Külföldről történő jövedéki termékbeszerzés és magyarországi értékesítésének szabályai

Számos gazdálkodót foglalkoztatnak egy másik Európai Uniós tagállamban vagy Unión kívüli országban előállított és forgalmazott jövedéki termék külkereskedelmi vonalon történő beszerzési és magyarországi értékesítési lehetőségei. Ugyanennyire fontos - és nemzetgazdaságilag is kifejezetten előnyös - a hazai termékek nemzetközi piacokon való megjelentetése. A nemzetközi kereskedelem bonyolultsága, különösen a jövedéki termékek esetében, számos speciális szabályozást és eljárást igényel mind a beszerzés, mind az értékesítés oldalon. Ez a cikk részletesen bemutatja a harmadik országból történő jövedéki termékimport, valamint az Európai Unión belüli és kívüli értékesítés főbb szempontjait, különös tekintettel az adózási és engedélyezési követelményekre.

Jövedéki termékek beszerzése az Európai Unión belül és kívül

Tagállami beszerzés és az adózás elvei

Tagállami beszerzés esetén a jövedéki adó tekintetében elsődlegesen a fogyasztás helye szerinti adóztatás elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az adót abban az országban kell megfizetni, amelyben a terméket hivatalosan szabadforgalomba bocsátják vagy jogosulatlanul forgalomba kerül. Az adókötelezettség csak a jövedéki termék fogadását követően keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy speciális feltételek vonatkoznak a felhasználói engedéllyel, keretengedéllyel beszerezhető termékekre, mivel ezek csak feldolgozási céllal szerezhetők be, a beszerzéskori állapotukban változatlan formában nem értékesíthetők, csak a felhasználó (feldolgozó) részére.

Unión kívülről származó jövedéki termékek importálása

Unión kívülről származó jövedéki termékek importálása esetében a jövedéki adókötelezettség a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátását eredményező vámeljárással egyidőben, a behozatalt követően keletkezik. A jövedéki engedélyes importáló a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásával egyidőben, vámhatározattal megállapított kötelezettség alapján fizeti meg a jövedéki adót és egyéb közterheket.

Adófelfüggesztés és adózott státusz

Bejegyzett kereskedő által adófelfüggesztéssel beszerzett termék esetében az adókötelezettség a fogadóhelyre történő betárolást követően áll be, ekkor a termék "adózott státuszúvá válik". Ezért adóbevallást és adófizetést a betárolást követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. Ellenőrizni kell, hogy a szállító jogosult-e adófelfüggesztéssel szállítani. Alapesetben csak kétféle engedélyes jogosult ilyen típusú szállításra: adóraktár és jövedéki engedélyes exportőr. Az adóraktár az adófelfüggesztés keretein belül mozgathatja a termékeket, míg a jövedéki engedélyes exportőr a termék adózott jellege miatt természetszerűen nem szállíthat adófelfüggesztési eljárásban.

Minden engedélytípushoz jövedéki biztosíték nyújtása kötelező, illetve a jogszabály egyéb anyagi eszközöket is előírhat.

Értékesítés harmadik országba: ÁFA-szabályok és követelmények

Termékexport adómentessége

Az adósemlegesség elvét szem előtt tartva uniós szinten harmonizáltak az azon termékek értékesítésére vonatkozó szabályok, amelyek elhagyják a Közösség területét és harmadik országban kerülnek elfogyasztásra. Ezekben az esetekben, feltéve, hogy az értékesítésre az exportra vonatkozó adómentesség minden feltétele fennáll, a Közösségen belül nem történik áfafizetés, hanem főszabályként abban az országban történik import jogcímen, ahol a termék felhasználásra kerül.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 146. cikke rendelkezik arról, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén a harmadik országba irányuló, fuvarozással egybekötött termékértékesítés adómentességben részesül. Ezen adómentesség az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 98. §-ába került átültetésre.

