A rozé: van, aki szerint geg a borok között, van, aki szerint egyszerűen csak szép a színe, van, aki szerint jó belépő a kezdő számára a komolyabb borok felé.
A lényeg, hogy gyönyörű tételek születnek évről-évre a rosék között, s a könnyed italokat keresők ugyanúgy rátalálhatnak a roséra, mint a komolyabb mutatványok kedvelői.
Egerben évről-évre megválasztják a fajták legjobbjait, így egy rozéra is felkerül a korona.
Mint oly sok gasztronómiai izgalomra, a rozéra is előbb találtak rá a franciák, mint mi.
Igaz, hogy náluk inkább a mediterrán stílusú rozék mennek, míg mi, magyarok a könnyedebb, gyümölcsösebb világ felé hajlunk.
Vajon hogy áll a rozé manapság?
de mi nem feltétlenül ezt látjuk.
Sokkal inkább azt mondanám, hogy tisztul a piac és a rosszabb minőségű termékek kiszorulnak a polcokról.
Egyre többen vannak, akik felismerték azt, hogy csak a minőségi borkészítéssel lehet az élvonalban maradni - magyarázza Farkas Gedeon, a verpeléti Varsányi Pincészet ügyvezetője.
A család 90 hektáron gazdálkodik, kiemelkedő adottságú Szent-János völgyben.
Immáron második éve az ő roséjukat választották az Egri Borvidék legjobbjának.
Az ügyvezető szerint 10 éve még nagyon sok rossz rozét lehetett inni, ám ma már sokkal jobb a helyzet.
A rozét kékszőlőből állítják elő, fehérboros eljárással.
Nem lehet magas cukortartalmú, teljes érésben lévő szőlőből készíteni, úgy mondanám, hogy technológiai érettségben lévő szőlőre van szükség.
Ez azért fontos, hogy az elsődleges, szőlőben lévő aromák átjöjjenek.
Mindenesetre ne feledjük: ha valahol mégis rosé szőlőt akarnak nekünk eladni, akkor majdnem teljesen biztosak lehetünk abban, hogy szürkebarátot, esetleg pinkesedő cserszegit, vagy chasselas-t kínálnak.
A verpelétieknek régi szívügye a rozé, a borvidéken elsők között kezdtek el foglalkozni vele, a Varsányinál kis túlzással mindenféle szőlőből készítettek már rozét.
„Volt olyan év, hogy 8 különböző rosénk volt forgalomban. Mindig készítünk például pinot noir-t, zweigeltet, merlot-t és syrah-t” - magyarázza Farkas Gedeon.
A kilencvenes évek elején alapított borászatnál a legelejétől arra törekedtek, hogy olyan üzemet hozzanak létre, amelyben ötvözni tudják a hagyományokat és a korszerű technológiát.
„Vonzott minket a kihívás is. A rozé ennél valamivel bonyolultabb.
Ezért lehet az is, hogy nem mindenki tud jót készíteni, hiszen ahhoz jó technológia, szőlő és borász egyaránt szükséges, ami sajnos sok helyen nem volt adott.
Még mindig nem tudják elegen, hogy a rozé már régen nem az a korán érő bor.
Sokat változott a technológia, így ma már nincs akkora jelentősége, hogy elfogyasztjuk-e egy év alatt, vagy sem.
Nagyrészt 10 évvel ezelőtt ez még jóval hangsúlyosabb volt.
„Közre játszhat ebben az is, hogy ma már jóval tisztább metódussal dolgozunk, stabilabbá tudjuk tenni a bort.
Ma már egyre elterjedtebb a csavarzáras megoldás, ami közel sem engedi át annyira az oxigént, mint a parafa dugó” - mondja Farkas.
15-20 évnyi kísérletezés után egyre izgalmasabb tételek születtek.
„Az egyik mérföldkő egyértelműen a 2011-es Menoire rozénk volt, de említhetném valamivel korábbról, 2007-ből a kékfrankos-merlot párunkat is, ahol már egyértelműen látható volt az, hogy sikerül elérni a kitűzött célokat.”
Fáradozásaikat széles körben elismert a szakma is.
Nem győzzük hangsúlyozni: a rozék egyáltalán nem egyformák!
Akik eddig is imádták, ideje, hogy más stílust is felfedezzenek, akiktől valamiért távol áll ez a bortípus, azoknak pedig itt a lehetőség, hogy megtalálják a saját ízlésüknek megfelelőt!
A rozé lehet friss, könnyed mint egy fuvallat, gyümölcsös, mintha epret majszolnánk, vagy florális, mintha egy virágos mezőn sétálnánk.
A rozék sokféleségét egyrészt a fajták, másrészt pedig a terroir különbözőségei adják.
