Az emberiség évezredek óta ismeri és használja az alkoholt, amelynek kettős természete van: egyrészt az alkoholos italok révén társasági és kulturális szerepet tölt be, másrészt pedig, mint fertőtlenítőszer, létfontosságú a higiéniában. Ugyanakkor a szappan, ez az ősi és mégis csodálatosan hatékony tisztálkodási szer, a mindennapi életünk elengedhetetlen része, különösen a kórokozók elleni küzdelemben. Hogyan kapcsolódik össze ez a két látszólag különböző anyag, és milyen szerepet játszanak a modern higiéniai gyakorlatokban?
Az alkohol története és kémiai alapjai
Az alkoholt az emberiség az ókor óta ismeri és fogyasztja. Már az ókori Egyiptomban is voltak sörfőzdék, illetve a görög és római civilizációnak komoly borkultúrája volt. Kezdetben csak az erjesztett italokat ismerte az emberiség, ilyenek például a sör és a bor. Ezek az italok alacsony alkoholtartalommal rendelkeznek. Kémiailag a két legismertebb alkoholfajta az etil-alkohol és a metil-alkohol. Mindkettőt meg lehet inni, csak a metil-alkohol kis dózisban (néhány gramm) vakságot, nagyobb mennyiségben pedig halált okoz. A metil-alkoholt az iparban használják.
Az alkohol egy mikroszkopikus gomba működésének a következtében keletkezik. A gomba bizonyos cukrokat lebont szén-dioxidra és etil-alkoholra. Ha töményebb szeszt akarunk gyártani, akkor le kell párolni a megerjedt alapanyagot. Tipikus esete ennek a pálinkafőzés, amikor 100-200 liter erjedt gyümölcsből 10-20 liter kb. A desztillált szeszekre használják az égetett szeszek kifejezést is. A szó a múlt századból ered, amikor a szesz minőségét annak meggyújtásával ellenőrizték, mégpedig úgy, hogy puskaport áztattak alkoholban.
Az alkoholtartalmú italok fogyasztásakor a felszívódás már a száj nyálkahártyáján keresztül megkezdődhet, a gyomorba érve egy része változatlan formában felszívódik a véráramba, a szervezet másik része a vékonybél falán keresztül kerül a szervezetbe. A hatás függ a fogyasztott alkohol mennyiségétől, a szervezet fizikai állapotától (testsúly, egészségi állapot), az elfogyasztott étel mennyiségétől, a fogyasztás rendszerességétől, valamint a máj állapotától. A nagy mennyiségű, rendszeres alkoholfogyasztás a májat veszi igénybe, mivel a bevitt alkohol 90-95 százaléka itt bomlik le. A maradék egyéb módon ürül ki a szervezetből. A máj kb. 1-3 óra alatt bont le egy adag alkoholos italt (pl. egy korsó sör). A még lebontatlan mennyiség addig kering a vérben, míg a máj képes lesz lebontani. Állandó igénybevételnél ez a szervünk annyira legyengülhet, hogy súlyos következmények veszélye áll fenn (pl. májcirózis, vagy másképpen májzsugor).
Kétféleképpen jellemezhető az alkoholista viselkedése, ami a személyiség állapotától és fejlettségétől, valamint az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Lehet agresszív, kötözködő, vagy vidám és jókedvű (esetleg szomorú, búskomor). Ha közben folytatódik az alkoholbevitel, akkor a szervezetben a koncentráció növekszik, aminek érdekes élettani és pszichikai hatásai vannak. A tartós alkoholfogyasztás függőséghez vezet. Egy átlagos ember nem növeli a rendszeres adagját, azonban a masszív italozók folyamatosan fokozzák a rendszeres adagot. Végső esetben akár injekciós tűvel is visznek be alkoholt közvetlenül a vérbe. Erre akkor van szükség, ha túl sokba kerülne a hagyományos berúgás. Erre szokták azt mondani, hogy „20 forintból is be lehet rúgni”. Az alkoholizmus végső stádiumában fokozott alkoholérzékenység alakul ki. Tartós alkoholizálás hatására a szervezetben visszafordíthatatlan változások következnek be. A masszív alkoholfogyasztás főképpen az ideg- és emésztőrendszert károsítja. Az alkohol nemcsak közvetlenül fejti ki a hatását az emésztőrendszerre, hanem az alkoholista életmódja is megváltozik. A tartós alkoholizmus erős fiziológiai és pszichikai függőséget okoz. Az elvonási tünetek: rosszullét, idegesség, nyugtalanság, zavartság, remegés, görcsök, hallucinációk. Lelki függőséget is okoz az alkohol. Az alkoholisták többsége az italt hívja segítségül, ha komoly probléma elé kerül, vagy kilátástalannak tűnik a helyzete. Főként emiatt alakul ki az alkoholizmus, mivel a gyenge akarattal és kis önbecsüléssel rendelkező emberek hamar a könnyebb útnak látszó italozást választják. A reklámok és a filmek azt sugározzák, hogy az ivás a férfiasság és az erő szimbóluma, a főszereplő általában az asztal alá issza a többieket. Főként azokra a fiatalokra jellemző a mértéktelen ivászat, akik így próbálják szemléltetni felnőttségüket, hogy tekintélyt szerezzenek a haverok körében. Fontos tudni, hogy más kábítószerrel alkalmazva a szervezetre komoly veszélyt jelent.
