaly Birtok vezetője a megfontolt, több generációs építkezésben hisz. Ezért is rendezték meg a Pezsgőkonferenciát május végén, hogy a pezsgőkultúra nemzetközi szakértőinek és hazai véleményformálóinak bevonásával elemezzék a hazai pezsgő lehetőségeit. Törley 130 évvel ezelőtt már bizonyította, hogy itt működik a pezsgő mint termék. És erre Champagne-ból hazatérve jött rá, hiszen megdöbbentő, hogy a klimatikus adottságok és a talajszerkezet szempontjából mennyi a hasonlóság Etyekkel. Rókusfalvy szerint a saját nemzedékének most az a feladata, hogy az alapokat letéve elindítsa a pezsgőkészítést, és majd a következő generációnak kell hosszú távon is működő rendszert felépítenie. „Due bicchieri di prosecco, per favore!”
Olasz példák és a nemzetközi áramlatok
Nincs is annál szebb dolog, mint egy csodás olasz étteremben, bárban ülve így rendelni a felszolgálótól. A történet Észak-Olaszország dimbes-dombos vidékén kezdődött 50 kilométerre Velencétől és nagyjából 100 kilométerre a Dolomitoktól. Itt már a római időkben is foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Írott formában a „prosecco” szót 1754-ben említik először. 1876-ban alapították meg a borkészítő iskolát Coneglianóban, amely az első volt Olaszországban. 1930-ban jelölték ki a prosecco termelői területének határait. Annak idején minden prosecco volt, a terület elnevezése, a szőlőfajta és a termék is. A szőlőfajtát ma már glérának hívják. 1962-ben alapították a Consortiumot, ami az eredetvédelmet és a minőséget ellenőrizte. 1969-ben kapta meg a DOC eredetvédelmi besorolást. Tehát alapproseccók elég nagy területen készíthetők, ezek minősége nagy szórást mutat(hat). Conegliano Valdobbiadene 2009-ben kapta meg a legmagasabb, DOCG minőségvédelmi besorolást. DOCG Rive besorolást 43 „Rive” mikrokörnyezet kapott - ezek rendre különböző stílust mutatnak. DOCG Cartizze jelenti a legmagasabb minőséget, ezek a szőlők nőnek a legmeredekebb területen, itt a legkifinomultabbak a gyümölcsös ízjegyek. A DOCG Sul Lievito esetében pedig a palackos érlelésnél az élesztőt nem távolítják el, hanem a palackban marad, így azzal vagy anélkül lehet a pohárba tölteni. Tehát ez az a könnyed, zöld almás, körtés ízjegyekkel bíró ital, amely rövid idő alatt meghódította a világot. Anglia, ahol korábban elsősorban champagnet fogyasztottak, ma a proseccotermelés 25 százalékát „szippantja fel”. Az egész világon nagy népszerűségnek örvend az Aperol spritz, ami olasz likőr, prosecco és némi szóda, narancshéjjal megbolondítva. Végül is mindegy, ki hogyan szereti ezt a pompás italt, amely az olasz dolce vitát közvetíti a világ felé, és méltó dísze lehet az ünnepi asztalnak.
