Enyhébb januári napokon, amikor az ország többi részén még borongós téli idő uralkodik, a nagyharsányi Szársomlyón már virít legkorábban nyíló tavaszi virágunk, a magyar kikerics. Készült: 2011.02.06. - Huber Kálmán
A magyar kikerics jellemzői és élőhelye
Valódi mediterrán növény, de a Balkánon (Velebit) ismert populációi a hazainál kisebbek. A Szársomlyón két populációja élt, a nagyharsányi már a kőbányászat áldozata lett. A villányi populáció (amely a Szoborpark felett tenyészik) azonban életerős, és fenntartható.
Szársomlyó déli oldalán él meg, és a legkorábban nyíló virág Villányban. A növény liliomféle, tehát hatleplű a virága, a talajban arasznyi mélyen bújik meg hagymagumója a sziklagyep talajában, rendszerint a sziklához simulva. A toktermése májusban jelenik meg, a mélyből a felszínre nyomulva, és magjait a csapadékvíz és rovarok hurcolják el, ültetik el az anyatő környékén.
Földrajzi és éghajlati összefüggések
A Szársomlyó tehát, és mert a legnagyobb fajdiverzitású hazai növény- és állattársulás élőhelye, egyik legkorábban (1936) fokozott védettséget kiérdemlő természeti értékünk. A kiváló pécsi botanikusok mellett az MTA Botanikai Kutatóintézete, az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói végeztek rendszeres kutatásokat élőhelyén. Ha a mediterrán klíma jellemzői a meghatározóak számára, akkor a klímaváltozásra, melegedésre is kedvezően válaszolhat. Valóban, a több éves mérések szerint a virágzó példányok száma még nem növekedett, de a csírázó magok és a fiatal egyedek száma jelentősen megnőtt. Így járult hozzá egy újabb adattal a klímaváltozás jelenségének bizonyításához ez a ritka növény.
A borvidék - történelmi és kulturális kontextus
A szekszárdi borvidék Dél-Magyarországon, Tolna megyében található, Szekszárd városa körül. Területe kb. 2.500 hektár, dombvidéki jellegű, lankás dombokkal és völgyekkel. Talaja löszös, barna erdőtalaj, helyenként agyagos és homokos, ami jó víz- és tápanyag-ellátottságot biztosít a szőlőnek. A klíma mérsékelten kontinentális, meleg nyarakkal és enyhe telekkel, ami ideális a teljes éréshez és a testes vörösborok kialakulásához.
A szőlőművelés Szekszárd környékén a római korban kezdődött. A középkorban a borvidék elsősorban helyi fogyasztásra és a pécsi piacokra termelt. A 18-19. században a borvidék vált híressé testes, vörösborairól, különösen a kékfrankos és kadarka fajtákból. A 20. században a borászat modernizálódott, és a rendszerváltás után a prémium vörösbor-termelés került előtérbe.
Szőlőfajták és boraik
A Szekszárdi borvidék főként vörösbor-terület, de kisebb mennyiségben fehérbor is készül. Vörösszőlők: Kékfrankos - a borvidék zászlós fajtája; Kadarka - tradicionális magyar vörös; Cabernet Sauvignon; Merlot; Pinot Noir (kisebb területen). Fehérszőlők (kisebb területen): Olaszrizling; Chardonnay; Királyleányka; Sauvignon Blanc.
Hagyományosan a kadarka tette híressé a borvidéket, ám ma a kékfrankos, zweigelt, merlot és a cabernet fajták gyakran előtérbe kerülnek. A bikavér nevet kizárólag szekszárdi és egri pincészetek használhatják a magyar bortörvény szerint. A kadarka Szekszárdon viszont továbbra is első marad hírnévben, bár mennyiségben visszaesett, és 20 évvel ezelőtt hat kadarka fajta nőtt az ültetvényeken, köztük fehér is.
A borvidéket hangulatában is meghatározzák a dűlők, és a helyi terroir fontos szerepet játszik a borok karakterében. A szőlőfajták közül a kadarka a jövőben is meghatározó maradhat a sajátos hungaricum jellegével, míg a kékfrankos és cabernet-franc házasításai a prémium kategóriák felé mutatnak.