Miért ne igyál alkoholt?
A szappan mint higiéniai alapkö
A szakértők szerint a megfelelően végzett szappanos kézmosás még az olyan fertőzések ellen is hatásos védekezésnek bizonyult, mint az Ebola vírus és az E. coli baktérium. Egy kísérletben a tömbszappant 70-szer annyi E. coli és P. aeruginosa baktériummal fertőzték meg, mint amennyit egy normál használatú szappanon mértek. Ezután a kísérlet résztvevőinek a fertőzött szappannal kellett kezet mosniuk. Kézmosás után egyikőjük kezén sem volt kimutatható egyik baktérium sem. Tehát hiába volt fertőzött a szappan felülete, mégsem terjesztette a fertőzést.
Miért ilyen hatásos a szappan? A helyes kézmosási technikával viszont nem árt tisztában lennünk, ha azt szeretnénk, hogy a kezünk valóban tiszta legyen. Sok anyukától halljuk, hogy képtelenség annyiszor kezet mosni, amennyiszer a gyermek szervezete érintkezik a kórokozókkal. Két jó hírünk van. Az egyik, hogy a túlfertőtlenített környezet nem segíti, hanem épp ellenkezőleg, gátolja az immunrendszer fejlődését, sőt elhízáshoz vezethet. A másik, hogy jön a tavasz és a jó idő, így akár a kulacs vizével és némi szappannal is kezet moshatunk, amit egy praktikus szappantartóban magunknál tarthatunk.
A kézfertőtlenítő nem helyettesíti a gyakori kézmosást! Ez arra az esetre jó, ha útközben nincs más mód a fertőtlenítésre.
Alkoholos kézfertőtlenítők és otthoni receptek
A koronavírus-járvány kitörése óta meglehetősen nehéz kézfertőtlenítőhöz jutni, ezért sokan próbálnak házilag előállítani, például denaturált szeszből vagy éppen valamilyen röviditalból. A gyakori kézmosás könnyen kiszáríthatja a bőrt. Mit tehetünk ez ellen? Részletek itt. Kezeink tisztán tartására az alapos, legalább 20 másodpercig tartó, szappanos kézmosás, valamint alternatív lehetőségként a kézfertőtlenítők használata jelenti a legbiztosabb módszert. Az otthoni felületek tisztításához vízzel hígított, klórtartalmú tisztítószert érdemes alkalmazni.
A szakértők szerint a kész folyadéknak izopropil-alkohol használata esetén 70, etil-alkohol használata esetén pedig 60 százalékos alkoholtartalmúnak kell lennie. A tökéletes arányok kivitelezése azonban otthoni körülmények között igencsak nehéz, emiatt nem garantálható a házi készítmények hatásossága. Ráadásul az alkohol dehidratálja a bőrt, irritációt, sérüléseket okozhat, a sérült bőrfelületen át pedig könnyebben bejutnak a szervezetbe a kórokozók.
A Maison blog házi kézfertőtlenítője, ami a WHO ajánlásai alapján készült, a következőképpen állítható elő: A víz legyen kb harmada az alkoholnak. Glicerinből annyit tegyél, amennyitől már sűrűbbnek érzed a keveréked. Az alkohol és a teafaolaj fertőtlenít, míg a glicerin megköti a vizet és bőrpuhító hatása is van. Az E-vitamin egy kis extra jóságot ad hozzá, illetve tartósítja a keveréket. Először az alkoholt és a vizet keverd össze egy edényben, majd add hozzá a teafaolajat és az E-vitamint, végül pedig a glicerinnel sűrítsd. Töltsd pumpás flakonba.