A magyar pezsgő történelme és modern jövője
Pezsgő szavunkat Gróf Széchenyi István alkotta, aki a Hitel című munkájában elsőként nevezte a franciák champagnierét pezsgőnek. Nézzük meg, hogy mire mentek a magyar pezsgőkészítők a majdnem 200 évnyi magyar pezsgőgyártási tapasztalatunkkal. A pezsgők cukortartalmuktól függően nagyon száraztól az édesig vannak kategorizálva. A kereskedelmi forgalomban leggyakrabban a száraz (dry, sec), félszáraz (medium dry, demi sec) és az édes pezsgők (sweet, doux) találhatóak meg. Erjesztésük leginkább tartályban történik, a megkülönböztetett minőségűeket pedig üvegben erjesztik. 11. Javasoljuk óvatosan nyitni, mert borzasztóan gyenge a dugó minősége. Kellemetlen, már-már hibás illatú, savanykás mellékízű pezsgő. 10. Alkoholos illat, nem gyümölcsös. Rendkívül savas, gyomorbántó ital. 9. Savanykás, jellegtelen illattal indít, amit aztán egy gyengén szénsavas, erőtlen pezsgőíz követ. Nem tudunk róla konkrétumot írni, mert színtelen-szagtalan-íztelen. 8. Dohos illatú, édes létére elég savas. 7. Robbanásveszélyes, gyenge dugó. Legvilágosabb színű, kicsit hordó illatú pezsgő. Édeskés, gyengén savanykás utóízzel. Nem rossz pezsgő, inkább átlagos. 6. Illata nem nyújt kellemes első benyomást, olyan pinceszagú. Ízre inkább félédes, szénsavassága viszont kellemes. Nagy szünet! 5. Gyenge, de kellemes szőlő illat. Harmónikus, semleges, száraz íz, gyengén édeskés utóíz. Szénsav mennyiséget is eltalálták. Ajánljuk a száraz pezsgők kedvelőinek. Mustból készített pezsgő, kellemes szőlő illat jellemzi. Megfelelően szénsavas, nincs utóíze. Fiatalos buké, harmonikus savegyensúly. 3. Finom illatú, gyümölcsös. Inkább száraz pezsgő, mint félszáraz, ennek ellenére édeskés utóízzel zár. Szénsavból nincs hiány, de itt már nem lő ki a dugó, hisz parafából készült. 2. Illatában érezhető a muskatályos szőlő, bár csak többszöri szaglással felismerhető. Ízében viszont már jelzi, hogy ebben az árkategóriában Ő a legfinomabb muskatályos pezsgő. Egyetlen gyengesége talán az, hogy kissé savas, amit már csak a gyomrunkban érzünk. 1. Abszolút első: minden tesztelő ennek a pezsgőnek adta a legmagasabb pontszámot. Legszőlősebb illatú, amit nem is rejteget, azonnal érezhető. Kedvet kapunk meg is ízlelni. Végre egy harmonikus pezsgő, ami tagadhatatlanul gyümölcsös zamatú, a szénsav is pont elég. Verhetetlen ebben az árkategóriában. Érzékelhető, hogy a gyártó biztosra akart menni, egy hibáktól mentes pezsgő előállítására törekedett, ami tényleg ízleni fog a fogyasztóknak.
Feliratkoznál hírlevelünkre? A magyar pezsgőgyártás gazdag és lenyűgöző történettel rendelkezik, amely a 19. század végére nyúlik vissza, és amely a minőség, az innováció és a nemzeti büszkeség útját járja. Ez a történet tele van kihívásokkal, újjászületésekkel és olyan kiemelkedő személyiségekkel, akik formálták a magyar habzóborok világát. A kezdeti lépésektől a modern kori reneszánszig, a magyar pezsgő ma már méltán foglal el előkelő helyet a nemzetközi borászati térképen.
