A rozéborok sokak kedvencei közé tartoznak, különleges, gyümölcsös, üde ízviláguknak köszönhetően.
Ekkor világosabb, rózsaszínes rozé borok készülnek.
Ha 1-2 nappal tovább ázik a szőlő, akkor siller bor készül, ez a rozé és a vörösbor között helyezkedik el a szín és íz tekintetében.
A siller borokban - a hosszabb áztatás miatt - jobban előtérbe kerülnek a fanyarabb, vörösboros jegyek.
Érdemes megjegyezni, hogy a rozéborok különösen népszerűek a nyári hónapokban, hiszen frissítő hatásuk miatt sokan választják őket a meleg időszakokban.
Rozé készítésekor egyébként két iskolát szoktak emlegetni.
Az egyik, amikor kifejezetten „rozéra szüretelnek”.
Ilyenkor a szőlőt rövid ideig áztatják, kipréselik, majd jellemzően acéltartályban dolgozzák fel.
Ebben az esetben nem az a fontos, hogy a rozé elkészüljön, hanem hogy az áztatás során leeresztett lé által a megmaradó must sokkal aromásabb, testesebb, sűrűbb vörösbort adjon.
Emellett érdemes megemlíteni a rozéborok fogyasztásának különböző hagyományait is, amelyek a világ különböző tájain eltérőek lehetnek.
Az olasz konyha pedig a rozéborokat gyakran párosítja tengeri ételekkel, mint például a grillezett garnélarák vagy a tenger gyümölcseivel készült saláták.
Sok borfogyasztó számára fontos szempont az is, hogy a különböző borok milyen hatással vannak az egészségre.
A mértékletes borfogyasztás tehát hozzájárulhat az egészséges életmódhoz, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a túlzott alkoholfogyasztás káros hatásai felülírhatják ezeket az előnyöket.
A rozéról első ránézésre a színe árulkodik legjobban: lehet lazacszínű, málna- vagy szamóca árnyalatú, de találkozunk egészen lilás színű tételekkel is.
Provence-ban a különböző rozétípusokat színek szerint kategorizálják: pl. Provance Franciaország legnagyobb rozétermelő vidéke, a termelés több mint felét a rozéborok adják.
Az alkalmazott szőlőfajta itt általában cinsault és grenache, ill. Az utóbbi évek trendjei a rozéborok világában szintén változásokon mentek keresztül.
A borászatok egyre inkább a biodinamikus és organikus módszerek felé fordulnak, amelynek célja a fenntarthatóság és a környezetvédelem.
A biodinamikus borászat során a termelők figyelembe veszik a holdfázisokat és más természetes ciklusokat is a szőlőtermesztés során, ami egyedi és különleges ízprofilokat eredményezhet a rozéborok esetében.
A rozé borokban gyakran található természetes vagy mesterséges szén-dioxid, ez erősíti a bor karakterét.
Reduktív eljárással készítik, a kor igényeinek ez felel meg leginkább, mert így gyümölcsös, friss, üde italt nyerünk.
Éppen az veszik el belőle, amiért szeretjük: a lendületesség és frissesség.
Különleges ajándékot keres szerettei számára?
Webshopunkban megtalálja minőségi italaink kínálatát!
Prémium borválogatásunk tökéletes választás lehet, ha megkoronázna egy-egy jeles eseményt!
A bor az egyik legnépszerűbb italnak számít, és már az ókorban is fogyasztották.
A legkorábbi ismert feljegyzéseket a borokról a Kaukázusban találták, és i. e. 8500-ból származnak.
Manapság a bor fontos része a társasági összejöveteleinek és különleges alkalmaknak.
Remekül illik az étkezésekhez, és a romantikus vacsorák alapitalának számít.
Nem meglepő tehát, hogy a bor szinte minden étlapon megtalálható.
A bor a gyümölcsök erjedésével készül.
Általában szőlőt használnak.
De más gyümölcsök - például alma vagy eper - is alkalmasak a borászatra.
Számtalan szőlőfajta mellett még sokszínűbb a borok kínálata.
Könnyű, világos szőlőfajták alkotják a fehérbor alapját.
A szőlőfajtától, dűlőhelytől és borászattól függően száraz, félszáraz vagy édes borok születnek.
A fehérborok tökéletesen illenek a szárnyasokhoz, halhoz és tenger gyümölcseihez.
