A Villányi borvidék korábban Villány-Siklósi borvidék néven ismert, úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében.
Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke, ahol a szenzációs vörösborok és a modern technológia találkozik.
A régió két nagy településéhez kötődő, eltérő arculatú termesztés jellemző: Villány tüzes vörösborairól és a modern technológiáról, Siklós pedig fehérborairól ismert.
Jellegzetes, délnyugati fekvésű villányi ültetvények mintegy 2100 hektáron terülnek el.
Szubmediterrán éghajlata kiváló feltételeket teremt a szőlő érleléséhez, ez az ország legmelegebb és legnaposabb borvidéke hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel.
A villányi vörösborok sötét rubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkoholtartalmúak és tannintartalmúak.
Mintegy 70-80%-ban találhatóak a termőterületen, a maradék hagyományos fajtákból készül.
Fajták közt a kadarka, portugieser (kékoportó), valamint a kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, Zweigelt és pinot noir jelennek meg, melyek adják a legkeresettebb magyar borokat és a kékfrankos cuvée-k alapját.
A borvidék történelmi gyökerei a rómaiaktól erednek; az ő művelési módszereik továbböröklődtek a honfoglalók korában, majd a svábok telepítésével továbbfejlődtek.
A 18. században a vidék a magyar vörösborok központjává vált, testes és karakteres borairól vált ismertté, a 20. században pedig a modernizáció folytatódott, a rendszerváltás után pedig a prémium vörösbor-termelés került előtérbe.
A villányi borvidék legjelentősebb fajtái közé tartozik a kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, valamint a cabernet franc köré megfogalmazott különleges megközelítések.
Fehér borok is készülnek kisebb mennyiségben, elsősorban a Siklósi részre jellemző aromás stílusban.
A hagyományok tisztelete mellett a vidék képes a folyamatos megújulásra is, és a borvidék fejlesztése új minőségi szintre lépett az évek során.
A Villányi borvidék Dél-Magyarországon, Baranya megyében található, a Dráva közelében, területe körülbelül 2.000 hektár.
A klíma mérsékelten kontinentális, hosszú nyárakkal és enyhe Telekkel, amely ideális a teljes éréshez és a testes, koncentrált borokhoz.
A terület talaja domináns: agyagos, löszös, mészköves és riolittufa; a mészkő a termőhely egyik alapja, míg a talajban gazdag rétegek segítik a szőlő tápanyagfelvételét.
Az első borvidéki eredetvédelmi rendszer bevezetése 2006-ban történt, a kikerics védjegy pedig a minőséget és eredetet garantálja a Villányi Borvidék termékei számára.
A Bíráló Bizottság 40 helyi és 10 külső szakemberből áll, akik minden bor esetében megkóstolják és minősítik a védjegy használatát megelőzően.
Villányi borok védjegye a kikerics, mely kivételesen csak ezen a vidéken él.
A borvidéki szakemberek közül négyen évtizedek óta nyerik el az Év bortermelője címet, és 2008-ban pincészetük az Év Pincészete címmel is összekapcsolódott.
Az országban a Villányi borvidéken találhatóak a legtöbb természetes és bio művelésű területek, amit a mottó is kifejez: Villány természetesen.
A borvidék három logikai egységre tagolódik: a déli rész Villány központtal, a keleti rés Kisharsánytól a Máriagyűdig tartó területe, és a nyugati rész Csarnóta-Diósviszló irányába.
A fő dűlők közé tartozik a Jammertal, a Csillag-völgy (Sterntal) és az Ördög-árok, melyek meghatározzák a régió terroirját.
Az 2000-es évek elején a betelepítés új színeket hozott a borvidékre, és a bortermelők összefogása erősödött a piaci siker érdekében.
A portugieser a hagyományos fajta, később a cabernet sauvignon, majd a merlot és cabernet franc váltak dominánssá a rendszerváltást követően.
Michael Broadbent Decanter-cikkének hatására 2007-től 2013-ig dolgozták ki a cabernet franc köré épülő eredetvédelmet és a Villányi Franc elnevezést.
Az új kategória a premium és a super premium borok feletti kontrollt is biztosítja, és a Villányi Franc csak Cabernet Franc-ból készült bort jelenthet adott feltételek mellett.
A vidék turisztikai szolgáltatásai a borutak és a kóstolóhelyek révén jelentősek, és a helyi gyártók termékei felkínálják a minőségi portfólió valamennyi szintjét a fogyasztóknak.
A területen a borversenyek, fesztiválok és borutak rendszeresen díjazott szereplők, és a borvidék számos kulturális örökségi helyszínt is magában hordoz.
A borvidék terroirját meghatározza a déli lejtők napfényes intenzitása, a löszös felszín és a vályogos talaj, mely erősen befolyásolja a borok savprofillal és testességgel kapcsolatos jegyeit.
A királyleányka, olaszrizling és chardonnay például a fehér szőlők közé tartoznak a vidék keleti határain, melyek a siklósi részeken is megjelennek.
A borvidék híres dűlői közé tartozik a Kopár, a Szársomlyó és a Máriagyűd környéke, ahol a legikonikusabb vörösborok készülnek.
A települések közül Nagyharsány és Siklós a legfontosabbak a dűlőhálózat és a borturizmus szempontjából, ahol a pinceutak és a boros események összefonódnak a helyi kultúrával.
Az Ars Poetica Syrah és más címkés tételek a borvidéken mutatják a fajta sokrétűségét és a keveredés különböző hordópróbáival készült példákat.
A Villányi borvidék sajátos piaci helyzetét a több generációs szakértelem, a nemzetközi elismerés és a prémium kategória iránti stabil kereslet alakítja ki.
A területet érintő fejlesztési programok között szerepel a helyi termék védjegyrendszerének kidolgozása, a hosszú távú minősítés és a dinamikus adatbázis létrehozása a gazdasági szereplők támogatására.
A jövőben a védjegy logója és a minősítési dokumentumok finomhangolásával tovább erősíthető a borvidék márkaértéke, miközben a termelők közös piaci stratégiái is megvalósulhatnak.
A Villányi borvidék a belföldi fogyasztók körében kiemelkedően népszerű, mert az emberközelség és a presztízs miatt a legdrágább vörösborok termőhelye lehet.
Így a Vidék a tőkeerős külföldi befektetők és a hazai borászok közös erőfeszítésével továbbra is a hazai borgrid komoly húzóerője marad.
Végül a borvidék talajtani és mikroklímabeli változatossága lehetővé teszi, hogy a vörösbor dominancia mellett Fehérborok is kiváló minőségben készüljenek a Siklós-negyedben.