Korábbi alapok és a modern elit
A Kezdetek: Törley és a Francia Hagyományok Magyar Gyökerei. A magyar pezsgőgyártás igazi alapkövét József Törley fektette le a 19. század végén. Törley, miután jelentős tapasztalatot szerzett Reimsben, a pezsgőgyártás fellegvárában, 1882-ben úgy döntött, hogy hazájában alapít vállalkozást. Megtalálta az ideális helyet Etyeken, Budapest határában, ahol szőlőültetvényeket telepített. Ugyanakkor Budafokon egy feldolgozóüzemet is létrehozott, ahol nemcsak előállítani, hanem a mészkőpincékben tárolni is tudta a borokat. Ez a helyszín, Budafok, ma is a magyar palackos erjesztésű pezsgőgyártás egyik legjelentősebb központja. Törley importálta a champagne-i tudást és technológiát, hogy Budafokon állítsa elő a borokat. A borai gyorsan népszerűvé váltak az Osztrák-Magyar Monarchiában és azon túl is. Sőt, sok magyar számára a Törley név szinte szinonimává vált a pezsgővel. A márka a háborúkon, rendszerváltásokon és gazdasági hullámvölgyeken át is fennmaradt, és ma is a hagyomány és a minőség szimbóluma. Törley nemcsak a gyártásra koncentrált, hanem felismerte a reklám erejét is, és termékeit plakátokon, étlapokon népszerűsítette. Érdekesség, hogy ő volt az első Magyarországon, aki teherautókat vásárolt a szállítás megkönnyítése érdekében, és a Magyar Királyi Automobil Club alapító tagja és alelnöke is volt. Az első magyarországi közúti baleset is Törleyékhez köthető, ami jelzi a korabeli közlekedés kihívásait és Törley úriemberi gesztusát a balesetet szenvedett munkás felé. A Törley pezsgőgyár 1882 óta működik Budafokon, de a bor igazi otthona az Etyek régió, így ez a terület tekinthető a magyar pezsgő bölcsőjének. Etyek-Budán találhatóak a leginkább Champagne-hoz hasonló klímával és talajjal rendelkező magyar borvidékek. A mészkőbe vájt pincék pedig biztosították a magas minőségű pezsgő előállításához szükséges állandó hőmérsékletet. A gyár és a pince komplexumot felügyelő Törley kastély stílusa is a francia kastély- és erődépítészetet idézi, ami nem véletlen, hiszen a francia pezsgő mellé francia stílus dukált.
Modern pezsgő reneszánsz: Kreinbacher és a Tokaji buborékok
A Kreinbacher József által alapított birtok 2002-ben jött létre Magyarország legkisebb borvidékén, a vulkanikus Somlón. Christian Forget, a champagne-i Paul Bara cellarmesterének közreműködésével képesek olyan csodálatos, champagne-szerű borokat készíteni, amelyek megkülönböztető magyar jelleggel bírnak. A Kreinbacher birtok a Somlói borvidéken található, és célja a francia pezsgővel való versenyzés volt, magyar alapokon. A birtok klasszikus palackos erjesztésű pezsgőket állít elő, a francia „méthode traditionelle” szabályait követve. Az eredmény tiszta, ásványos, elegáns italok, amelyek nemcsak hazai, hanem a világ legelismertebb borversenyein is díjakat nyertek. Kreinbacher Brut Nature és Prestige Brut pezsgői pontosan erről tanúskodnak. A Somló környékén, a vulkanikus talajon termesztett szőlő különleges karaktert ad a pezsgőknek.
A Tokaji borvidék is felkerült a pezsgő térképre. A Demeter Zoltán által készített, finomhangolt pezsgő tavaly keltette fel a figyelmet. Egyetlen dűlőről, az Újhegy-Rátkáról származó, komplex és rétegzett bor volt, hosszú, kifinomult utóízzel. A Sauska borászat budafoki érlelő pincéje is kiemelkedő szerepet játszik a magyar pezsgőkészítésben. A Sauska 2002-ben alapított birtoka a vulkanikus talajon fekvő Tokajban található, és 80%-ban itt zajlik Magyarország hagyományos eljárású pezsgőinek második erjedése és érlelése. A budafoki mészkőpincék állandó 12-14°C-os hőmérsékletet és 75%-os páratartalmat biztosítanak. A Sauska portfóliójában megbízható, évről évre kiváló minőségű pezsgők szerepelnek. A tokaji pezsgők különlegessége, hogy a Furmint szőlőfajta adja az alapját, amely semleges és kiválóan közvetíti a termőhelyet, valamint jól öregszik. A vulkanikus talajok és a mészkő együttesen adják a terroir különleges jellegét. Számos termelő kísérletezik az ősi eljárással, a Pétillant Naturel (PétNat) vagy más néven az Ősi módszer (Ancestral Method) használatával is. Ez a természetesebb stílus egyre népszerűbb, különösen az organikus és natúr gazdálkodást folytató termelők körében. A Kristinus egy fiatal birtok a Balaton déli partján, amely 2018-ban kezdte meg szigorú bio szabályok szerinti termesztést, és 2022-ben Demeter minősítést kapott.