Cikkünkben három olyan borásszal térképezzük fel a rozék változatosságát, akik kiemelt figyelmet szentelnek ennek a bortípusnak.
Milyen a rozé, ha néró?
Milyen a rozé, ha hordós érlelést kap?
Milyen, ha koktél alapanyagnak használjuk fel?
A Kunsági borvidéken mindig is fontos szerepe volt a reduktív, friss és üde fehér-, valamint rozé boroknak, az elmúlt évtizedekben sok kiváló minőségű, tiszta, könnyű bor került ki ebből a térségből.
„A Néró Rosé igazi zászlósbor lett nálunk, a fajtát az 50 hektáros ültetvényünk 14 hektárján termesztjük.
A néró rezisztens fajta, amelyet 1965-ben Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesített az eger 2 és a gárdonyi géza fajtákból.
A Néró rozé egyedi ízvilágot alkot, amely talán a mediterrán, mélyebb gyümölcsös stílushoz hasonlít leginkább.
A borversenyeken is ezt a széles spektrumú aromatikáját emelik ki sokszor, amelyben a piros bogyós és erdei gyümölcsös aromák, az őszibarackkal, a sárgadinnyével vagy akár érett trópusi gyümölcsökkel párosulnak.
A Szentpéteri Attila szerint: salátákhoz, zöldséges és halas fogásokhoz, ázsiai csípős ételekhez.
A pincészet egy másik különleges rozéja néróból és cabernet sauvignon-ból készül, és az alapanyag egy része hordóban erjed és érlelődik.
Elképesztően komplex és izgalmas, harmonikus rozé, amely a gazdag, tartalmas Tavel stílusú társaihoz hasonlít.
Ha az utca emberének egyetlen pincészetet kellene mondania, aki rozét készít, biztosan a Dúzsi lenne az.
Dúzsi Tamás 30 évvel ezelőtt alapította meg borászatát, és a rozét a kezdetektől kiemelten kezelte.
A 40 hektár termését feldolgozó pincészet sok szőlőfajtával dolgozik.
Az elmúlt évek alatt nem lankadt a kísérletező kedvük sem: újabb és újabb rozé házasításokat, 2007 óta pedig parcella szelekciókat, battonage-on érlelt, késői szüretelésű tétéleket is készítenek.
Szinte minden rendelkezésükre álló kékszőlő fajtából palackoztak már rozét, és több mint tízféle különböző van náluk forgalomban.
„A rozéknál még inkább kijönnek a fajtajelleges ízjegyek, mint a vörösboroknál, mert esetükben a tanninok és a hordó nem takarja el a bor egy részét.
Gyakorlatilag egy nagyon őszinte stílus, itt nem lehet hibázni, egészséges alapanyagokkal kell dolgozni, nagyon tisztán.
Ha csak a színüket vizsgáljuk: a kékfrankosnál az ibolyás-lilás árnyalat, a cabernet fajtáknál és a merlot-nál inkább a narancsos beütések jellemzőek.
A syrah alapból sötétebb valamivel a rozéban, és gyorsan kell vele dolgozni, mert két-háromszor annyi színanyaga van, mint a többi kékszőlő fajtának.
A kadarkából viszont szinte könnyebb fehérbort készíteni, annyira kevés a színe, akár 12 óráig is áztatni kell, hogy elnyerje könnyed rózsaszín árnyalatát.
- hangsúlyozza ifj. Dúzsi Tamás, aki szerint a fajták tipikus jegyei és a talajok adta különbözőségek sokkal jobban észlelhetők, ha nem aromaképző élesztőt használunk, amely oly sok rozénak a tutti fruttis ízvilágát adja.
Ifj. Dúzsi Tamás szerint a piacon lévő legtöbb rozét érdemes egy éven belül elfogyasztani.
Ők azonban igyekeznek alacsonyabb termésátlagok mellett, komplexebb, picit testesebb rozékat készíteni, amelyek birják az érlelést is: a Rozé válogatásaik kifejezetten egy éves korukban kezdenek igazán jók lenni.
A megfelelő alapanyag, és a nem kizárólagosan reduktív technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy a rozék hosszabb életűek legyenek, ők például az erjedés során is alkalmaznak körfejtéseket, hogy oxigént kapjon a bor.
Dúzsi Tamás egy teljes menüsort is el tud képzelni különböző rozékkal.
A Rozé Cuvée-hez egy könnyed salátás előételt, a Kékfrankos Rozéhoz fácánlevest, a Cabernet rozékhoz grill húsos ételeket, a Niola Merlot Rozéhoz csípős, kínai vagy indiai fogást, az érlelt, tartalmas Cabernet Franc Rozéhoz pedig túrótortát ajánl.
„Ahhoz, hogy élettel teli, szép savú rozé születhessen, fontos, hogy a szüret a megfelelő időben történjen.
