Szepsy István: A Tokaji Borvidék Megújítója és Nemzetközi Nagykövete

Szepsy István neve mára összefonódott a tokaji borvidékkel, a magyar borászat egyik legkiemelkedőbb alakjává vált. Életműve nem csupán a borvidék újjászületését jelentette, hanem a tokaji bor hírnevének nemzetközi szintű helyreállítását és emelését is. Több évtizedes kitartó munkája, a minőség iránti elkötelezettsége és innovatív szemlélete révén a világ borelitje is elismeri munkásságát, miközben számtalan hazai és nemzetközi díjjal ismerték el.

Tokaji borvidék tájképe

Korai évek és a Tokaj iránti elköteleződés

Szepsy István 1951-ben született Bodrogkeresztúron. Már fiatalon, hatéves korában érezte, hogy a tokaji szőlőnek szeretné szentelni az életét, egy elhatározás, amely az eltelt évtizedek alatt mit sem változott. A Sárospataki Református Gimnáziumban érettségizett, majd a Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát 1976-ban. Ezt követően Mádon helyezkedett el főkertészként, ahol 1990-ig dolgozott. A szocialista nagyüzemi rendszer keretein belül, a szövetkezetben az volt az elvárás, hogy minél több szőlőt termesszenek adott területen. Párhuzamosan azonban Szepsy István elkezdett saját szőlőt is telepíteni, és ahogy születtek a gyermekei, az ő nevükön is tudott kisebb területeket vásárolni. Ez az időszak lehetőséget adott számára a minőségi szőlőtermesztés gyakorlati kidolgozására.

Az Újrakezdés és a Royal Tokaj Wine Kft.

Az 1990-es rendszerváltás új fejezetet nyitott Szepsy István életében. A saját gazdaságának fejlesztése mellett részt vett a Royal Tokaj Wine Kft. vegyesvállalat megalapításában, amelynek ügyvezetője lett. Ekkoriban a bor eladásával akadtak nehézségek, mivel nem volt tőke, és megszűnt a KGST piac. Ez arra sarkallta, hogy visszatérjen a saját vállalkozásához.

Royal Tokaj borászat épülete

Királyudvar: A Világméretű Álom megvalósulása

1997-ben Szepsy István, társával, Anthony E. Hwanggal közösen létrehozta a Királyudvart. Ez a birtok, amely 100 hektáros területével a világ egyik legnagyobb édes bort termelő gazdasága lett, Szepsy István számára óriási szakmai lehetőséget kínált, miközben fix fizetést is biztosított, ami segítette további lépéseinek megtervezésében. A Királyudvarban eltöltött idő alatt is a saját útját járta, elindulva a hozamkorlátozás és a száraz tokaji borok irányába. Külföldön tanulmányozta a szőlőtermesztést és borkészítést, mélyítve tudását és tapasztalatát.

Királyudvar birtok szőlőültetvényei

A Terroir és a Minőség Újragondolása

Valamikor 1992 nyarán érett meg benne a felismerés, hogy a tokaji borvidék jövője nem a meglévő rendszer "toldozgatásában" rejlik, hanem az alapok újrafektetésében. Olyan alapokon, amelyek a XVIII. századig jellemezték a tokaji szőlőtermelést: magas hegyen, köves területen, öreg tőkéken, kis hozamokkal, tápanyag utánpótlás nélkül. Ez a filozófia azóta is meghatározza további munkásságát. Ez a szemléletmód, a dűlőszelektálás, a kézi munka, az alacsony hozam és a terroirhűség tette lehetővé, hogy Szepsy borai ne csupán "tokaji borok" legyenek, hanem nemzetközi szinten is versenyképes, világszínvonalú tételek.

A Mádi Kör és a Bor-eredetvédelem

Szepsy István kezdeményezésére 2005 óta működik a Mádi Kör Bor-eredetvédelmi Egyesület, amely a borvidék egynegyedét, Mád Hegyközség területét foglalja magában. Az egyesület célja, hogy egy termelési szabályzat kidolgozásával biztosítsa a borvidék hagyományainak és minőségének megőrzését.

A Furmint és a Családi Pincészet Jövője

A családi pincészetben a hangsúly kizárólag a Furmint szőlőfajtára helyeződik minden kategóriában. Ehhez a felismeréshez közel 30 év kellett. A dűlőkben is jelentős előrelépést értek el, annak ellenére, hogy csupán 17 éve kezdték el a Furmint szelekcióját, és pár éve az egyedszelekcióját is, hogy mindent erre a fajtára tegyenek fel és előrébb jussanak. Ez a stratégia a borvilágmárka építését célozza, amely az ország számára is előnyökkel jár. „A természeti adottság és a hagyomány alapján nem lehet más, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy más célt tűzzünk ki” - hangsúlyozza Szepsy István.

