A sör, a folyékony kenyér, évezredek óta az emberiség egyik legkedveltebb itala. Vannak, akik pusztán az ízét és a frissítő hatását élvezik, míg mások, az innováció és a hatékonyság jegyében, folyamatosan keresik az utat, hogyan lehet ezt az élvezetet a lehető legoptimálisabban eljuttatni a gyártól a fogyasztóig. Ebben a keresésben született meg a gondolat, hogy a hagyományos sörösüvegek formáját gyökeresen megváltoztassák, újragondolva azok funkcióját és logisztikai potenciálját.
Az első tégla: Alfred Heineken és a WOBO
A Heineken márka alapítója, Alfred Heineken, már a múlt század közepén felismerte a sörösüvegek formájának korlátait és a környezeti kihívásokat. 1960-ban tett egy föld körüli utat, amely során ellátogatott a Heineken gyárakba szerte a világon. A karibi-szigeteki Curaçao-n szembesült a nagy szegénységgel és azzal a problémával, hogy újrafeldolgozó üzemek hiányában az emberek a strandokon dobálták el az üres üvegeket, jelentős környezetszennyezést okozva. Ez az élmény arra inspirálta, hogy egy olyan sörösüveget tervezzen, amely a felhasználás után új életre kelhet.
Ez az ambiciózus terv vezetett a "wobo" (world bottle, világüveg) megszületéséhez 1963-ban. A tervezésben a holland építész, N. John Habraken segédkezett. A WOBO-t nem csupán téglák formájára tervezték, hanem valóban téglaként is funkcionált. Két méretben, 350 és 500 mm-es változatban gyártották, hogy a falazásnál a kötéseket könnyedén létre lehessen hozni. A legelképesztőbb, hogy ezek az üvegek nemcsak tégla alakúak voltak, hanem téglaként is használták őket. Alfred Heineken maga is építtetett egy házat belőle, demonstrálva a koncepció praktikumát és fenntarthatóságát. A WOBO alapgondolata az volt, hogy a márka a társadalmi felelősségvállalás és az innováció jegyében próbál megoldást találni a környezeti problémákra. Bár a valódi, nagyszabású gyártás végül soha nem indult el, a WOBO koncepciója örökre beírta magát a dizájn és a fenntarthatóság történetébe. Alfred Heinekent már a '60-as években zavarta a tengerparton gyűlő szemét, ezért újrahasznosítható sörösüveget tervezett, amelyből falakat lehet építeni. A holland sörgyár tulajdonosa 1960-ban, egy karibi térségben tett üzleti útján szembesült a második világháború után alaposan felpörgő fogyasztás sötét oldalával: a tengerparton rengeteg szemetet látott, elsősorban üvegpalackokat. A két problémát egyszerre oldotta meg: olyan üveget tervezett, ami a felhasználás után téglaként újrahasznosítható. Az üvegeket-téglákat John Habraken építész tervezte, két átellenes oldaluk lapos volt, apró bütykökkel, ami a terv szerint segített a kötőanyagoknak.
A kocka újragondolása: Petit Romain modern víziója
A múlt század innovációi után a 21. században ismét napirendre került a sörösüveg radikális átalakításának gondolata. A francia ipari tervező, Petit Romain, megunva a hatos csomagolású sörök kényelmetlen kezelését, tervezett a Heineken számára egy kocka alakú üveget. Ez a dizájn nemcsak esztétikailag különleges, hanem számos gyakorlati előnnyel is jár.
A kocka alak kétségtelenül előnyösebb lenne szállítási és raktározási szempontból. A téglalap alakú csomagolásokhoz hasonlóan a kocka alakú üvegek optimálisan helyezhetők egymásra, így minimalizálható a felhasznált hely és maximalizálható a szállítási kapacitás. Ez a gyártók számára jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, ami remélhetőleg a fogyasztók számára is csökkentheti a sör árát. Emellett a hatékonyabb logisztika hozzájárulhat a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez is, elősegítve a környezetvédelem céljait. A terv, bár még nem valósult meg széles körben, rávilágít arra, hogy a hagyományos formák megkérdőjelezése és újragondolása milyen komoly potenciált rejt magában a fenntarthatóság és a gazdaságosság terén.
A jövő építkezik: Fenntarthatóság és innováció a Mol Campus példáján
Bár a Heineken sörösüveg-innovációi közvetlenül nem kapcsolódnak a Mol Campus építkezéséhez, a két projekt közös pontja a jövőbe vetett hit és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség. A Mol Campus, Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel, és a vállalatcsoport új, modern székházaként szolgál.
Emlékeztetve arra, hogy 2016-ban azért döntöttek úgy, hogy új saját tulajdonú székházat építenek, mert hittek a jövőben. A Campus a jövő generációinak készült, az épület azt üzeni: “a Mol itt volt, itt van itt is lesz a következő évtizedekben”. Kiemelte, a Mol Magyarország első olyan zászlóshajója, amely külföldön is sikereket tudott felmutatni. Ma már a régió meghatározó iparvállalata. A Mol-csoport a világ 21 országában van jelen. Ugyanakkor jelezte, bármennyire is nemzetközi a cég “itthon otthon van”, mert a Mol magyar multiként úgy döntött, hogy Budapesten építkezik, itt építik meg a jövő irodaházát. Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója közölte, a Campus 143 méter magas, nettó alapterülete 86 ezer négyzetméter. Az MTI kérdésére elmondta, az új székház felépítését a Mol saját forrásból finanszírozta, a beruházás értékét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban megjegyezte, hogy a Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. A helyszínen kiadott közlemény szerint a Mol Campus Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel. A Mol 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba.
A Mol Campus építésében a Foster + Partners és a magyarországi partner, a Finta Stúdió játszott kulcsszerepet, a belsőépítészeti megoldásokat a Kinzo és a Minusplus tervező és designer iroda dolgozta ki, a kivitelezésért pedig a Market Építő Zrt. felelt. Az építkezés mintegy 40 ezer fa elültetését is támogatja a Szerencsejáték Zrt. révén, ami tovább erősíti a fenntarthatósági törekvéseket. Ez a beruházás azt üzeni, hogy a jövő építkezése nemcsak a modern technológiáról és a hatékonyságról szól, hanem a környezettudatosságról és a társadalmi felelősségvállalásról is. A Mol Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel, ami jól mutatja a befektetés nagyságrendjét és a jövőorientált gondolkodást.
A jövő építése: Fenntartható központ | FT Rethink
A Roadster magazin inspirációi
A fenntarthatóság és az innováció nem csupán az építészetben és az ipari dizájnban jelenik meg, hanem a kulturális életben is. A Roadster magazin 23. lapszáma is ezt az inspiráló szellemiséget tükrözi. A 220 oldalas kiadvány tele van kalandokkal, inspiráló történetekkel és karakterekkel. Az olvasók Varsóba és Szicíliába utazhatnak virtuálisan, találkozhatnak a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, az izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megismerhetik egy párizsi galéria magyar belsőépítész előtti tisztelgését, kipróbálhatják az új Mercedes és Omoda modelleket, bemutatnak négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárhatják a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolhatnak Dubai legjobb éttermeibe, és találkozhatnak a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. Ez a sokszínű tartalom is azt bizonyítja, hogy az innováció és a minőségi élmények keresése napjainkban szinte minden területen jelen van, az ipari formatervezéstől a globális utazásokon át a művészetig és a divatig.