A Talpalatnyi történetek bloggerei évek óta saját készítésű kézfertőtlenítőt visznek magukkal, ha kevésbé jó higiéniai felszereltségű országba utaznak. Körülbelül 1:2 arányban van benne alkohol és víz. Az alkohol (60-70%-os) gyógyszertárban beszerezhető. Ezt a receptet házi légfertőtlenítőnek szoktuk ajánlani, de kézre is fújhatjátok. Az alkohol arányát nyugodtan növelhetitek, de minél több alkoholt tartalmaz, annál jobban szárítja a kezet. Mivel nem tartalmaz semmilyen gélesítő anyagot, érdemes felkészülni rá, hogy ez egy víz állagú folyadék, amiből csak kicsit érdemes a kézre fújni, hogy hamar száradjon. Tippek: aloe vera gél vagy glicerin hozzáadásával csökkentheted a szárító hatást, solagummal pedig gélesíteni tudod.
A kézmosás és kézfertőtlenítés összehasonlítása
A szakértők szerint a legjobb választás minden esetben a szappan és a meleg víz. Az ezekkel való alapos tisztálkodás a legjobb módja annak, hogy csökkentsük a megfertőződés kockázatát. Fontos, hogy az ujjaink között is megtisztítsuk a kezünket, és a körmeinkre is fordítsunk gondot, szükség esetén használjunk körömkefét. Természetesen kézmosásra nem mindig van lehetőség, ilyenkor jöhetnek jól a kézfertőtlenítők. Mindenképpen olyat válasszunk, aminek az alkoholtartalma legalább 60, de inkább 70 százalékos.
A szakértők nem javasolják, hogy otthon készítsünk magunknak kézfertőtlenítőt. Ennek az az oka, hogy a kész folyadéknak izopropil-alkohol használata esetén 70, etil-alkohol használata esetén pedig 60 százalékos alkoholtartalmúnak kell lennie. A tökéletes arányok kivitelezése azonban otthoni körülmények között igencsak nehéz, emiatt nem garantálható a házi készítmények hatásossága. Ráadásul az alkohol dehidratálja a bőrt, irritációt, sérüléseket okozhat, a sérült bőrfelületen át pedig könnyebben bejutnak a szervezetbe a kórokozók.
Kézmosásra abban az esetben van szükség, amennyiben látszólag is szennyezett a kéz. Ehhez egy lágy, színtelen, szagtalan, biocid hatás nélküli, hipoallergén szappan ajánlott. A sima szappannal való kézmosásnál először vizezzük be a kezeinket, majd a fali adagolóból adagoljunk hozzá annyi szappant, mely kellőképpen felhabosítható és beteríti a teljes kézfejet. Oszlassuk el egyenletesen a habot a mindkét kéz teljes felületén, és ügyeljünk rá, hogy a kézmosás során a tenyér, a kézfej, az ujjak, ujjbegyek, hüvelykujj, ujjak köze, körmök és a csukló is tisztításra kerüljenek. A teljes kézmosás ideje 20-30 mp.
A kézmosás akkor igazán hatásos, ha elérjük a fent említett fél perces kézmosási időt, ekkor már a szennyeződésen túl a kórokozók jelentős részét is le tudjuk mosni. Ezt az időt legkönnyebb úgy lehet betartani, hogy kétszer egymás után eldúdoljuk magunkban a 'Boldog szülinapot' dalocskát. A bedörzsölés végeztével langyos, bő vízzel alaposan öblítsük le a szappanmaradványokat a bőrről, hogy elejét vegyük a lehetséges bőrirritációknak, kiszáradásnak.
A mai modern korban ajánlott a habszappan használata, melynek szétoszlatása és leöblítése is jóval hatékonyabb, mint a sima folyékony szappanoké, és a kézmosás is élmény vele. Orvosi karos kézmosó csap használata esetén alkarral, vagy könyökkel zárjuk a csapot, ügyelve arra, hogy a már megtisztított kezünkkel ne érjünk hozzá a szennyezett felülethez. Hagyományos csaptelep esetén papírkéztörlővel zárjuk el a csapot. Infracsapok használatával jelentős mértékben emelhető a kézhigiénés színvonal, továbbá drasztikus mértékben csökkenthetők a vízköltségek.
