Villány egy kis borvidék, de mindenképpen Magyarország legkoncentráltabbja, amely tulajdonságot ráadásul a helyiek remekül ki is használnak. Logikailag a borvidéket három részre lehet tagolni. Ez a logika nyilván a szőlőföldrajzé, de erősen belejátszanak gazdasági szempontok is. Villány városához mindössze öt dűlő tartozik. A Calcberget említettük, ezen túl a legnevesebb kétségkívül a Jammertal, amely egészen a dombtetőig felnyúlik, ahol a kicsiny Sommsich (Somsics) dűlő zárja le a borvidéket északról. Ha a műúttól felfelé nézünk, a Csillag-völgyet (Sterntal) és a Jammertalt nem választja el látványos terepelem. Az Ördög-árok egészen biztosan a leglátványosabb dűlője a borvidéknek. A 2000-es évek elején-közepén kezdődött betelepítése Villány legismertebb termelőinek az összefogásával. Nagyharsány határában található a legtöbb nagynevű dűlő. A településhez tartozik a Szársomlyó kúpja, amelynek teljes déli oldala a Kopár, amely talán a legismertebb dűlőnév Magyarországon, ezzel együtt az ország legdélebben fekvő dűlője is. Hírnevét a legismertebb termelők alapozták meg ikon vörösboraikkal, így ma már nehéz elhinni, hogy a rendszerváltás előtt zömében olaszrizlinggel volt betelepítve. A borvidék egyik legizgalmasabb talajszerkezete található itt, a mészköves altalaj kifejezetten változatos, és a borokban is egyértelműen tetten érhető a talaj befolyása. A második logikai egység kelet felől Kisharsánytól kezdődik és eljut a Tenkes Csárdáig, vagyis Máriagyűd nyugati végéig. A népnyelv ezt nevezte, nevezi „siklósi résznek”, a lösztakaró itt-ott elvékonyodik, a borok bizonyos részein savban gazdagabbak, nem véletlenül tartotta, tartja magát itt jobban a fehér szőlők egy része. Kisharsányhoz négy dűlő tartozik, ebből is az egyik a Hegyalja dűlő, amely a Dobogó „kettévágosából” született, mégpedig olyannyira, hogy szemmel, vagy tereptárggyal elválasztani a kettőt nem is lehet. Ide tartozik még a Hársos, amelyet gyakorlatilag teljes egészében a borvidék legnagyobb borászata tulajdonol. Különösen izgalmas dűlő a Bocor, amelyről több dűlőszelektált bort is megismerhettünk, középső részét több ismert villányi termelő meliorálta és telepítette 2006-tól kezdve. Nagytótfalu dűlői igen komoly változatosságot mutatnak, egy részük a falutól délre fekvő, sík részen terül el, ugyanakkor a tőle északra, a dombokon és közöttük fekvő dűlők igen izgalmasak. Az első a sorban legyen a Gombás, amely szinte teljesen keleti kitettségű, minimális nyugati áthajlással. A Mandolást és a Pillangót csak a faluhatárként elkönyvelt vokányi út választja el a siklósi részektől, talajtani és mikroklimatikus tulajdonságok alig. Ez a dűlővonulat az utóbbi évtizedben felértékelődött. A vokányi út túloldalán helyezkedik el a Városhegy, a Zuhánya és a Makár dűlő. A Siklóson túlhaladva Máriagyűd leginkább búcsújáró helyként ismert, ugyanakkor határában található éppen az a dűlő, amely immár jól ismert, és amely - nem is Máriagyűd településhez tartozik, hanem Siklóshoz. A harmadik egység a legnyugatibb rész, melyhez olyan falvak tartoznak, mint mondjuk Csarnóta vagy Diósviszló. Ezek a részek is tartogatnak kiváló területeket, a legújabb generáció előszeretettel műveli őket, olyannyira, hogy egészen magas minőségű borok is kikerülnek innen. A két legnyugatibb nevesített dűlő a borvidéken a Diósviszló határában található jó nevű Csikorgó, valamint a hegyszentmártoni Nagy-hegy. A borvidék valamikor 2004-2005 táján jutott arra a felismerésre, hogy a piacon elért sikerek nyomán szükséges immár a jól csengő név védelme. Augusztus 1-től érvényes az első, már termékleírásnak hívott szabályozás, amiben borvidék nagyrészt a már meglévő szabályozását használta alapnak, hiszen abban már lefektetésre került a két legfontosabb elem, vagyis classicus és a premium termékcsalád, illetve az ezekhez tartozó termelési rend is. Jól ismert, hogy a portugieser a borvidék hagyományos fajtája, de a rendszerváltás után a cabernet sauvignon lett az, majd később a merlot és a cabernet franc váltak favorittá. Aztán történt valami, ami alapjaiban változtatta meg a történetet: A világ egyik leismertebb borszakírója, Michael Broadbent a Decanter 2000. novemberi számában azt írta le, hogy a cabernet franc Villányban megtalálta természetes otthonát… Ezt a gondolatot fűzte tovább a borvidék, amely 2007-től kezdve egészen 2013-ig kereste a megoldást, miképpen lehetne a cabernet franc köré eredetvédelmet szervezni. Ennek keretében találták meg a Villányi Franc elnevezést is, illetve alkottak meg egy új kategóriát, super premiumot, amely kizárólag cabernet franc-ból készülhet. Ehhez kapcsolódó fontos részlet, hogy Villányi Franc lehet „sima” premium bor is, sőt, ha premium cabernet franc készül, az is csak és kizárólag Villányi Franc-ként kerülhet forgalomba.