Furmint szőlőfürt

Elismerések és Díjak: Az Életmű Méltó Megkoronázása

Szepsy István munkásságát számos rendkívül értékes díjjal ismerték el, amelyek méltán tükrözik hozzájárulását a magyar borászathoz és Tokaj hírnevének öregbítéséhez.

  • 1999: Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje a magyar borkultúra újrateremtésében és a tokaji bor hírnevének terjesztésében végzett tevékenységéért.
  • 2001: A Magyar Bor Akadémia az „Év Bortermelőjének” választotta, elsőként a tokaji borvidékről.
  • 2009: Borászok Borásza díj.
  • 2010, 2013: Prestige Award a Prestige Reserve Klubtól.
  • 2012: Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetés a minőségi bortermelés fejlesztéséért és a tokaji borágazat érdekében végzett több évtizedes, határainkon túl is nagyra becsült munkássága elismeréseként.
  • 2013: „Les Seigneurs du Vin” (A Bor Urai) díj a Villa d’Este luxushotelben tartott World Wine Symposiumon (VDEWS), amelyet a borászok Oscar-díjának tekintenek.
  • 2015: Legjobb Pince - Vince Awards.
  • 2019: Walter Scheel Érem (életműdíj), Németország; The Unsung Hero - Wine Pinnacle Awards Presented by Genting Singapore.
  • 2020: Magyar Bor Akadémia Életműdíj.
  • 2021: Golden Vines awards: Hall of Fame; Best Winery in Europe.

Mini Interjú Ifj. Szepsy Istvánnal

A Tokaji Aszú Titka és a Szepsy Pincészet Filozófiája

A tokaji aszú különlegessége összetett, mégis kézenfekvő: a vulkanikus alap és az az izotermális hatás, amely átalakította az altalajt és az ásványokat, lehetővé teszi egy olyan édes bor termelését, amely gyakorlatilag megismételhetetlen, és a világon kizárólag itt fordul elő. Globális szinten az édes borok 99 százaléka mesterséges, míg csupán egyetlen százaléka természetes.

Szepsy István neve ma már egybeforrt a tokaji borvidékkel. Ő az, aki nem csupán ráirányította a nemzetközi figyelmet Tokaj-Hegyaljára, hanem újjáteremtette a régió arculatát, és olyan minőséget hozott, amit a világ borelitje is komolyan vesz. Elsőként hozta be Tokaj borászatába a dűlőszelektált és parcellaszelektált szemléletet - olyan precizitással, amilyet korábban Magyarországon még nem alkalmaztak. Míg korábban a borvidék leginkább házra vagy pincészetre, vegyes szőlőtermésre épített, ő felismerte, hogy a terroir, a talaj, az ültetvény kora és helye döntően meghatározza a bor karakterét, és ennek megfelelően elkezdte szétválogatni a dűlőket.

Tokaji aszú palack

A Szepsy Pincészet Úrágya dűlője Mád határában 2022. október 18-án. Ez a szakmai filozófia - dűlőszelektálás, kézi munka, alacsony hozam, terroirhűség - tette lehetővé, hogy Szepsy borai ne egyszerű „tokaji borok” legyenek, hanem nemzetközi szinten is versenyképes, világszínvonalú tételek. Az a tény pedig, hogy Szepsy István ma a nemzetközi borvilágban is ikonikus név, egyáltalán nem véletlen: több évtizedes kitartó munka áll mögötte.

Örökség és Jövőkép

Szepsy István öröksége nem csupán a palackokban él tovább, hanem a gondolkodásban is: a terroirhűségben, az alázatban a föld, a szőlő és a bor iránt. Ezzel nem csupán magyar, hanem nemzetközi szinten is hozzájárult a borkultúra megújításához. Amikor ő elkezdett dolgozni, a tokaji bor sokak szemében elavult, nosztalgikus, egyfajta muzeális örökség volt. Az ő borainál nem fogyasztói terméket kap az ember, hanem olyan bort, ami történetet hordoz magában - dűlőt, évet, talajt, no és a folyamatok minimális gépesítésének hála embert. Ha valaki ma a legjobb magyar borászokról beszél, Szepsy István neve legelsőként merül fel. Nem véletlen, hogy ma, amikor a tokaji bor új hulláma, a száraz furmintok, dűlőszelektált borok reneszánsza zajlik, sok borász tekinti őt mesterének, példaképének.

A munkásságáról 2016-ban mozifilm készült "A szeretet mint tőke" címmel, és a Tokaji aszúról szóló 2019-es "Folyékony arany" című dokumentumfilmnek is ő az egyik főszereplője. A turizmus 50 fontos szereplője & top 10 polgármester és fiatal 2022 című kiadványban is szerepelt.

Szepsy István neve ma már a magyar borászat szinonimája, egy olyan emberé, aki nem csak a bort készíti, hanem a bortörténelmet írja.

tags: #szepsy #istvan #professzor