Alkoholos kézfertőtlenítésre abban az esetben van szükség, amikor munkavégzést megelőzően, vagy azt követően nincsen látható szennyeződés a kézen. A kézfertőtlenítőt fali adagolóból, vagy személyi kézfertőtlenítő flakonokból kell kimérni a tenyérbe a kéz méretétől függően, majd azt egységesen eloszlatva a kézen, kellő alapossággal be kell dörzsölni. Ügyeljünk arra, hogy ne maradjon száraz rész a kézen, és a bedörzsölést a teljes száradásig kell végezni.
A gél állagú kézfertőtlenítőkkel könnyebb és biztosabb bedörzsölés, mivel a teljesen folyékony kézfertőtlenítőkkel szemben a gél nem folyik ki az ujjak közül és egyenletesebben oszlik el a kéz, valamint tenyér felületén. A bedörzsölés időtartama általában 30 mp szokott lenni. Fontos, hogy a kézfertőtlenítés alatt víz ne érje a kezet, és a bedörzsölés teljes időtartama alatt végig befedje a fertőtlenítőszer a kéz felületét. Az alkoholos kézfertőtlenítés után a kezet vízzel leöblíteni, vagy papírtörlővel megtörölni nem szabad. Automata kézfertőtlenítő adagolók segítségével szívesebben és gyakrabban fertőtlenítik kezüket az egészségügyi dolgozók, így az általános kézhigiénés színvonal jelentősen javítható.
A bőr védelme és az alkohol vs. szappan vita
A gyakori kézmosás és kézfertőtlenítés még a leginkább bőrbarát készítmények esetén is megterhelheti a bőrt. A bőr ilyenkor kiszáradhat, a felülete pedig érdessé, repedezetté válik. Ebből kifolyólag érthető, hogy miért kiemelten fontos a bőrt folyamatosan puhán és épségben tartani. Erre a megfelelő módszer a bőrápoló készítmények használata. A rendszeres kézkrém használat hidratálja a bőrt, javítja annak állagát, erősíti a szervezet ellenálló képességét és megelőzi a bőrbetegségek kialakulását. Fontos! A kontamináció veszélye miatt tilos a kézkrémeket tégelyből használni, a megfelelő módszer a tubus, flakon, vagy fali adagoló alkalmazása. A kiürült flakonokat utántölteni nem szabad.
A régi iránymutatások szerint a kézfertőtlenítést egy fertőtlenítő hatású szappannal kellett végezni, melynél maga a biocid hatóanyag a kézmosó szappanban található. Ez a szemlélet alapvetően a kézmosáshoz kötötte a kézfertőtlenítést. A WHO rövid időn belül észlelte a módszer hiányosságait, miszerint az esetek túlnyomó többségében nincsen szükség a kézmosásra, mivel látszólag nem szennyezett a kéz. Emiatt az az általános gyakorlat alakult ki, hogy csak akkor végezték el a kézfertőtlenítést, ha amúgy is aktuálissá vált már a kézmosás. A másik hatalmas hátránya az egyfázisú kézfertőtlenítésnek az, hogy ennek alapfeltétele a mosdó megléte, illetve közelségének szükségessége. A probléma akkor jelentkezik, ha a betegápolás nem közvetlenül a mosdó mellett zajlik, mivel ezekben az esetekben az ápolószemélyzetnek vissza kell mennie a mosdóhoz kezet fertőtleníteni. Gyakorlatban ez akkora plusz terhet és időt jelent, hogy egész egyszerűen a kényelmetlenség miatt nem tartják be a nővérek és orvosok a kézhigiénés protokollt.
TIPP: A mosdók mellé érdemes sima, nem-biocid hatású kézmosó szappanadagolót telepíteni, a betegápolási területekre pedig az alkoholos kézfertőtlenítők kerüljenek. A mosdók szükségessége mellett problémát jelent a kellő hosszúságú kézmosás. Átfogó felmérések kimutatták, hogy a fertőtlenítő kézmosások hossza szinte soha nem éri el a 30 mp-et, mivel az egészségügyi dolgozók feszített munkatempója nem biztosít elég időt a kellő időtartamú kézmosásokra. Sokak szerint nem tart tovább egy kézmosás 8-10 másodpercnél, miközben nyilvánvaló, hogy ha 30 mp-et nem éri el az egyfázisú kézfertőtlenítés, akkor a fertőtlenítés nem történik meg. Ezzel rengeteg időt, energiát és pénzt pazarolnak el az intézmények, és ami a legfontosabb, nem teljesítik a kézhigiénés compliance-t, és életveszélybe sodorják a betegeket és kollégákat.