Az alábbi szabály érvényes: Minél zsírosabb az étel, annál szárazabb és aromásabb a bor.
A vörösborok ugyanolyan népszerűek, mint a fehérborok.
Ezek vörös szőlőből készülnek, amelyek héja adja meg az ital jellegzetes színét.
A szőlő fajtájától függően a vörösborban található téglavörös, rubinvörös és sötétvörös színtónusok egészen a lila árnyalatokig.
A vörös szőlőlé kiválóan illik fűszeres vagy nehezebb ételekhez.
Különösen nyáron népszerűek, a rosé borok ízletes frissítést kínálnak.
A színét a fehérbor és a vörös szőlő kombinációjától kapja, amely széles skálájú rózsaszínt eredményez.
A rosé borok többnyire félédesek, nagyszerű szomjoltók.
Szolgálja fel őket tehát a legjobban jól lehűtve.
Különösen nyáron népszerűek, a rosé borok ízletes frissítést kínálnak.
A színét a fehérbor és a vörös szőlő kombinációjától kapja, amely széles skálájú rózsaszínt eredményez.
A rosé borok többnyire félédesek, nagyszerű szomjoltók.
Desszertborok lenyűgözőek gazdag ízükkel, magas cukortartalmukkal és sokoldalú felhasználásukkal desszertek és sajtok mellett.
A száraz borokkal ellentétben a desszertborok több cukot tartalmaznak, amely vagy természetesen késői szüreteléssel, vagy az nemes rothadás (Botrytis cinerea) folyamatával jön létre.
Ez a plusz cukor adja a boroknak jellegzetes édességüket és komplex aromapalettájukat.
Habzóborok és pezsgők frissítő és ünnepi borfajtáknak számítanak.
A különlegessége a pezsgő textúrában és a finom pezsgőben rejlik.
Ezek az italok a gyártás során képződő szénsavtartalmukkal tűnnek ki, ami egyedülálló életteliségét és eleganciát kölcsönöz nekik.
Pezsgő - a legismertebb és legprestízsesebb változat - szigorú előállítási szabályoknak kell megfelelnie az azonos nevű régióban.
A pezsgő a német és osztrák megnevezése azoknak a habzó boroknak, amelyeket a Champagne-n kívül állítottak elő.
A bor íze sok tényezőtől függ, mint például az érlelési idő vagy a felhasznált szőlőfajták sokfélesége.
A talaj típusa, az uralkodó időjárási körülmények és a regionális borhagyományok is fontos szerepet játszanak, és befolyásolják a bor ízét, aromáját és színét.
Bár a borászatban akár 1300 szőlőfajta is rendelkezésre áll; a polcokon és az étlapokon azonban általában csak egy jó maroknyi gyakori borfajtát talál.
A Cabernet Sauvignon a világ legismertebb és legelterjedtebb vörösbor szőlőfajtái közé tartozik.
Ez a nemes szőlőfajta mély, összetett aromáival és erős tanninjaival tűnik ki.
A szőlő lenyűgöző szerkezetű és mélységű borokat állít elő, gyakran fekete gyümölcsök, mint a fekete ribizli és a szeder jegyeivel, fűszerek, dohány és néha zöld bors árnyalataival.
A Pinot Noir a kiemelkedő vörös szőlőfajták közé tartozik, mely eleganciájáról, finomságáról és igényes természetéről ismert.
Ez a szőlőfajta finom komplexitású és elbűvölő vonzerővel rendelkező borokat hoz létre.
Eredetileg a franciaországi Burgundiából származó Pinot Noir szőlőfajta világszerte elterjedt a borvidékeken, beleértve Kaliforniát, Új-Zélandot és Németországot.
A Pinot Noir borok gyakran vörös bogyós gyümölcsök, mint az eper, málna és cseresznye aromáit mutatják be, kísérve virágos és néha földes jegyekkel.
A Pinot Noir borok összetettsége gyakran abban mutatkozik meg, hogy képesek tükrözni a terroir-t, a klímát és a borászatot.
Ezek a borok lehetővé teszik, hogy széles stílusskálát állítsunk elő: a könnyű és gyümölcsös boroktól kezdve a gazdag és strukturált borokig.
A Syrah vagy Shiraz egy erős vörös szőlőfajta, amely mély, intenzív borairól és jellegzetes sötét gyümölcsös, fűszeres és néha füstös aromáiról ismert.
