Magyarországon a sörfőzés története egészen a középkorig nyúlik vissza, a szerzetesrendek, különösen a bencések jelentős szerepet játszottak a sörkészítés technológiájának fejlesztésében és elterjesztésében. Az "Ora et labora" - "imádkozz és dolgozz" - mottó jegyében a bencés szerzetesek számára a folyékony kenyérként is emlegetett sör ideális italnak bizonyult, különösen a böjt idején, hiszen a "folyadék ivása nem töri meg a böjtöt". Nem véletlen, hogy a korai középkortól kezdve a szerzetesek a sörök szakértőivé váltak, ahogyan egy 16. századi szállóige is tartja: „a legjobb sör ott van, ahová a papok járnak inni!”.
A Pannonhalmi Főapátság már a 13. századból őriz okleveleket, amelyek bizonyítják, hogy a monostorhoz tartozó falvakban már folyt sörfőzés, és a szerzetesek meg is kapták a sörkvótákat. Sőt, egy 1086-os összeírás a bakonybéli bencés monostor egyik területét Komló-völgyként említi, ami arra utal, hogy arrafelé már korábban is fogyaszthatták a szerzetesek az erjesztett, habos italt. Az első hivatalos, Thomas Menner nevéhez fűződő sörfőzde azonban csak 1701-ben kezdte meg működését Pannonhalma környékén. Ez egyúttal Magyarország első dokumentált sörfőzdéje is volt, bár nem tartozott az apátság tulajdonába, de kötelezően ellátta sörrel Szent Benedek követőit. Thomas Menner Németországból érkezett, és a pannonhalmi főapáttól bérelt telket sörfőzde és fogadó létesítésére. Bár a sörfőzés csak a század végéig tartott, a fogadó még sokáig üzemelt.
Az elmúlt évszázadok során a nagyüzemi sörgyártás elterjedésével a kolostori sörfőzés szerte Európában elvesztette jelentőségét. Ennek ellenére az "apátsági sör" jelző továbbra is a minőség szinonimájaként élt tovább. Manapság is számos kolostorban főznek sört, a bencés Weltenburgtól a trappista Rochefortig. Akadnak olyan főzdék is, ahol a sörfőzést világiak gyakorolják az egykori kolostori sörfőzdékben, mint például a müncheni Paulaner vagy az Augustiner sörfőzdéje, illetve a receptet már világi sörgyárban készítik, mint a belga Leffe vagy a csepp Opát esetében. Ugyanakkor, amióta a különleges sörök rangot szereztek maguknak, több kolostorban újra megindult a sörfőzés. Például a csehországi Předklášteří ciszterci kolostorban hetvenhét év után ismét főznek sört. A magyarországi Zircen 2015-ben, a majd ezeréves apátság épületében, a 18. századi sörfőzde alapjain kezdett el működni Magyarország rendszerváltozás utáni első apátsági sörfőzdéje.
A Thomas Menner 1701® Újraindulása és Filozófiája
A Thomas Menner által 1701-ben alapított pannonhalmi sörház, az ország első dokumentált sörfőzdéje volt. Épülete az elmúlt évszázadok során mindig a vendéglátást szolgálta. Most érkezett el az idő, hogy a bencés rend 1786. évi feloszlatásával megszűnt sörfőzés újra beinduljon a turisták kedvelt látogatóhelyén, Pannonhalmán. Az elegáns palackokban - koronazáras és csatos kivitelben - csapolva, elsősorban szállodákban és éttermekben, kisebb mennyiségben szakboltokban, és Pannonhalmán helyi értékesítésben kerül forgalomba „Thomas Menner 1701®” márkanéven.
„A név kötelez - mondta a bemutató „sörömpölésen” Hansághy Péter ügyvezető. Sörünkben a hagyományos eljárással, de a legmodernebb technológiával, stílust, ízvilágot és a magas minőséget szeretnénk megjeleníteni. Ezek a sörben a kolostori kategóriát jelentik.” A megmaradt kolostori receptúrákból, sok-sok próbafőzéssel és teszttel kiválasztott, elsősorban férfiaknak szánt, különleges minőségű, karakteres sör évi 300-400 ezer liter mennyiségben készül.
