Az arasszárikkal együtt a Rhamphastidae (borsevő madár-félék) családjába tartozik. Hatalmas csőréről ismerik meg, amely üreges sejtekből épül fel, így pillekönnyű. Csak a csőr széle fogazott-fűrészes. A gyümölcsöket csőre hegyével csippenti le, majd fejét hátratartja és hosszú, rojtos szélű nyelvével a torkába tolja táplálékát. Szárnya rövid, lekerekített, akárcsak a farka. Első és negyedik ujja hátrafelé mutat, ezért nehézkesen járkál. 5-10 fős csapatokban, a felső lombkoronaszintekben él. Egykor állítólag igen ízletes sötét húsáért vadászták. Igen kíváncsi, de nyugodt természetű madár. Előnyben részesíti a magas röptetőt, más fajokkal, főleg kisebb testűekkel ne tartsuk együtt. Gyakran vesz fürdőt. Pihenés és alvás céljára gondoskodjunk vastag (6 cm átmérőjű) ülőrúdról.
Étrend: húsos gyümölcsök, bogyók, rovarok, szopós egér, vízbe áztatott kenyér, áztatott rizs, gyári lágyeleség. Narancslébe áztatott tablettás eleséget is szívesen fogyaszt. A kutatók már száz évnél is régebben próbálják megfejteni, mi célt szolgál a testükhöz mérve legnagyobb csőrű madarak, a Közép- és Dél-Amerikában honos tukánok hatalmas csőre. A csőr funkciójáról számos elmélet született, de egyik sem bizonyult teljesen kielégítőnek. A Science legújabb számában kanadai és brazil kutatók nyomós érvekkel támasztják alá elképzelésüket, miszerint a tukánok csőre az elefántok füléhez hasonló hőleadó szervként működik.
A neotrópusi (közép- és dél-amerikai) tukánfélék (Ramphastidae) első pillantásra felismerhetők hatalmas, különös alakú és gyakran színpompás csőrükről. A csőr a méretéhez képest rendkívül könnyű, mivel a fala nagyon vékony. Üreges, belülről finom csontokból álló hálózat merevíti, ezért könnyűsége dacára igen szilárd és ellenálló. A tukán csőre erekkel sűrűn átszőtt testrész, amely hőleadóként szolgálhat. A hőfényképezés alapján kiderült, hogy a tukánok hidegben képesek korlátozni, melegben pedig fokozni a csőr vérellátását, így szabályozva a hőleadás nagyságát.
Korábbi elméletek a tukáncsőr funkciójáról. Az óriástukán vagy tokótukán (Ramphastos toco) csőre különleges helyet foglal el az állati furcsaságok rangsorában. A madár testhosszának egyharmadát kitevő hosszúságú csőr a legnagyobb létező madárcsőr a madár méretéhez viszonyítva. Abszolút mérete is tekintélyes, eléri a majdnem 20 centiméteres hosszt. A kutatók több száz éve próbálnak rájönni, mi célt szolgálhat ez a rendkívüli csőr. Egyesek szerint a nagy méret és a színpompás megjelenés a lehetséges nemi partner elbűvölésére szolgál. Másoknak az a véleménye, hogy a csőr mérete és alakja segíti a táplálékul szolgáló gyümölcsök megszerzését.
Glenn Tattersall, a kanadai Brock Egyetem biológusa és munkatársai most egy új elmélettel álltak elő a Science hasábjain. A kutatók hőérzékelő kamerákat használó infravörös termográfiával (hőtérképezéssel) követték nyomon az óriástukán csőrhőmérsékletének alakulását, miközben a madarakat különböző környezeti hőmérsékletnek tették ki. Tukán hőfényképe. A sárgás-vöröses részek a melegebb területeket mutatják. A kutatók megfigyelték, hogy a csőr felszíni hőmérséklete gyorsan változik, ahogy a környezete melegszik vagy hűl. Például napnyugtakor, amikor a madarak aludni térnek, a csőrük néhány percen belül akár 10 Celsius-fokkal is hidegebb lesz.
Az aludni térő tukánról infravörös termográfiával készült videó. Évszázadokon át agyaltak a tudósok azon, hogy miért olyan nagy a tukán csőre. Darwin a párosodásra, mások a zsákmányszerzésre és a gyümölcspréselésre gyanakodtak, de egy friss tanulmány egészen más magyarázatot talált a szerv túlzott méretére. Egy kutatócsoport szerint a tukán csőre segítségével szabályozza a testhőmérsékletét. A tukánnak van a testéhez képest a legnagyobb csőre, testhosszának körülbelül a harmadát teszi ki. Korábban többféle magyarázatot találtak csőr méretére. A kanadai Brock egyetem és a brazil Estadual Paulista egyetem tudósai folytatták a kutatást, és újabb magyarázatot találtak. A legnagyobb csőrű tukánfaj (Ramphastos toco) hőkamerás vizsgálatakor kiderült, hogy a külső hőmérséklet emelkedésekor a csőr gyorsan felmelegedett, lehűtötte a madár testét.
Más állatok is használják ezt a módszert, például az elefántok, a sivatagi egerek és a nyulak is nagy méretű fülekkel hűtik le magukat. Az arasszárikkal együtt a Rhamphastidae (borsevő madár-félék) családjába tartozik. Hatalmas csőréről ismerik meg, amely üreges sejtekből épül fel, így pillekönnyű. Csak a csőr széle fogazott-fűrészes. A gyümölcsöket csőre hegyével csippenti le, majd fejét hátratartja és hosszú, rojtos szélű nyelvével a torkába tolja táplálékát. Szárnya rövid, lekerekített, akárcsak a farka. Első és negyedik ujja hátrafelé mutat, ezért nehézkesen járkál. 5-10 fős csapatokban, a felső lombkoronaszintekben él. Egykor állítólag igen ízletes sötét húsáért vadászták. Igen kíváncsi, de nyugodt természetű madár. Előnyben részesíti a magas röptetőt, más fajokkal, főleg kisebb testűekkel ne tartsuk együtt. Gyakran vesz fürdőt.