Terroir-ok és regionális sokszínűség
Magyarországon számos borvidék járult hozzá a pezsgőgyártás fejlődéséhez. Etyek-Buda az ország egyik leghűvösebb régiója, északi szelekkel és mészkőtalajjal. Bár a pezsgőgyártás itt kezdődött Törley révén, ma a legtöbb etyeki pezsgő egyszerű, szénsavval dúsított frizzante. A Hernyák Rosé NV élénk, gyümölcsös és finom, míg a Hernyák 2016 testes, 72 hónapos seprőn érleléssel. Az etyeki stílus krémessége a Chardonnay-tól, gyümölcsössége a Pinot Noir-tól ered, és jó savakkal rendelkezik, de néha hiányzik belőle a precizitás.
Balatonboglár és a Balaton Környéke is jelentős szerepet játszik a magyar pezsgőgyártásban. A Garamvári borászatnak itt vannak a szőlőültetvényei, és éves pezsgőtermelése 100 000 palack. A Garamvári birtok a Balatonbogláron található, ahol 2 hektárnyi területen T85 Furmint klónt termesztenek Tokajból. A Lellei Furmint (Balatonboglár) gyengéd ízvilággal, könnyű herbal jegyekkel és krémes utóízzel rendelkezik. A Balatonboglárról származó pezsgők gyakran gyümölcsösek és könnyen fogyaszthatók. Olaszrizling a legjelentősebb fajta, de más aromás fajtákat, mint a Grüner Veltliner is használnak, ami fűszeres profilt adhat egyes pezsgőknek. Az IKON Winery Extra Brut egy vonzó példa erre. A Balaton északi partján, Badacsonyban is készülnek hagyományos eljárású pezsgők, amelyek gyakran eklektikusak stílusukban és minőségükben. A Szászi Pincészet könnyű, finom, lime- és briósos ízvilágú Nyerspezsgő Brut Nature Furmint 2022-t készít. A Gilvesy borászat Furmint 2021-e erőteljes gerinccel bír, érett körtét és ásványokat ötvöz. A Bencze Recently Disgorged 2013, egy erdélyi fajtából, a Bakatorból készült, mandulás-keserű pezsgő, érdekesen oxidatív.
Somló és Tokaj: a vulkanikus talaj érlelése
SomlóA Somló-hegy vulkanikus eredetű, és itt található a Kreinbacher Pincészet. A birtokot 2002-ben alapították, és célja a champagne-i minőség elérése volt magyar alapokon. A Kreinbacher Égoïste a "precíz" stílus és a magas minőség példája, amelyet a champagne-i Christophe Forget felügyel. A pincészet 50-60 alapbort kever össze némi reserve borral. A Kreinbacher Brut Nature, amely Furmint, Pinot Noir és Chardonnay hármasából áll, élénk és acélos. Zoltán Prisztavok, a Kreinbacher cellarmestere hisz a malolaktikus erjesztés fontosságában az elegancia, tisztaság és átláthatóság érdekében. A pincében 10-12°C-on történik az érlelés, ami tipikus Franciaországban. A gyümölcs 65%-a somlói Furmint, míg a Pinot Noir és Chardonnay Etyekről és a Balatonról érkezik. A Prestige Brut feszességet és ásványosságot mutat.
TokajA Tokaji borvidék nemcsak az édes aszúborairól híres, hanem a kiváló minőségű száraz és pezsgő borairól is. A Sauska tokaji birtok itt is kiemelkedő szerepet játszik. A Gábor Rakaczki, a Sauska tokaji borásza elmagyarázza, mi teszi a tokaji pezsgőt tokajivá: a talaj, a mezo-klíma és a termőhely hatása a helyi fajtákon (Furmint, Hárslevelű) és a burgundiai/champagne-i fajtákon (Chardonnay, Pinot Noir). A Furmint alapja a Sauska pezsgőknek, mert semleges és kiválóan közvetíti a termőhelyet, valamint jól öregszik. A vulkanikus talajok (kvarchomok, tufakő, riolit) és a mészkő együttesen alkotják a terroir egyediségét. A Pelle Pincészet is készít egyedi dűlős pezsgőket, ahol az alapbort régi tölgyfahordókban érlelik.