A szakmai munkát a Corvinus Egyetem Élelmezéstudományi Karának Sör- és Szeszipari Tanszékével kötött együttműködés alapján kezdték. A Corvinus Egyetem két oktatója, Hegyesné dr. Vecseri Beáta egyetemi docens, tanszékvezető és Kiss Zsuzsanna, a Sör és Szeszipari tanszék laboratóriumának vezetője videó-üzenetben üdvözölte a bemutatóra érkezett újságírókat. „A különleges sörök technológiájának kidolgozásához speciális maláta típusokat próbáltunk ki többféle receptúra összeállításával. Különleges eljárással, forralásos cefrézéssel, meghosszabbított komlóforralással, hidegkomlózással és felsőerjesztésű élesztő felhasználásával történt a sör előállítása” - mondta a laborvezető. Hegyesné dr. Vecseri Beáta kiemelte: „Mi vagyunk Magyarországon az egyetlen sörkutató intézet, amely mind infrastrukturálisan, mind szaktudása alapján alkalmas arra, hogy egy termékfejlesztést végrehajtson. A „Thomas Menner 1701®” sörcsalád receptúrájának kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy egyedi és különleges minőségű legyen.”
Bart Dániel sörszakértő, szakíró az európai kolostori sörök világából kiindulva mutatta be és érzékletesen kóstoltatta a „Thomas Menner 1701®” sörcsalád két tagját. A Thomas Menner 1701® három sörrel tervezi az indulást: egy belga stílusú világossal, egy altbierrel és egy erős barna duplabakkal. Bart Dániel elmondta, hogy ezzel is a kolostori hagyományokra akarnak visszautalni az alapítók, amikor is a dolgozó népnek, a polgárságnak és az elitnek különböző típusú és erősségű söröket főztek. Ez az alapkoncepció egyáltalán nem hangzik rosszul.
A Pannonhalmi Sörfőzdék Versenye és Jövőképe
A Thomas Menner 1701® a megújuló Pannonhalma Étterem (egykori Nagyvendéglő) épületében, kézműves sörfőzde és az ország első interaktív sörmúzeuma formájában nyitotta meg kapuit az év végén, uniós támogatással és magyar befektetőkkel. A névadó német úriember a 17. század végén került Győr-Szentmártonra (a mai Pannonhalma), ahol az akkori főapát, Karner Egyed engedélyével sörfőzdét nyitott. Az egykori főzde helyén ma a Pannonhalma Étterem áll, a sörök készítését 1786-ban, a pannonhalmi monostor megszüntetésekor befejezték. Most viszont úgy tűnik, hogy a hagyományokat újra feltámasztja az étterem vezetősége és ismét lesz sör a világörökségi helyszínen. Meg mellé bónusznak egy interaktív sörmúzeum is.
A történetben azonban van egy kisebb csavar. Már egy ideje lehetett hallani arról, hogy a Pannonhalmi Főapátság is be akar szállni a kisüzemi sörbizniszbe. Uniós támogatás segítségével a majorsági épületet egy teljesen új, minden igényt kielégítő látogatóközponttá akarják alakítani, amiben a tervek szerint egy sörmanufaktúra is helyet kapna. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a Thomas Menner és az apátság tervezett sörmanufaktúrája nem egy és ugyanaz, egyelőre közük sincs egymáshoz. A Thomas Menner 1701® úgy készít majd kolostori söröket, hogy maga a főzde nem az apátság falain belül lesz. Igazából jelenleg még kész főzdéről sem beszélhetünk. A söröket ugyanis a BCE Sör- és Szeszipari Tanszékén fellelhető, külföldi kolostori sörreceptekből ötleteket merítve először az egyetem saját üstjeiben próbafőzték, a sajtótájékoztatóra hozott mintákat pedig a Hara’Punk közreműködésével otthoni körülmények között állították elő. Magyarra lefordítva: a Thomas Mennernek jelenleg még nincs saját főzőmestere, és egyelőre Pannonhalmán sincs kész a főzde, azt 2015 januárig tervezték megnyitni. Addig pedig maradt a BCE saját főzdéje.
A Pannonhalmi Főapátság tervei között is évek óta szerepelt egy saját apátsági sörfőzde létesítése. Hosszas előkészítés után a főapátságtól tíz kilométerre levő Ravazdon az idén - hivatalosan a néhány héttel ezelőtti nyitással - megkezdhette működését az apátság saját sörfőzdéje. A vállalkozás egyelőre kétféle, a belga apátsági sörök mintájára főzött sörrel lépett a piacra, ám a portfóliót év végéig négyre terjesztették ki, jövőre pedig szezonális söröket is fognak főzni. Az ifjú, ambiciózus sörfőzőmester, Tihanyi Fülöp (aki maga is bencés diák volt) követendő példának a világ egyik legjobb felsőerjesztésű sörét főző Westvleteren kolostort választotta.
