VINCZE PINCÉSZET (Eger) - Vincze Béla neve sokaknak ismerős, de ez így természetes. Volt Év Bortermelője (2005), s volt az is, aki három évjárattól eltiltva töltötte éveit. Amikor az új évezred elején, 2004 táján először találkoztam a boraival, az ország még a tanninos, vastag vörösborok bűvöletében élt, s én is szívesen bontottam egy hasonló stílusú villányit, szekszárdit, vagy egrit. Köztük Vincze Béla borait is. Aztán írtam többször is róla.
A borvidék és a borász személyisége összetett történet: 2004 környékén az ökológiai és integrált termesztés felértékelődését, a területek és fajták újradefiniálását követjük nyomon. Az ökológiai termesztés alapja a talaj és a termőhely viszonyaihoz alkalmazkodó, kártevőkkel és betegségekkel szemben jól ellenálló fajták alkalmazása, a szintetikus növényvédő szerek használata azonban tilos. A Mész-hegy, a helyi védettséget élvező, szubmediterrán terület, 332 méteres magassággal és 10-15 százalékos dőlésével kiemelt termőhely. 2004 tavaszán telepítették be itt Cabernet franc, Merlot, Pinot noir és Syrah fajtákat a Bükki Nemzeti Parkkal közösen kidolgozott rendszer szerint. A biológiai növényvédelem 2005 tavaszán kezdődött az akkor még alig 1 éves szőlőben. A Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött, certifikáttal ellátott első biobor 2008-ban készült el, s ezzel az Egri borvidéken Vincze Béla az elsők között volt. Az összesen mintegy 7 hektárnyi Mész-hegyi ültetvényen Syrah, Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir szőlő terem.
A Vincze borok - Bordeaux vs. Időnként elhangzik, hogy Vincze Béla borai inkább villányiak, mint egriek, amivel nagyjából azt is állítjuk, hogy inkább bordeaux-i stílusúak, mint burgundiak. Ez az egyszerűsítés, annak ellenére, hogy további nagyívű megállapításokra adna lehetőséget, a velejét illetően sajnálatosan légies, ezért most el is engedjük. Vincze Béla ugyanis nem Bordeaux, vagy Bourgogne szülötte, hanem egri, csak éppen másként érzékeli ugyanazt, más tapasztalatokkal látja, és mást gondol a borokról, a borok stílusáról, mint amit a ciklusosan változó ízlés mondatna vele. Ő másként készít jó borokat, mint készített korábban is.
Azonban, ha a 2004 környékén készített, hasonló stílussal jellemzett borokat összevetjük a most kóstolt 2011-es tételekkel, a különbség mégis feltűnő. Vincze Béla borstílusa is észrevehetően változik, 2011-es boraiknál a korai Év Bortermelője díjra érdemesült borainál ma már kellemesen bársonyosabbak, visszafogottabbak, kerekebbek és simulékonyabbak. Ugyanazon stíluson belül maradtak, mint évekkel korábban, de kiforrottabbak és szembetűnően szebben iskolázottak. A Syrah a legújabb kutatások szerint a francia Rhône-Alpes régióból származik; apja az Ardèche környékéről, anyja a Savoie vidékéről ered. Syrah sötét, illata komplex gyümölcsös, csokoládés; belekortyolva bársonyos, komoly bor, ami fejlődik még. A kóstolt borok közül a kékfrankos is kellemes meglepetés, leginkább a burgenlandi osztrák kékfrankosokat idézi.
Egy barátját és a betyárbecsületet emlegette Vincze Béla, a 2005-ben az Év Bortermelőjévé választott egri bortermelő, miután nyilvánosságra került, hogy az általa engedélyezésre beküldött mintákban a borászati hatóság hozzáadott glicertet, ami borhamisításnak számít (HVG, 2009. október 3.). Hibáját elismerve Vincze azt állította, az összesen 250 hektoliter bor soha nem volt nála, azt egy barátja kapta, akinek leadott szőlőjét így fizették ki - hogy kik, azt nem árulja el. A glicerin a vízzel elegyedő háromértékű alkohol, amely a vékony borról testesebb érzetet adhat. A 250 hektoliter évjárati bikavér esetében a glicerinezés felvetése komoly kérdéseket vet fel, ám a minták közül több a további vizsgálatok alapján hamisnak bizonyult.
A piacon vásárolt minták és a pincében tárolt borok vizsgálata során a 2005-ös évjáratú cabernet franc és kékfrankos négyszertétele hamisítottnak bizonyult glicerinnel. A 2005-ös cabernet franc-ból Vincze 50 hektoliterrel többet hozott forgalomba, mint amennyire a borászati hatóság kiadta az engedélyt. A glicerinezés tehát hosszabb ideje folyhatott a nevét viselő pincészetnél. A szakmabeliek feltételezése szerint ennek hátterében az adósság, beruházások és látványpince-építések állhatnak. A Vincze cége 59 millió forint saját tőkével és 110 millió forintos árbevétellel rendelkezik, de 285 millió forintos tartozás és közel 10 millió forintos veszteség jellemzi a pénzügyi helyzetet. A készpénzállomány a rövid lejáratú tartozások 0,1 százalékát sem fedezi.