A Syrah borok széles stíluskínálatot mutatnak: a fűszeres és borsos jegyektől egészen a gazdag és pazar gyümölcsaromákig.
A Syrah szőlő vastagbőrű bogyói és képessége, hogy különböző éghajlati övezetekben is megállja a helyét, gyakran erős tanninstruktúrát és figyelemre méltó öregedési képességet kölcsönöz a boroknak.
Syrah borokat élvezheti tisztán palackozva, vagy cuvée-ként más szőlőfajtákkal, mint a Grenache és a Mourvèdre.
A Pinot Gris szőlőfajta lenyűgöző ízprofilokkal és jellegzetes színárnyalatokkal tűnik ki.
Ez a szőlőfajta bogyói lenyűgöző színpalettát mutatnak: a világossárgától a rózsaszínen át egészen a vöröses-barnáig.
A gyártási stílustól és a régiótól függően száraz, félszáraz vagy akár édes borok is készülhetnek.
Pinot Gris-t olyan régiókban találhat meg, mint az Elzász Franciaországban, Olaszországban, Németországban, az USA-ban és más országokban.
A Chardonnay a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb fehér szőlőfajtája.
Ez a sokoldalú szőlőfajta széles stílus- és ízskálára alkalmas - a borvidék és a borászat függvényében.
Chardonnay borok változatosak, a világos és frissítőtől egészen a gazdag és vajasig.
Az Ön ízei a citrusféléktől, zöld almáktól és csonthéjas gyümölcsöktől kezdve a trópusi gyümölcsökig, vaníliáig és pirított tölgyfáig terjednek.
Chardonnay-t gyakran találhat tiszta fajtaként palackozva, de fontos összetevőként is a Cuvée-kben és a pezsgőkben.
Egy Sauvignon Blanc a frissítő aromáival, ropogós savtartalmával és jellegzetes ízprofiljával tűnik ki.
A Sauvignon Blanc gyakran citrusfélék, zöld alma, egres és fűszeres árnyalatok jegyeivel tűnik ki.
Néhány esetben a borban ásványi vagy enyhén fűszeres jegyek is felfedezhetők.
S Sauvignon Blanc-ot mind tiszta fajtaként, mind más szőlőfajtákkal keverve találhatja meg.
Ismeretes a new‑zealand változat is, amely gyakran intenzívebb trópusi gyümölcsös jegyekkel rendelkezik.
Everything You Need to Know About Sauvignon Blanc
A bor helyes felszolgálása kihozza teljes aromáját és lehetővé teszi a legjobb ízélményt.
A megfelelő hőmérséklet: A hőmérséklet jelentősen befolyásolja a bor ízét és aromáját.
A fehérborokat hűteni kell, de nem túl hidegen, hogy ne nyomják el az ízüket.
A vörösborokat szobahőmérsékleten szolgálja fel.
A megfelelő pohár: A fehérborokat kisebb poharakban, szűk nyílással szolgálja fel; a vörösborokat nagyobb poharakban, széles nyílással.
A szolgáltatás: Mutassa meg a címkét, amikor bort szolgál fel, hogy láthatóvá tegye a márkát és az évjáratot.
A kóstolás: Amikor a bort felszolgálják, szánjon időt az aroma érzékelésére.
A bor szolgáltatásának művészete jelentősen befolyásolja az élvezeti élményt.
Ismert szőlőfajták kínálnak egy lenyűgöző utazást a borvilág sokszínűségében.
Minden fajtának megvan a saját személyisége, saját ízprofilja és jellemző tulajdonságai - amelyeket a termesztési területek és a borászat befolyásol.
A mély Cabernet Sauvignon-tól a sokoldalú Pinot Gris-ig, egészen a frissítő Sauvignon Blanc-ig, ezek a fajták széles skálájú ízélményeket kínálnak a borrajongóknak.
2-3 órán keresztül, de a déli tájakon még ennyi ideig sem) érintkezik az erjedő musttal.
Színárnyalatában az egészen halvány lilás-kékes rózsaszíntől a közepesen intenzív lazac- vagy narancsszínig változhat.
A rosé színében és ízeiben a vörösborokhoz, karakterében azonban sokkal inkább a fehérborokhoz áll közel.
Ez nem véletlen, hiszen a kékszőlők boraira sokkal inkább jellemzők a piros vagy fekete bogyós gyümölcsöket idéző jegyek.