Mindent összevetve, a Thomas Menner 1701® egyelőre az okos Katica és Mátyás király történetére emlékeztet. Van is sörfőzde, meg nem is, vannak is sörök, meg nem is, kolostori a sör, meg nem is, és még lehetne sorolni tovább. Nem körvonalazódott igazán, hogy mi is lesz a Thomas Menner 1701® a jövőben és hogy pontosan milyen is lesz a kezdő szortiment. Ha a tervek rendben megvalósulnak, az csak javára fog válni a hazai sörkultúrának, egy autentikus, szép hagyományokra visszatekintő főzde újraélesztése pedig remek ötlet. A fantáziára mindenesetre nagy szükség lesz, ha tényleg valami egyedit szeretnének letenni az asztalra. 2015-ig minden kiderült. A Pannonhalmi Apátság és a Pannonhalma Étterem rivalizálása pedig valószínűleg elkerülhetetlen lesz.
A Magyar Vendéglők Hagyományai és Ízei
A Pannonhalmán zajló események mellett érdemes megemlíteni a magyar vendéglők gazdag kínálatát is, amelyek a hagyományos magyar ételeket kínálják a hazai és külföldi vendégeknek. Ezek az éttermek a családiasság, a házias ízek és a bőséges adagok jegyében működnek.
Kék Rózsa Vendéglő: A Wesselényi utcában található étterem évtizedek óta kínál házias ételeket. Különlegességei a napi, magyaros, téli és Budapest-menük. Az ár-érték-adag arányban az élmezőnyben tanyázik. Kiemelkedő a gazdagon csomagolt húsleves, az autentikus, borjúból készült óriás bécsi szelet és a finom kakaós palacsinta.
Pozsonyi Kisvendéglő: A Radnóti Miklós utcában található hely otthonos, családias hangulattal csalogat. Bár az árakat a drágábbak közé sorolhatjuk, a főételek többsége 2000 forint alatt van, és az adagok is komolyak. Kínálatukban szerepel Jókai bableves, Újházy tyúkhúsleves, marhapörkölt galuskával, szűzbécsi szelet és extra méretű somlói, illetve Gundel-palacsinta.
Kerék Vendéglő: A Bécsi úton található, 115 éves vendéglő hamisítatlan, kockás abrosszal és faberakásokkal megspékelt hangulatot kínál. Híres a velőrózsája, a májgombócos húsleves, az óbudai betyárpecsenye és a Kerék serpenyős. Desszertként Kerék csemege (somlói galuska vaníliafagyival) és túrógombóc túróval és eperlekvárral.
Rákóczi Étterem: A kavicsos VIII. kerületben található étterem régimódi hangulatával őrzi a hagyományos magyar ételeket. Otthonos hangulata és az olcsó sör sok vendéget vonz. Kínálatukban megtalálható az alföldi gulyásleves, vörösboros marhapörkölt juhtúrós galuskával, és hagymás rostélyos.
Regős Vendéglő: A Szófia utcában található családi vállalkozásban a vendéglátás mellett a művészet is jelen van. Az étlapon nincs konkrétan meghatározott napi menü, 6 leves és 17 főétel közül választhatunk. Kiemelkedik a sűrű és ízes Jókai bableves, a klasszikus gulyás, a brassói aprópecsenye és a csirkepaprikás.
Tüköry Étterem: A Hold utcában található étterem 1952 óta működik, és a környék egyik kedvence. Konyhája kiegyensúlyozott minőséget és ízeket kínál, ugyanazzal a szakácsnővel 25 éve. Híres a legendás csókakői kolbászleves, a házias gulyás és a vörösboros marhapörkölt.
Torockó Étterem: A kőbányai étterem 1906 óta üzemel, és főleg házias, magyaros konyhát visz. Kínálatában gulyásleves, húsos fazék (Újházy tyúkhúsleves), Torockó szelet (rántott hús) és borjúpaprikás sztrapacskával található. Az adagok óriásiak.
Szépvölgyi Kisvendéglő: A Szépvölgyi út végén található, 1935-ben épült kisvendéglő retrós, de hangulatos. Kínálatában bakonyi betyárleves, Újházy tyúkhúsleves, somogyi hátszín, rántott borjúláb és vadas marha szerepel. Különlegessége a szezonális rétes.
Sas Csárda: A kelenföldi metróvégállomástól nem messze található vendéglő 1933 óta fogadja a vendégeket. Konyhája kiemelkedik a mezőnyből: a 24 órán keresztül főzött húsleves, a magyaros gombaleves, a mátrai borzaska és a kakashere pörkölt is különleges.
Fülemüle Étterem: A pesti belvárosban található étterem jellegzetességei a liba ételek és a sólet különlegességek. A 24 órán keresztül főzött húsleves, a magyaros gombaleves, a mátrai borzaska és a kakashere pörkölt is különleges.
Ezek az éttermek mind hozzájárulnak a magyar gasztronómiai kultúra gazdagságához és a hagyományos ízek megőrzéséhez, miközben a Thomas Menner 1701® sörével új fejezetet nyit a magyar sörtörténetben.
tags: #thomas #menner #sor #budapesten