Ezért valamivel a teljes érettség előtt szedjük le a szőlőt, és nemcsak a cukorfokot figyeljük, hanem a ph értéket is, mert ez ad hiteles információt arról, hol tart az érettségi állapot.
Villányban ez különösen fontos, hiszen egy meleg borvidékről van szó, és a savak túlérettség esetén hamar elillanak.
A 2024-ben a Decanter és Concour Mondial de Bruessels borversenyeken is ezüstérmet elnyerő rozé már küllemében mélységet sugall, az illatok, ízek pedig csak megerősítik ezt, és kiemelik az átlagos rozék közül.
A telt korty és a magasabb alkohol miatt inkább a bővérűbb rozék közé tartozik.
Fogyasztását bárányhoz vagy szűzérméhez javasolja a borász, de telt gyümölcsössége okán akár gyümölcsmártással tálalt húsokhoz is kipróbálható.
Fröccsként vagy csak simán magában, a rozé Magyarországon különösen népszerű a borok között.
A világon majdnem minden borvidék készít rozét.
A tévhitekkel ellentétben viszont senki sem használ hozzá rózsaszín szőlőt.
A rozé más néven rózsabor, kék szőlő fajták feldolgozásával készül.
Színe a halvány rózsaszíntől egészen a világos pirosig terjedhet.
Ivási hőmérséklete általában alacsonyabb még a fehérbornál is, 7-11 C fok között optimális.
Ilyenkor jönnek legszebben a gyümölcsös jegyek.
A rozébor előállításakor a bogyókat a kocsánytól feltétlenül el kell választani, mert együttes feldolgozás esetén magas csersavtartalmú, húzós bort kapnánk, amit a fogyasztó nagyon negatívan értékelne.
A bogyókat össze kell roppantani, hogy a must el tudjon távozni a bogyóból.
A rozé készítésére szánt szőlőt, illetve cefrét nem célszerű kénezni.
A léelválasztás időpontja a borász szaktudásától függ.
Általában préselést nem, vagy csak igen alacsony nyomással alkalmaznak.
A jó rozéhoz elkerülhetetlen a must tisztítása, melyet megelőzően mindig enyhe kénezést alkalmazzunk.
A hűtött erjesztés alatt különleges aromaanyagok képződnek amellett, hogy a szőlőből származó gyümölcsösség is megmarad, illetve ami még nagyon lényeges- az erjedési szén-dioxid megtartása, ami a bor frissességét adja.
A rozét a következő évjárat megjelenéséig el kell fogyasztani.
Optimálisnak a szakirodalom a 10-12°C-on történő fogyasztást preferálja.
A rozé napjainkban egyre népszerűbb, s a gasztronómiában is igyekszik helyét megtalálni, széles skálán mozog a hozzá illő levesek előételek, saláták sora, de akár a sült húsok, sőt desszertek világába is be tud lépni.
A rozéborok sokak kedvencei közé tartoznak, különleges, gyümölcsös, üde ízviláguknak köszönhetően.
Ekkor világosabb, rózsaszínes rozé borok készülnek.
Ha 1-2 nappal tovább ázik a szőlő, akkor siller bor készül, ez a rozé és a vörösbor között helyezkedik el a szín és íz tekintetében.
A siller borokban - a hosszabb áztatás miatt - jobban előtérbe kerülnek a fanyarabb, vörösboros jegyek.
Érdemes megjegyezni, hogy a rozéborok különösen népszerűek a nyári hónapokban, hiszen frissítő hatásuk miatt sokan választják őket a meleg időszakokban.
Rozé készítésekor egyébként két iskolát szoktak emlegetni.
Az egyik, amikor kifejezetten rozéra szüretelnek.
Ilyenkor a szőlőt rövid ideig áztatják, kipréselik, majd jellemzően acéltartályban dolgozzák fel.
Ebben az esetben nem az a fontos, hogy a rozé elkészüljön, hanem hogy az áztatás során leeresztett lé által a megmaradó must sokkal aromásabb, testesebb, sűrűbb vörösbort adjon.
Emellett érdemes megemlíteni a rozéborok fogyasztásának különböző hagyományait is, amelyek a világ különböző tájain eltérőek lehetnek.
Az olasz konyha pedig a rozéborokat gyakran párosítja tengeri ételekkel, mint például a grillezett garnélarák vagy a tenger gyümölcseivel készült saláták.
Sok borfogyasztó számára fontos szempont az is, hogy a különböző borok milyen hatással vannak az egészségre.
A mértékletes borfogyasztás tehát hozzájárulhat az egészséges életmódhoz, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a túlzott alkoholfogyasztás káros hatásai felülírhatják ezeket az előnyöket.