A termékexport adómentességének feltételei a következők:

• A termék az értékesítés eredményeként harmadik országba kerül: Ez a legfontosabb követelmény, amely biztosítja, hogy a termék ténylegesen elhagyja az Európai Unió vámterületét.
• A termék 90 napon belül hagyja el a Közösség területét: Ez az alapvető határidő az adómentesség érvényesítésére. Amennyiben a kiléptetésre nem 90, hanem 360 napon belül kerül sor, akkor számlával egy tekintet alá eső bizonylat kiállítása szükséges, és az adómentesség feltételei módosulnak.
• Az értékesítő rendelkezik a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolásával, vagy a kiviteli hatóság igazolásával arra vonatkozóan, hogy a termék igazoltan elhagyta a Közösség területét: Ez az igazolás kulcsfontosságú a tranzakció jogszerűségének alátámasztására. Az Áfa tv. 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség feltétele, hogy az exportáló rendelkezzen a termék vámhatósági kiléptetését igazoló dokumentummal vagy a kiviteli hatóság igazolásával. Amennyiben a kiléptetés EV-okmánnyal történik, akkor az export ténye ennek egy példányával, illetve, ha a kiléptetésre elektronikus úton kerül sor, akkor pedig a vámhatóságtól származó megfelelő igazolással támasztható alá.
• A termék az értékesítés közvetlen következményeként kerül kiléptetésre, ideértve, hogy a termék használatára, hasznosítására nem kerül sor az értékesítés és a kiléptetés között: A 90 napon belüli kiléptetés időszaka alatt a terméket rendeltetésszerűen nem szabad használni, egyéb módon nem hasznosítani, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást. Ez tehát azt jelenti, hogy akkor sem alkalmazható az Áfa tv. 98. § (1) bekezdése, ha a terméket a termékértékesítés teljesítésétől számított 90 napon belül ugyan a vámhatóság kilépteti, azonban az értékesített termék ezen időtartamon belül belföldön rendeltetésszerű használata megvalósul. Az adómentesség szempontjából nem akadálya a termék kivitele akkor sem, ha az "saját lábán" hagyja el a Közösség területét, például egy közlekedési eszköz esetében.

A fuvarozó személye és az adómentesség

Az eladó fuvaroz vagy fuvaroztat

Amennyiben az eladó fuvaroz vagy fuvaroztat, úgy az adómentesség további feltétele, hogy a terméket az eladó vagy az ő megbízásából más fuvarozza el a Közösség területéről. Ebben az esetben se a vevő személyét tekintve, se a fuvarozott termék kapcsán nincs korlátozó rendelkezés, így például, ha az eladó fuvaroz vagy fuvaroztat, úgy az Áfa tv. 98. §-a szerinti adómentes termékexport magánszemély vevő esetén is megvalósulhat.

A vevő fuvaroz vagy fuvaroztat

Bizonyos feltételek megvalósulása esetén az adómentességnek az sem korlátja, ha a vevő vagy az ő megbízásából más fuvarozza a terméket. Amennyiben a vevő fuvaroz(tat), úgy az adómentesség további feltétele, hogy:

• A beszerző ne legyen ezzel összefüggésben letelepedve Magyarországon: Ez azt jelenti, hogy nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, vagy ha rendelkezik is letelepedéssel (telephellyel), az adott exportértékesítés nincs összefüggésben a belföldi letelepedéssel.
• Az adott termék ne minősüljön kirándulóhajónak, turistarepülőgépnek vagy magáncélú közlekedési eszköz tartozékának vagy az üzemeltetéséhez szükséges terméknek: Ebben az esetben az értékesítés nem minősülhet az Áfa tv. 98. §-a szerint adómentesnek.
• Amennyiben a vevő nem adóalany, akkor az Áfa tv. 100. §-a értelmében az adómentesség akkor illeti meg, ha közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely a terméket kizárólag a Közösség területén kívül végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási célból használja.

Amennyiben a magánszemély vevő fuvarozza el a terméket, úgy az adómentesség a külföldi utasra vonatkozó, Áfa tv. 99. §-ában található rendelkezéseknek való megfelelés esetén valósulhat meg.

A 90 napos határidő és az adóbevallás

Az adómentes termékexport feltétele, hogy a termék a teljesítést követő 90 napon belül a termék Közösség területének elhagyását a kiléptető hatóság igazolja. Amennyiben a kiléptetés 90 napon belül nem történik meg, azonban utóbb, a teljesítést követő 360 napon belül mégis elhagyja a Közösség területét, úgy az adómentesség mégis érvényesíthető a termékértékesítésre, feltéve, hogy kizárólag az időkorlát eredménytelen eltelte miatt nem alkalmazható az adómentesség. Ebben az esetben az adómentesen kiállított számlát módosítani szükséges, és a számla belföldi adómértékkel megállapított adómértéket fog tartalmazni. A későbbiekben a fizetendő adó csökkenthető, amennyiben a termék kiléptetése megtörténik a teljesítést követő 360. napon belül.