Stílusok és piaci törekvések
Más RégiókMég a „vörös borvidékeknek” számító Villány és Eger is csatlakozott a pezsgővonathoz. A Schieber Pincészet Szekszárdon készít palackos erjesztésű Pinot Noir-t, míg a Jackfall Winery Villányban egy karakteres, autolitikus Chardonnay-t. A magyar pezsgőpiacon nemcsak a hagyományos eljárású borok képviseltetik magukat, hanem más stílusok is. PezsgőA magyar pezsgő szó maga is Törley József nevéhez fűződik, aki Gróf Széchenyi István munkájában használta először. A pezsgő szó a francia "champagne" magyarítása. A palackos erjesztésű magyar pezsgő története 1882-re nyúlik vissza. A Törley Sparkling Wine Manufactory továbbra is piacvezető, a piac több mint 50%-át birtokolja, és széles termékpalettával rendelkezik az olcsóbból a csúcsminőségű hagyományos eljárású borokig. A legnépszerűbb fajták a Pinot Noir és a Chardonnay, amelyeket Magyarországon is termesztenek, különösen az Etyek-Buda borvidéken.
FrizzanteA piacon elérhetőek másfajta buborékok is. A Frizzante hazánkban is megtalálható, és néha magyar címkéken is feltüntetik. Ez egy enyhébb szénsavas bor, amelynek buborékjai kevésbé intenzívek, mint a pezsgőé. Pétillant Naturel (PétNat)Az Ősi módszer vagy Pétillant Naturel egyre trendibb. Ez a természetesebb stílusú buborékos bor egyetlen erjedéssel készül, általában a palackban fejeződik be. Sok organikus és natúr borászati megközelítésű termelő karolja fel ezt a módszert.
Jövőkihívások és célok
A magyar pezsgőgyártás jövője fényesnek tűnik. A termelők egyre inkább a minőségre, az innovációra és a termőhelyi adottságok kihangsúlyozására törekszenek. A Kreinbacher és a Sauska példája mutatja, hogy a magyar pezsgők képesek felvenni a versenyt a nemzetközi élmezőnnyel. A fiatal generáció, mint ifj. Bujdosó Ferenc, új lendületet hoz a szakmába, tapasztalatokat szerezve külföldön, és hazatérve kamatoztatva azokat. A Hungaria Sparkling Wine is a minőség és az innováció jegyében született, 1955 óta folyamatos megújulással. A Törley Csoport égisze alatt készülő borok kivételes minőségét a felhalmozott szakmai tudás és készségek garantálják. A Hungaria a trendeket követi, rugalmas, és megújulva tör a csúcsra. A márka célja, hogy a pezsgőt ne csak ünnepi alkalmakhoz kössék, hanem a mindennapi élvezeteket is felemelje, a pezsgőfogyasztást egyfajta életérzéssé emelve. A minőségi palackos erjesztésű pezsgők előállításához tiszta, jól szervezett és felszerelt pincék szükségesek. Ez alól a kis vagy nagy méretű pincék sem kivételek, a lényeg a professzionális megközelítés. A véletlennek nincs helye a hagyományos eljárású pezsgőkészítésben. Ezért is fontos a termelők elkötelezettsége és a folyamatos fejlődés. A magyar pezsgőgyártás története tehát egy sikertörténet, amely a múlt hagyományait ötvözi a jövő innovációjával. A Törley és a Kreinbacher nevek, valamint a Sauska Tokaj és más feltörekvő pincészetek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar pezsgő méltán foglaljon el előkelő helyet a világ borászati térképén. A bor második érése a pezsgő esetében a palackban megy végbe, amit a folyamat során úgynevezett tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítenek, így ezek a Méthode traditionelle módszerrel történő palackos erjesztési folyamat természetes hatására szénsavasakká válnak.