A magyar lakosság csaknem negyede szenved az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható rendellenességek valamelyikétől, ezzel az ország világelső a korábban alkoholbetegségnek hívott jelenségben.
Az emésztőrendszer egészsége pedig minden szervrendszerre, és a mentális egészségre kihatással van.
A szalmonellózis egyike azon betegségeknek, melyeket (leegyszerűsítve) ételmérgezéseknek nevezünk.
A Salmonella baktérium az esetek többségében az elfogyasztott, fertőzött élelmiszerekkel jut be a szervezetünkbe.
A betegség jellegzetes tünetei a hasmenés, a hányás, a hasi fájdalmak és a láz.
A szalmonellózis általában rövid időn belül magától is elmúlik, gyógyszeres kezelésre nincs szükség.
A Salmonella baktériumok nemzetségekbe tartozó pálcika alakú, gram-negatív kórokozók.
Az egyik leggyakoribb, legtöbbet tanulmányozott baktériumfaj, mely az emberen kívül állatokat is megfertőz.
A fertőződés történhet közvetlenül vagy közvetve: a Salmonella vagy a szennyezett élelmiszerrel, vízzel kerül a szervezetbe, vagy pedig a fertőzött állattal való közvetlen kapcsolattal.
A Salmonella-fertőzések három nagyobb tünetegyüttesbe sorolhatóak: gasztroenteritiszre, tífuszra és paratífuszra, illetve a bélrendszeren kívüli helyi fertőzésekre.
Az emberek között előfordulhat, hogy nyálkahártya-irritációk alakulnak ki, különösen, ha a szervezet legyengült állapotba kerül.
A szalmonellózis diagnózisa a széklettenyésztés.
A fertőzés előfordulásában nincs különbség a két nem között, és a betegséget általában minden korban megkaphatja bárki.
Hazánkban évente átlagosan 1000 szalmonellás fertőzést diagnosztizálnak.
A nyári időszakban a leggyakoribb a fertőzés, de bármelyik évszakban előfordulhat.
A fertőzés okozója lehet húsevő és növényi eredetű élelmiszer is, de leggyakrabban állati eredetű ételekben található meg.
A nyers tojás, a nyers hús és a nem megfelelően hőkezelt élelmiszerek a leggyakoribb közvetítők.
Csak az Európai Unió adatai alapján minden harmadik ételmérgezéses állapotot a Salmonella valamelyik típusa okozza.
A fertőzés terjedése szájon át történik, de kontakt-higiénia hiányában gyorsan terjedhet a közösségen belül.
A szalmonellózis lappangási ideje 6-48 óra, néha 2 nap is eltelhet a fertőzött étel elfogyasztása után.
A tünetek közé tartozik a hasmenés, a hányinger és a hasi görcsök, láz, fejfájás és általános gyengeség.
A fertőzés leggyakoribb klinikai formája az akut gasztroenteritisz, amely általában enyhébb, és önmagától rendeződik.
Ha a fertőzés súlyosbodik vagy szövődmények alakulnak ki, antibiotikumos kezelés szükségessé válhat, de általában nem gyorsítja a gyógyulást.
A szalmonellózis megelőzésében kiemelten fontos a higiénia és az élelmiszerbiztonság: kézmosás, alapos sütés-főzés, és a nyers élelmiszerek elkülönítése.
A máj és a gyomor-bél traktus kapcsolatban áll az alkohollal, amely krónikus túlzott fogyasztása esetén károsíthatja a bélflórát és az emésztést.
A diszbiózis és az áteresztő bél szindróma fokozhatják a fertőzések, köztük a szalmonellózis kockázatát.
A dohányzás is rontja az emésztőrendszer állapotát, és hozzájárulhat fekélyek és gyulladások kialakulásához.
A szalmonellózis kezelése elsősorban a folyadékpótlás és a tünetek kezelése: lázcsillapítás, rottalások nélküli diéta és pihenés.
Fontos megemlíteni, hogy a fertőzötteknek nem minden esetben okoz panaszokat, és a gyógyulás után is előfordulhat, hogy további ellenőrzésre van szükség.
Az otthoni rehidráció során a rehidráló folyadékok használata, a könnyű: rízses keksz, főtt burgonya, banán és hasonló gyomorkímélő ételek javasoltak.
Ha valaki szalmonellával fertőződik, a szervezet immunrendszerének egészsége és az összetett társbetegségek határozzák meg a lefolyást és a kezelés szükségességét.
A szalmonellózissal összefüggő korai figyelmeztető tünetek között szerepelhet a folyadékveszteség és a kiszáradás, ezért a gyors orvosi segítség kérése fontos.
tags: #szalmonellat #irtja #e #az #alkohol