További gyenge pontja az egyfázisú kézfertőtlenítésnek, hogy ha feltételezzük a kézhigiéne 5 momentuma szerinti maradéktalan kézfertőtlenítést, akkor olyan gyakorisággal kellene kezet mosnia az embernek, hogy rendkívüli módon tönkre menne a bőr. Alapvetően már a víz megpuhítja a bőrt, amit ha agresszív kézfertőtlenítő szappan ér, mikro-sérülések keletkeznek a kéz felületén. Ezen túl komoly problémát okozott a kézfertőtlenítők hatóanyaga is. Mivel a kézfertőtlenítés után nagyon hosszú ideig tart leöblíteni a szappanmaradékokat a bőrről, sokan nem várják ki a kívánt időtartamot, így a fertőtlenítő szer maradványai lerakódnak a bőrre. A kórokozók ebből kifolyólag rengeteg időt nyertek ahhoz, hogy kifejlesszék egyre erősebb ellenálló képességüket a fertőtlenítő szerek ellen. Manapság többek között ennek is köszönhetjük az olyan szupervírusok és szuperbaktériumok jelenlétét, mint például az MRSA.
Végül az egyfázisú szappan markáns gazdasági hátrányokat okoz. Minden egyes fertőtlenítő kézmosás legalább 3-4x költségesebb, mint az alkoholos kézfertőtlenítő szerrel való kézfertőtlenítés. A fertőtlenítő szappanos kézmosáshoz a szappanon kívül sok folyóvíz és drága kéztörlőpapír szükséges. A fentiek értelmében az alkoholos kézfertőtlenítő és sima kézmosó szappan alkalmazása jóval nagyobb előnyökkel jár, mint az egyfázisú kézfertőtlenítő szappan használata. Kényelmi szempontból, higiénés oldalról és gazdasági megfontolásból sem kérdés, hogy az alkoholos kézfertőtlenítő az ideális választás. Az OEK friss iránymutatásai alapján is érdemes különválasztani a kézmosást a kézfertőtlenítéstől, mivel így érhető el a legmagasabb szintű compliance.
Az alkohol alapú kézfertőtlenítők az évek során a gyors fertőtlenítés legjobb eszközeivé váltak. Ha nincs a közelünkben víz és szappan, jól jön az alkoholos kézfertőtlenítő gél, vagy kendő. A legtöbb kézfertőtlenítő nem más, mint egy tömény, 60-95%-os alkohololdat. Nagyjából egy borsónyi mennyiséget (kb. 5 ml) kell a kézfertőtlenítőből felvinnünk a kezünkre úgy, hogy annak teljes felületét egyenletesen befedje. A bedörzsölés minimális időtartama körülbelül 30 másodperc. Hagyjuk, hogy teljesen rászáradjon a kézfertőtlenítő gél a kezünkre! Ezalatt az idő alatt ne érjünk hozzá semmihez! Alapvetően akkor érdemes minden esetben alkoholos kézfertőtlenítőt használni, ha nincs lehetőségünk szappannal és vízzel kezet mosni, és nincs látható szennyeződés a kezünkön. Az alkoholos kézfertőtlenítők megölik a legtöbb baktériumot és vírust, de jó tudni, hogy - mivel a környezetünk is tele van baktériumokkal és vírusokkal - nincs hosszú távú hatásuk. Viszont a szappan irritálja a bőrt. Dr. Sárdy Miklós, a Semmelweis Egyetem Bőrkórtani Klinikájának igazgatója szerint a gélekben található alkohol kevésbé szárítja a kezet, mint a víz.
Amikor az olyan fertőző megbetegedések, mint a COVID-19 terjedésének megakadályozásáról van szó, a legjobb megoldás a hagyományos szappanos kézmosás. Ha víz és szappan azonban nem áll rendelkezésünkre, akkor a következő legjobb választás alkoholos kézfertőtlenítők használata.
