Magyarország észak-alföldi régiójában, Békés megye északi részén fekszik Füzesgyarmat, a Sárrét központja. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék határán, a Berettyó folyó alsó folyásától mindössze 4 km-re terül el. Legközelebbi városa Szeghalom, amely déli irányban található. A települések elhelyezkedése, történelme és gazdasági fejlődése szorosan összefonódik, különösen a 19. századi iparosodás és a későbbi gazdasági átalakulások időszakában. Ez a cikk Szeghalom és Füzesgyarmat történelmi fejlődését, gazdasági sajátosságait, különös tekintettel a szeszfőzde múltjára, valamint kulturális és földrajzi értékeire kívánja bemutatni.
Szeghalom: Történelmi gyökerek és fejlődési ív
Szeghalom városának története évezredekre nyúlik vissza. A terület már az Árpád-korban is lakott volt, amit az 1067-es keltezésű Zástyi apátság alapítólevele is tanúsít, mely szerint Péter comes a falut az apátságnak adományozta. Anonymus is említi a 13. század körül, rámutatva a település stratégiai jelentőségére a Nyírségből Szerepen és Füzesgyarmaton keresztül vezető út, valamint a Körösön való átkelőhely szerepére. A település birtokviszonyai változatosak voltak: 1405-ben Zsigmond király Maróthy Jánosnak adományozta, majd halála után lányára, Annára, Csáky Ferenc Bihar vármegyei főispán nejére szállt. Ettől kezdve egészen 1642-ig a gróf Csáky család tulajdonában volt Szeghalom zöme. A Csákyak a 15. század végén mezővárossá tették Szeghalmot és vám-szedési jogot szereztek.
A 16. század viharos időket hozott a település számára. 1553-ban a budai basa török csapatai felégették a községet, és ettől kezdve fele adójukat a töröknek fizették. 1598-ban a Várad ostromától erre felé kalandozó tatársereg teljesen feldúlta, lakosai meghaltak vagy elmenekültek. A címerben mindmáig fennmaradt két egymással szemben úszó hal motívuma a honfoglaló Barsa nemzetségtől ered, és már ebben az időben is jelen volt.
Az évezredek során a Nagy- és Kis-Sárrét peremén elterülő szárazulat többször benépesült. A végleges letelepülés 1711-ben következett be, és ezt követően Szeghalom Békés megye második legnépesebb helységévé vált. A tiszta református népesség 1715-ben templomot és iskolát épített. A 19. század elejétől a polgári fejlődés is megindult, melyet az értelmiség vezetett. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben több mint 200 szeghalmi ifjú vett részt.
A 19. század közepétől az első világháborúig tartó időszak a civilizációs fejlődés jegyében telt. Megkezdődött a Sebes-Körös és a Berettyó szabályozása (1854). 1884-ben új épületbe költözött a községháza (D'Orsay-kastély), 1885-ben megnyitotta kapuit a Simay Kisdedóvó. Az 1914-ben kirobbant háború derékba törte ezt a fejlődést. A háború utáni években a helyi építkezések és a középfokú oktatás megszervezése hozott változást. A 20-as években megindult gazdasági, kulturális, egészségügyi fejlődés jelzi, hogy az ősi település a várossá fejlődés útjára lépett. Közel két évtized alatt kövezett utak, közúti hidak, középületek (adóügyi hivatal, posta, járásbíróság stb.) és iskolák épültek. 1926-ban, Péter András gazda hagyatékából, megnyitotta kapuit a gimnázium. Ekkor jött létre a villanycentrálé is, mely egy időben Füzesgyarmatot is ellátta. Ezt a nagyléptű fejlődést az újabb háború közeledése szakította meg.