Az adóbevallást az adókötelezettséget eredményező esemény (kitárolás, értékesítés, minta kiírás, stb.) bekövetkezését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

Értékesítés harmadik országbeli cégnek

Magyarországi ÁFA regisztráció

Amikor egy harmadik országbeli, vagyis EU-n kívüli cég saját árumozgatással juttatja el termékeit Magyarországra, az értékesítés mögött nemcsak logisztikai, hanem komoly adózási kérdések is húzódnak. Az EU-n belüli vállalkozásokhoz hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli cégeknek is kötelező a magyarországi áfaregisztráció.

A magyarországi áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen, hanem lehetőséget biztosít az áfa levonására is a beszerzések után, így a cég optimalizálhatja pénzügyi folyamatait, miközben megfelel a hazai szabályozásnak. Az áfaregisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát is a magyar hatóságok számára.

Például, ha egy harmadik országbeli társaság egy európai üzletlánc boltjaiban (többek között Magyarországon) értékesíti Európán kívül gyártott termékeit, és az árut egy európai - nem magyarországi - raktárába importálja, ahol a vámkezelésre sor kerül, a magyarországi tevékenység az EU-n belüli raktárból Magyarországra történő szállítással kezdődik. Amennyiben a termékek Magyarországon kerülnek értékesítésre a forgalmazó üzletlánc felé, úgy a magyar jogszabályok szerint ez a tranzakció magyar áfakötelezettséget keletkeztet, amelyhez magyar adószám és rendszeres áfabevallás, tehát magyarországi áfaregisztráció is szükséges.

Pénzügyi képviselet

Fontos tudni, hogy amennyiben egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. A pénzügyi képviselő nem csupán adminisztratív szereplő, hanem a cég magyarországi „arca” az adóhatóság felé.

Számlázás harmadik országbeli magánszemélynek

Harmadik országbeli magánszemély részére történő termékexport számlázása esetében főszabály szerint a teljesítés helye az, ahol a szolgáltatás nyújtója (számlakiállító székhelye) található. Jelen esetben a számlakiállító székhelye a vállalkozásod székhelye, azaz Magyarország, így a számlának magyar ÁFA kulcsokat kell tartalmaznia. Harmadik országbeli adóalanynak minősül, aki rendelkezik az adott ország által kiállított adószámmal vagy cégjegyzékszámmal.

Intrastat jelentéstétel

Az Európai Unió tagállamai közötti áruforgalom statisztikai adatainak gyűjtésére szolgáló Intrastat rendszer kötelező jelentéstételi kötelezettséget ró a vállalkozásokra bizonyos értékhatár felett. A jelentéstételi kötelezettség azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek az Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomban árut szereznek be (importálnak) vagy értékesítenek (exportálnak) más tagállamokból.

A rendszer célja, hogy pontos képet adjon az EU tagállamok közötti árumozgásról, elősegítve ezzel a gazdaságpolitikai döntéshozatal alapjait. A jelentés rendszerességét és tartalmát a tagállami hatóságok határozzák meg, de általában havi gyakorisággal kell adatokat szolgáltatni, amennyiben az adott forgalom meghaladja a meghatározott értékhatárt. A jelentésbe minden olyan árut fel kell venni, amely az EU-n belüli kereskedelmi forgalom részét képezi, függetlenül attól, hogy milyen típusú kereskedelmi megállapodásról van szó.

Speciális jövedéki termékek és kisüzemi sörök

Bizonyos árukra, mint például jövedéki termékekre, vegyi anyagokra, külön szabályok vonatkoznak. Például a kisüzemi sörfőzdékben előállított sör adómértéke kedvezményesebb lehet, mint a nem kisüzemi sörgyárakban vagy adóraktárakban előállított, illetve külföldről behozott sörök esetében. A sörfőzdének nem minősülő egyéb (sörgyár/sörraktár) adóraktár jövedéki biztosítéka jelentős összeg is lehet. Az adómentesen előállított sör nem kerül értékesítésre.

Összegzésül

A jövedéki termékek külföldről történő beszerzése és magyarországi értékesítése, valamint a harmadik országba irányuló export összetett jogi és adózási kérdéseket vet fel. A pontos szabályok betartása, a megfelelő engedélyek beszerzése, valamint a nemzetközi kereskedelmi és adózási előírások ismerete elengedhetetlen a sikeres és törvényes működéshez. Mind az Európai Unión belüli, mind a Unión kívüli kereskedelem esetében alaposan mérlegelni kell az adózási következményeket, a szállítási feltételeket és az esetleges regisztrációs kötelezettségeket.

tags: #sor #ertekesitese #harmadik #orszagba