Két dologgal kell tisztában lennünk, ha kézfertőtlenítőt használunk: addig kell a bőrünkbe dörzsölni, amíg a kezünk száraz nem lesz; valamint, ha a kezünk zsíros vagy piszkos, akkor a kézfertőtlenítő nem hatékony. Ennek tükrében íme néhány tanács, hogy hogyan használjuk a kézfertőtlenítőt hatékonyan. Permetezzük, vagy vigyük fel a kézfertőtlenítőt az egyik tenyerünkre, majd alaposan dörzsöljük össze a kezünket. Győződjünk meg róla, hogy a kezeink és ujjaink teljes felületét lefedtük. Folytassuk a kezeink összedörzsölését 30-60 másodpercen keresztül, vagy amíg a kezeink megszáradnak. 60 másodpercbe vagy akár hosszabb időbe is beletelhet, hogy a kézfertőtlenítő az összes kórokozót elpusztítsa.
A Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) szerint egy alkohol alapú kézfertőtlenítő, ami megfelel az alkohol mennyiségére vonatkozó követelmények, gyorsan csökkentheti a kezünkön található mikrobák számát. Segíthet továbbá a kezünkön előforduló, megbetegedést okozó különféle anyagok vagy patogének elpusztításában, beleértve az új koronavírust is. A kereskedelemben kapható kézfertőtlenítők egy része (különösképp beleértve a kendőket) nem kellően hatékony a kórokozókkal szemben, mivel a bennük található alkohol mennyisége nem éri el a szükséges szintet. Ez hamis biztonságérzetet nyújthat, és hozzájárulhat a koronavírus továbbításához. Azonban még a legjobb alkohol alapú kézfertőtlenítőknek is vannak korlátai, és még ezek sem képesek elpusztítani a kórokozók összes típusát. A CDC szerint a kézfertőtlenítők nem távolítják el a potenciálisan káros vegyi anyagokat. Ezenkívül nem hatékonyak bizonyos egyéb kórokozók elpusztításában sem (norovírus, cryptosporidium, Clostridium difficile). Mindezeken felül a kézfertőtlenítő akkor is hatástalan lehet, ha a kezeink láthatóan piszkosak vagy zsírosak. Ez azt követően fordulhat elő, hogy élelmiszerrel dolgoztunk, füvet nyírtunk, kertészkedtünk vagy sportoltunk. Ha a kezeink piszkosnak vagy zsírosnak tűnnek, inkább a kézmosást válasszuk a kézfertőtlenítő helyett!
Annak ismerete, hogy mikor a legjobb a kézmosás és mikor lehetnek hatékonyak a kézfertőtlenítők kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy megóvjuk magunkat az új koronavírussal, valamint más olyan megbetegedésekkel szemben, mint az egyszerű megfázás vagy a szezonális influenza. A COVID-19 vírusnak lipidréteg, azaz zsíroldékony külső burka van. Ezt a zsíroldékony réteget a szappan feloldja, ezzel a vírust szétmállasztja, inaktiválja. A szappanos kézmosás (30 másodpercig alaposan, a kéz minden eldugott részét is) elegendő és hatékony a védekezésre. Bár egy célt szolgálnak, a szappannal és vízzel történő kézmosást kell előnyben részesíteni a CDC szerint. Csak abban az esetben használjunk kézfertőtlenítőt, ha szappan és víz nem áll rendelkezésünkre egy adott helyzetben. Az is lényeges, hogy mindig mossunk kezet: miután kijöttünk a mosdóból, orrfújás, köhögés vagy tüsszentés után, étkezés előtt, olyan felületek érintését követően, amik szennyezettek lehetnek. Az alkoholos kézfertőtlenítők akkor javasoltak, amikor szappanos kézmosásra nincs lehetőség. Az alábbi helyzetekben javasolt például a kézfertőtlenítő: munka során, pl. házhoz szállítás esetén munkahelyre belépéskor nyilvános helyeken, pl. bevásárlás után. Szakemberek szerint a kiszállító futároknak a gumikesztyű helyett a rendszeres alkoholos kézfertőtlenítés javasolt.
A lényeg: A kézfertőtlenítő egy kényelmes útközben alkalmazható eszköz a kórokozók terjedésének megakadályozására, amikor szappan és víz nem áll rendelkezésre. Az alkohol alapú kézfertőtlenítők megóvhatnak bennünket és mérséklik az új koronavírus terjedését. Habár a kézfertőtlenítők hatékonyak lehetnek a kórokozók elpusztításában, az egészségügyi hatóságok továbbra is lehetőség szerint a kézmosást javasolják, annak érdekében, hogy távol tartsuk a betegséget okozó vírusokat és egyéb kórokozókat.
tags: #szappanpor #ellen #alkohol