A változást az 1960-as évek hozták meg, a vidék iparosításának jelszavával több üzem települt ide. 1984-ben Szeghalom végre elnyerte a városi rangot, bár a fejlesztések ellenére sem voltak adottak a várossá válás igazi feltételei. Az elkövetkező évek gazdasági nehézségei miatt az előrehaladás lassabb üteművé vált, főként az infrastruktúra fejlesztésében maradt le a település. Napjainkban több középületet korszerűsítettek, felújítottak, miközben a vállalkozói szféra is jelentős létesítményekkel gazdagította Szeghalmot. A népességszám a 19. század végén és a 20. század elején emelkedett, majd a háborúk és a Trianon hatására megtorpant, az 1930-as évektől tovább folytatódott. A második világháború után a hagyományos parasztvilág felszámolása elvándorlást generált, ugyanakkor az ipari fejlesztések (például a Sárréti Tej üzeme vagy a Csepel Autógyár gyárrészlege) sokakat vonzottak a településre. Szeghalom egykor szigorúan református település volt, mára azonban a lakosság jelentős része nem tartozik vallási közösséghez.
Füzesgyarmat: Az iparosodás és a gyógyvíz korszaka
Füzesgyarmat, a Sárrét szívében elhelyezkedő város, szintén gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Neve a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. A honfoglalás előtt avar telepesek éltek a térségben. Füzesgyarmat első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven.
A 19. században indult meg az iparosodás és a polgárosodás. Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és a mezővárosi rangot. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt, és ekkor alakult meg az első iparos céh, az Egyesült Céh Társaság, 44 iparossal. A Füzesgyarmati uradalom tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál.
Az első és második világháború közötti fejlődés eredményeként ipari üzemek és intézmények jöttek létre, mint például hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távírda, egészségház és új iskola. Az 1945-50-es években három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet alakult, és megépült a kultúrház.
A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt. A szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak a település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Rt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott.
A szellemi és művelődési életet a kultúrház, a városi könyvtár, a mozi, a tájház és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban zajló kulturális tevékenység határozza meg. Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus. A reformátusok csaknem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül.
Füzesgyarmat ma is ismert gyógyfürdőjéről, amely hét medencével - öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett - várja a látogatókat. A fürdő mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati, urológiai, valamint emésztőrendszeri és anyagcsere-betegségben szenvedőknek ajánlott.
A szeszfőzde mint gazdasági és társadalmi tényező
A rendelkezésre álló információk alapján a szeszfőzde Füzesgyarmat iparosodásának egyik fontos eleme volt az első és második világháború közötti időszakban. Bár a pontos működési időszakáról, méreteiről vagy a termelt termékekről nincsenek részletes adatok, a szeszfőzdék általában jelentős szerepet játszottak a helyi gazdaságban.
A szeszfőzdék nemcsak munkahelyeket teremtettek, hanem a mezőgazdasági termények (például árpa, kukorica) feldolgozásával hozzájárultak a helyi agrárium fellendítéséhez is. A szeszfőzéshez szükséges alapanyagok termesztése és szállítása további gazdasági tevékenységeket generált. A szeszfőzdék gyakran a helyi közösség életének szerves részét képezték, társadalmi és gazdasági centrumként funkcionálva. A termelt szesz felhasználható volt élelmiszeripari, gyógyszeripari, vagy akár ipari célokra is.
Szeghalom vonatkozásában a rendelkezésre álló szöveg említést tesz a "vízimalmainkról", amelyek károkat okoztak, és a "szárazmalmokról" is, amelyek jó évszázadig szolgáltak. A szöveg kitér a malmok vízügyi hatásaira is, hogyan befolyásolták a rétek öntözését és használatát. Bár a szeszfőzde közvetlen említése Szeghalom esetében hiányzik a szövegből, a malmokhoz hasonlóan a szeszfőzdék is jelentős hatással lehettek a helyi gazdaságra és környezetre.