A botrány kísértése mellett más zűrök is felmerültek: egy 60 hektoliteres egri bikavér származási bizonyítványa körül vita alakult ki, mivel a borhivatal szerint a bizonyítvány hamis lehet, hologram és dátum hamisnak tűnt. A hegybíró és a hegyközség vitája is felvetette a mintavétel szabályosságát, míg a Borminősítő Igazgatóság szerint a mintavétel rendben történt, ám a glicerines hamisítás még mindig fennáll. A nyilvánosság visszatérő kíváncsisága a botrányokkal a közvéleményben maradandó kérdéseket vet fel a díjak és a hitelesség kapcsolatáról. A legfontosabb, hogy a hamisítás elleni fellépés legyen hatékony és transzparens, hiszen a borvidékek hírneve minden érintett fél közös értéke.
A pince története gazdag: 1994-ben alapította meg saját családi pincészetét, amely 2004-ben új, impozáns borászati központtal bővült, román-kori templomi hangulatú megjelenéssel. A borászat az EGRE-iek hagyományait követi, célja a hosszú érlelés és a legmagasabb minőségi igények megvalósítása. A legszebb borok Cabernet Franc és Merlot fajtákból születnek, és ezt az elismerések is tükrözik: 2005-ben őt választották Év Bortermelőjévé. Vincze Béla nem csak egy borász, hanem egy olyan gondolkodó, aki mélyen elkötelezte magát a magyar borok minőségének és hírnevének emelése mellett. A terroir mély megértése áll a filozófiája középpontjában: a hely specifikus ökológiai és emberi tényezőit is figyelembe véve, a lehető legkevesebb beavatkozással segíti a természet munkáját a pincében.
Vincze Béla tevékenysége messze túlmutat Etyeken és Egeron. Meggyőződést kelt benne, hogy a magyar borászatban is van helye az innovációnak és a kísérletezésnek. Számos fiatal borász példaképe, és nem csak a boraikról, hanem a hozzáállásukról is. Terroir-centrikus megközelítése a legfontosabb. Bár nyitott az új technológiákra, a hagyományos eljárások fontosságát sem feledi. A borászati filozófiája a palackba zárt boraiban érhető tetten: a lehető legkisebb beavatkozás és a terroir közvetlen kifejezése jellemzi. A magyar borászatban betöltött szerepe és nemzetközi elismertsége kiemelkedő.
Az Év Bortermelője díj kapcsán azonban komoly viták bontakoztak ki: a díjért folytatott küzdelemben felmerültek a recenziók az online szavazás és a jelöltek kiválasztásának transzparenciájáról. A Magyar Bor Akadémia és a hozzá kapcsolódó társadalmi körök vitatkoztak az előkészítő folyamatokon, a közönség bevonásának lehetőségeiről és az aspiránsok kiválasztásáról. A díj megítélésének tisztasága és a kritériumok nyitottsága minden érintett fél számára fontos. A vita ellenére az Év Bortermelője díj továbbra is a magyar borászat legrangosabb hazai kitüntetése marad, amely a hosszú távú teljesítményt és a borvidékek iránti elkötelezettséget ismeri el. A díj hitelességének megőrzéséhez szükség van a transzparens kommunikációra, a szankciók egyértelmű alkalmazására és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatására. Ezek a tényezők kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a magyar borászatok hitelessége és versenyképessége tovább erősödjön a hazai és nemzetközi piacon.
Ha többet szeretnél megtudni a magyar borászat aktuális trendjeiről, érdemes elolvasnod ezt a cikket, amely részletesen bemutatja a legújabb fejleményeket: magyar borászat trendjei. Vincze Béla munkássága nem ér véget. Év Bortermelője választás - az elmúlt napokban felerősödtek olyan hangok, melyek szerint kezd elértéktelenődni a több mint húszéves múlttal rendelkező, sokak által a borászat Kossuth-díjaként számon tartott Év Bortermelője Magyarországon elismerés. Mielőtt rátérnénk az ominózus rádiós interjúra, néhány gondolat erejéig álljon itt egy rövid bemutatása a Magyar Bor Akadémiának és az ezen non-profit szervezet által évről évre odaítélt díjnak. Az Akadémia célja a kultúrált borfogyasztás és a borászat fejlesztése, a tudományos tevékenység és a kulturális örökség védelme. A díj adományozható, mint az év kiválónak elismerése hosszú évek kiemelkedő teljesítményéért és a borok hazai és külföldi sikereiért. A jelölések körének szélesítése az online szavazás révén történik, de a második körben a 155 fős akadémiai grémium dönt. A kritika szerint a folyamat nem mindig áttekinthető, és a díj offenzív lehet a hitelességre, ha azonos nevek kerülnek többször az aspiránsok közé. A beszélgetés hangsúlyozza: a díj legitimációja a nyilvánosság és a szakmai közösség egyetértésén múlik, és a hitelesség megőrzése érdekében szükség van a transzparens működésre és a kommunikáció javítására.