A rozéról első ránézésre a színe árulkodik legjobban: lehet lazacszínű, málna- vagy szamóca árnyalatú, de találkozunk egészen lilás színű tételekkel is.
Provence-ban a különböző rozétípusokat színek szerint kategorizálják: pl. Provence Franciaország legnagyobb rozétermelő vidéke, a termelés több mint felét a rozéborok adják.
Az alkalmazott szőlőfajta itt általában cinsault és grenache, ill. Az utóbbi évek trendjei a rozéborok világában szintén változásokon mentek keresztül.
A borászatok egyre inkább a biodinamikus és organikus módszerek felé fordulnak, amelynek célja a fenntarthatóság és a környezetvédelem.
A biodinamikus borászat során a termelők figyelembe veszik a holdfázisokat és más természetes ciklusokat is a szőlőtermesztés során, ami egyedi és különleges ízprofilokat eredményezhet a rozéborok esetében.
A rozé borokban gyakran található természetes vagy mesterséges szén-dioxid, ez erősíti a bor karakterét.
Reduktív eljárással készítik, a kor igényeinek ez felel meg leginkább, mert így gyümölcsös, friss, üde italt nyerünk.
Éppen az veszik el belőle, amiért szeretjük: a lendületesség és frissesség.
Különleges ajándékot keres szerettei számára? Webshopunkban megtalálja minőségi italaink kínálatát!
Prémium borválogatásunk tökéletes választás lehet, ha megkoronázna egy-egy jeles eseményt!
2-3 órán keresztül, de a déli tájakon még ennyi ideig sem) érintkezik az erjedő musttal.
Színárnyalatában az egészen halvány lilás-kékes rózsaszíntől a közepesen intenzív lazac- vagy narancsszínig változhat.
A rosé színében és ízeiben a vörösborokhoz, karakterében azonban sokkal inkább a fehérborokhoz áll közel.
Ez nem véletlen, hiszen a kékszőlők boraira sokkal inkább jellemzők a piros vagy fekete bogyós gyümölcsöket idéző jegyek.
A jó rosé készítéséhez a vörösboros szüreti időpontnál korábban leszedik a szőlőt, így a bor savasabb, könnyedebb marad.
A hazai rosé-ízlés kissé eltér ettől, a hazai kínálatban sokkal több olyan rosé van, amely nagyon halványszínű, könnyed, élénk és gyümölcsös borokat jelent.
Nagyon kevés színanyag és könnyed aromatika jellemzi ezeket a borokat.
Hordós érlelést nem kapnak, rozsdamentes tartályban készülnek, ez a módszer segíti megőrizni az üdeséget, a gyümölcsösséget.
A rozéhoz hasonló borfajta a siller, amelyet általában érettebb szőlőből, illetve hosszabb héj-kontakttal készítenek, ezért jóval mélyebb színt mutat és van benne egy pici cserzőanyag is.
Szekszárdon önálló márkát is alapítottak a siller borokra, ezt Fuxlinak nevezik.
A rozé bor a bor a pillanathoz, a megosztáshoz, egy társasági bor kompromisszumok nélkül.
Ma a piac kiváló rozé borok széles választékát kínálja, több kromatikus árnyalattal, ami jellemzője ennek a kategóriának.
Összességében finom és kellemes aromájú borok, könnyen ihatók és olyan frissességgel rendelkeznek, amely választékos kísérővé teszi akár aperitifként és sok más gasztronómiai kombináció számára.
Már a rozé bor készítésének első szakaszától kezdve fontos ellenőrizni a fenol savak jelenlétét.
E problémák elkerülése érdekében a korai szakaszban fenolos tisztítást kell végezni fehérjetartalmú segédanyagokkal, például állati vagy növényi zselatinok felhasználásával (Ve-Gel, Ve-Gel Liquid).
Préselés és áztatás után fontos egy optimális derítést végezni a must fenol tartalmának csökkentése érdekében.
A rozé készítésére szánt szőlőt, illetve cefrét nem célszerű kénezni.
A léelválasztás időpontja a borász szaktudásától függ.
Az erjedés után elengedhetetlen, hogy megvédjük a bort minden olyan változástól, mint az aroma karakter korai csökkenésétől, a frissesség csökkenésétől és a sárgulásért felelős barna vegyületek megjelenésétől.
Az oxidált és/vagy potenciálisan oxidálható polifenolok borból történő eltávolítása céljából borászati bentonitok, például Majorbenton B, tojásfehérjén alapuló derítőszerek és növényi fehérje készítmények állnak rendelkezésre.
A rozé kékszőlőből készül, rövid héjon áztatással, így friss, könnyed és gyümölcsös karaktert kap.
Gyakoriak benne az eperre, málnára, ribizlire és cseresznyére emlékeztető jegyek, amelyeket élénk savak tesznek üdévé.