A vízi malmok működésének szabályozása, mint ahogy azt a szöveg részletesen leírja, komoly vitákat és intézkedéseket vont maga után a 18. században. A "három kerékre járó malom" lebontása után a helyiek kénytelenek voltak "száraz" malmokat építeni, amelyek a Veremközben és a Csaba Metál helyén, az ottani csárda szomszédságában épültek fel. A "száraz malom" működésének szemléltetésére Szarvas példája kerül említésre, ahol Bolza gróf közel kétszáz éves malma tekinthető meg. Tessedik Sámuel már akkor is felhívta a figyelmet a szárazmalmok hátrányaira, különösen a lovakra nézve. Mégis, a szárazmalmok jó évszázadig szolgáltak Szeghalmon, emléküket megőrizte a Kossuth utca korábbi neve, a "Morgó utca", mely az éjjel-nappal működő malmok mormogását örökítette meg.
Földrajzi és természeti adottságok
Szeghalom a Körösök vidékén, a Sebes-Körös és a Berettyó folyók összefolyásának közelében fekszik. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok ma is szép kirándulóhelyeket és kedvelt horgászparadicsomokat kínálnak. A területen még kis foltokban megtalálható a földrajzi fekvésnek megfelelő flóra és fauna. Szeghalom éghajlata kontinentális, a Körös-Sárrét térsége viszonylag közel fekszik az Erdélyi-szigethegységhez. Az évi napsütéses órák száma megközelíti a kétezer órát. A hőmérséklet sokévi átlaga 10,2-10,4 C° körül alakul.
Füzesgyarmat a Berettyó jobb partján fekszik, ahonnan már csak pár kilométer, ahol a gyönyörű ártéri erdők kíséretében a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyik. Ha a folyóknak hátat fordítunk, az Alföld "tengersík" vidékét láthatjuk. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok itt is szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok.
Közlekedés és megközelíthetőség
Mindkét település jól megközelíthető. Füzesgyarmat Szeghalom felől a 47-es főútból kiágazó összekötő úton érhető el, amely folytatódik Püspökladány irányába. A 4-es főútról Karcagnál letérve is megközelíthető. Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg.
Szeghalom a 47-es főút mellett helyezkedik el, így Békéscsaba - Szeged, illetve Berettyóújfalu - Debrecen irányban a közúti tömegközlekedés jól megoldott. Helyi és helyközi járatú autóbuszok biztosítják a közúti közlekedést a környező településekkel, a Volánbusz látja el a feladatokat. A vasúti fővonalakhoz a Szeghalom - Püspökladány-i, illetve a Szeghalom - Gyomaendrőd-i ágvonalak kötik be.
Kulturális és sportélet
Szeghalmon két templom található, mindkettőt kiemelkedő "halomra" építették. A városban a Wenckheim-D’Orsay-kastélyban, mely klasszicista-romantikus stílusban épült, ma a Nagy Miklós Városi Könyvtár és Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjtemény integrált intézménye működik. A Kárász-kastélyban leánykollégium, volt Kárász-kastély és kerti táncpavilon található. A Péter András Gimnázium 1926-ban nyitotta meg kapuit.
Füzesgyarmaton a szellemi és művelődési életet a kultúrház, a városi könyvtár, a mozi, a tájház és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban zajló kulturális tevékenység határozza meg.
A sport terén Szeghalom labdarúgócsapata a megyei első osztályban szerepel. Az 1950-es években kezdődött meg a kézilabdasportág meghonosítása, a női szakág 1968-ban indult. 1993-ban alakult meg a Senshi Kyokushin Karate Gyermek, Ifjúsági és Szabadidő Sportegyesület. Jelentős múlttal rendelkezik Szeghalmon a teniszsportág is.
Gellérthegyi séta - A villák nyomában: 7. állomás.
A múlt és a jelen gazdasági, kulturális és természeti értékei egyaránt hangsúlyozzák Szeghalom és Füzesgyarmat fontosságát a régióban. A szeszfőzde története, bár részleteiben nem teljes, hozzájárul a települések ipari múltjának megértéséhez, míg a malmok története a vízgazdálkodás és a helyi gazdaság fejlődésének érdekes fejezeteit tárja fel. A két település fejlődése, egymásra hatása és egyedi jellegzetességei együttesen alkotják a Sárrét gazdag történelmi és kulturális szövetét.