A minősítés és eredetvédelem
Szekszárd az egyik olyan borvidéke az országnak, ahol már a 2012-es termékleírások kötelezővé tétele előtt is volt eredetvédelem. A 2009-es kezdet célja a bikavér, a kékfrankos és a kadarka összefogása volt; a 2012-es szabályozás pedig a prémium borok definícióit és borvidéki lehatárolásokat szigorította. A prémium vörösök üvegpalackban kerülhetnek forgalomba, és a minősítés három kategóriába sorolható: classicus, premium, super premium. A Villányi Franc a cabernet franc fajtából készült bor, mely 100%-ban cabernet franc-ból készülhet a premium és a super premium kategóriákban.
A borvidék termelése és minősítése szigorú felügyelet alatt áll, a lehatárolt termőhelyek, a dűlőnevek és a hozamkorlátozások mind a minőség megőrzését szolgálják. A borkészítés hagyományai a római kortól a középkoron át egészen a modernig ívelnek, és a bikavér mellett a kadarka is megőrizte hagyományait.
Turizmus és gasztronómia
A borvidék központja Szekszárd városa, ahol több borút és pince található. A borvidék híres a Szekszárdi Kadarka Fesztiválról, amely a helyi vörösborokat népszerűsíti, és a borászat szorosan kapcsolódik a helyi turizmushoz, borkóstolási lehetőségek, pincelátogatások és borút-programok várják az érdeklődőket. A gasztronómiai jellegzetességek közé tartozik a tolnai tájakon összefonódó magyar, szerb és német hatások, amelyeket a helyi konyha gazdagítása jellemzi. A Pajkos nevű Tántorgó-borúton a pincehideg vörösök mellett különféle ételkülönlegességek és sütemények is megtalálhatók, Bátán pedig halászlé és halételek kedvelőinek kínál friss lehetőségeket.
A magyar borvilág egyik ikonikus eseménye az OMÉK, amely nemzetközileg is elismert agrárgazdasági rendezvény, és a vidéki életforma ízeit hozza a fővárosba, interaktív attrakciókkal, hagyományos ételekkel és italokkal, népi portékákkal és színpadi programokkal.
Jellegzetes dűlők és mikroklímák
A dűlők közti különbségek évszázadok óta felismerték: a jó dűlő délkelt vagy délnyugati, száraz, de jó vízháztartású talajon terem, a lösz- és agyagtalaj jobban megtartja a vizet. A Szeleshát 178 méter magas fennsíkja vörösföldes-löszös erdőtalajával egyik legnevesebb dűlő. A Görögszó és a Gurovica közeli területek lágy mediterrán karaktert adnak a boroknak. A Baranya-völgy a legnagyobb területű dűlő, változatos kitettséggel, míg a Kerék-hegy és a Porkoláb-völgy különleges mikroklímát és savstruktúrát ad a boroknak. Az Iván-völgy meredek úton közelebb visz a hegycsúcsokhoz, ahol a talaj és a klíma egyedi karaktert alakít ki.
A szekszárdi borvidék a modern korban
A szekszárdi borvidék egyre több pince és családi borászat révén kerül a nemzetközi térképre. A Kadarka és a Siller (kastélyos bornak is nevezik régen) szimbólumaivá váltak, a fukszli pedig az autentikus helyi szó, amely a világosvörös, rókaszínű bort jelzi. A kadarka ma is a borvidék vezéreszme, bár mennyiségi visszaesés figyelhető meg; a hírnév azonban továbbra is az egyik legfontosabb jelzője a Szekszárdi borvidéknek.
Régi és új ízek összhangja
A gasztronómia terén a szekszárdi ízvilágban ritkán hagyja ki a mézeskalácsos süteményekhez használt mézszörp, amelyet Petrits József készített el egy évszázaddal ezelőtt a szekszárdi változatban. A tolnai tájakon a magyar, szerb és német konyha összefonódik, és a helyi specialitásokkal kiegészítik a borok élményét. A siller és a fukszli is meghatározó virágzó ikonok, amelyeket ma is örömmel kínálnak a pincék és borházak.
Az összefoglaló kétségtelenül a Szársomlyó-hegy kiemelt szerepe a magyar botanikában és a szekszárdi borvidék terroir-jában, amely egyszerre ad mediterrán érzést és közép-európai tradíciót. A szekszárdi borvidék tehát nem csupán a borok miatt jelentős, hanem a történelmi, kulturális és természeti öröksége miatt is.
Őszi kikerics virágzás az Ilona-völgyben
tags: #szekszardi #borvidek #magyar #kikerics