A jó rosé készítéséhez a vörösboros szüreti időpontnál korábban leszedik a szőlőt, így a bor savasabb, könnyedebb marad.
A hazai rosé-ízlés kissé eltér ettől, a hazai kínálatban sokkal több olyan rosé van, amely nagyon halványszínű, könnyed, élénk és gyümölcsös borokat jelent.
Nagyon kevés színanyag és könnyed aromatika jellemzi ezeket a borokat.
Hordós érlelést nem kapnak, rozsdamentes tartályban készülnek, ez a módszer segíti megőrizni az üdeséget, a gyümölcsösséget.
A roséhoz hasonló borfajta a siller, amelyet általában érettebb szőlőből, illetve hosszabb héj-kontakttal készítenek, ezért jóval mélyebb színt mutat és van benne egy pici cserzőanyag is.
Szekszárdon önálló márkát is alapítottak a siller borokra, ezt Fuxlinak nevezik.
2022. 05. 09. Miből készül a fehérbor, és miből a vörös?
Talán egyértelműnek tűnik, de mégsem az.
Sőt: még az a tévhit sem veszett ki teljesen, hogy a rosé a fent említettek szerelemgyereke lenne.
A narancsbor pedig… nos, nem narancsból van.
A borkészítésben vannak „átjárható” dolgok és áthágható szabályok vagy inkább rugalmasan kezelhető tradíciók, és van, ami kőbe van vésve.
Ennek köszönhetjük, hogy többnyire megtaláljuk a számításunkat, mégis mindig tudnak nekünk újat mutatni a szakemberek.
Ha a különböző borok között szeretnénk kiigazodni, általában nem a szőlő színe, sokkal inkább az alkalmazott eljárás az iránymutató.
A fehér kadarka, a testes chardonnay és a narancsbor
A vörösbor kék szőlőből készül - mindig!
Meglepő tény azonban, hogy ennek ellenére nem minden esetben lesz vörös.
Bár kevesen találkoztak velük, léteznek például fehér kadarkák.
Miért is? Mert a vörösbor hagyományosan a héján erjed (nyitott edényben, folyamatos keverés, csömöszölés mellett) - akár hetekig is.
Így nyeri a színét, a tipikus ízjegyeit és a testét alakító tanninos felhangokat.
Ám ha a héj eltávolításra kerül, akkor a bor elbúcsúzhat a színétől.
Innen már azt is könnyű lesz megérteni, hogy miért készülhet fehérbor kék szőlőből is.
Egy teljesen más eljárással, a héjától és magjaitól megszabadítva, lé formájában erjed a szőlő, majd rozsdamentes acéltartályokban érik, megőrizve az üde, gyümölcsös jegyeket.
Mivel a kivétel erősíti a szabályt, természetesen a fehérbor esetében is el lehet térni a bevált módszerektől.
Például egyes esetekben tölgyfahordós érlelést alkalmaznak, amely egészen más karakterrel ruház fel mondjuk egy chardonnay-t.
Vagy említhetnénk a manapság igencsak trendi narancsbort, ahol a színanyagok megőrzése teltebb, mélyebb árnyalatokat kölcsönöz a bornak.
Ami még mindig szőlőből, és véletlenül sem narancsból készül!
Rosé, a vörös 50 árnyalata
Az egyre népszerűbb rosé, amely a nyár tipikus itala és kedvenc fröccsbora, nem kék és fehér szőlő vagy vörös- és fehérbor keverékéből készül, viszont tulajdonságaiban és az alkalmazott eljárások tekintetében valóban idézi mindkettőt.
Vagyis színében és ízvilágában a vörösök, karakterében és könnyedségében a fehérek „rokona”.
A kékszőlő-alapú rosé színét, amely a lazactól a barackon át a pinkig igen változatos palettát rajzol fel -, az határozza meg, hogy mennyi időt tölt héjon.
Ez lehet 2-3 óra, de akár egy teljes nap is.
A rosé lenyűgöző frissességét többnyire két dolognak köszönheti: a korai szüretnek (ez alól is van kivétel) és az élénk aromáit, ropogós sait megőrző reduktív technológiának.
Frissességének titka többek között az is, hogy a lehető leghamarabb hűtésre, majd tartályba kerül, és az erjesztés is alacsonyabb hőfokon történik.