Földrajz, talaj és mikroklíma
A borvidék mediterrán hatású, a szubmediterrán éghajlat és a hosszú, száraz nyarak kedveznek a szőlőnek. A Villányi-hegység védelmet nyújt a hidegebb szelek ellen, a domboldalakon elhelyezkedő ültetvények pedig kiváló beérést garantálnak. A mészköves altalaj változatossága jól látható a borokban is. A szőlőművelés gyökerei a római korig nyúlnak vissza, majd a török időket követően sváb telepesek érkeztek és terjesztették a Portugiesert, amely a mai napig meghatározó fajta. A filoxéravész után megjelentek a francia szőlőfajták, amelyek új lendületet adtak.
Szőlőfajta-politika és eredetvédelmi fejlesztések
A rendszerváltás után a cabernet sauvignon, majd a merlot és a cabernet franc váltak kedveltté. Michael Broadbent írása a Decanterben 2000-ben hozzájárult ahhoz, hogy a cabernet franc megtalálja természetes otthonát Villányban. 2007-től 2013-ig keresték a megoldást az eredetvédelemre köré, melynek eredményeként megjelent a Villányi Franc elnevezés és a super premium kategória. Villányi Franc lehet sima premium bor is, sőt premium cabernet franc esetén is kizárólag Villányi Francként forgalmazható.
Termelők, kultúra és a borvidék ma
A kilencvenes évek végén, a korábbi betelepítések és az összefogás késői eredményeként a borvidék hírneve tovább erősödött, ma már a mediterrán hatás, a borászok elképzelése és a fajta jellege hozzák létre a végeredményt. A vörösborok kiemelkedőek és nemzetközi szinten is keresettek, a fehér szőlőfajták pedig gyakran Siklóskivál a történetben. A portugieser továbbra is a borvidék hagyományos fajtája, de a Cabernetek is fontos szerepet játszanak, és a Villányi Franc megnevezéshez kötődő termékek kiemelkedő minőséget képviselnek. A borvidék kultúrája és gasztronómiája is dinamikusan fejlődik, miközben a turisták és a borkedvelők egyre inkább felfedezik a vidéket.
Az 7773 borbár kiemelkedő kínálata és a gasztronómiai események hozzájárulnak a borvidék látogatói élményéhez. A villányi borvidék mély történelmi gyökerei, a terroir sokszínűsége és a szőlőfajta-választék olyan egységet alkot, amely a desszertek és steakszerű ételek mellett is kiválóan működik. A fehérborok pedig élénk, frissítő karakterükkel nyáron különösen vonzóak lehetnek, és ideálisak grillszeletekhez vagy könnyű ételekhez.
Franc & Franc 2025 - Nemzetközi Fórum és Kóstolónap
A mediterrán hatás és a dombvonulatok mikroklímája biztosítja a különféle borok széles skáláját, a portfólió pedig magában foglal vörös, fehér és rosé tételeket. A borvidék jövője a magas minőségű, eredetvédelem alatt álló cabernet franc-típusok felé mutat, amelyeket a Villányi Franc név alatt értékesítenek globálisan is elismerten.
Az eredetvédelem és a név védelme mellett a borvidék a turizmus és a kulturális események révén is növekvő figyelmet kap. A mediterrán hatás, a helyi hagyományok és a modern gazdálkodás összhangja adja Villány egyedi karakterét, amely a legújabb generációk számára is inspirációt jelent.