A kiváló minőségű magyar borok, az ezt előállító szőlészetek és borászatok, a magyar szőlő-bor ágazat fejlődése és versenyképessége, az oktatás és kutatás szerepvállalásának és elkötelezettségének növelése minden résztvevő közös érdeke és felelőssége. A rendezvény tematikáját és előadásait hagyományosan az ágazat minőségi fejlődését szolgáló legfontosabb témakörök köré szervezik. Hazai és külföldi előadóink szakterületük ismert és elismert személyiségei. Előadásaik, a velük folytatott beszélgetések a jógyakorlatok bemutatása mellett a mindennapi gyakorlati kérdések megoldását is jelenthetik.
Észak-magyarországi borvidékek borászai jelentik a bázisát annak a szakmai konferenciának, amelyet január 16-18. között tartanak Egerben. Az immár kilencedik alaklommal megrendezett esemény főleg a termelőknek szól, így elsősorban húsba vágó technikai kérdésekkel foglalkozik. Az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, a Bükki, Egri, Mátrai és Tokaji Hegyközségek Tanácsai közösen rendezik meg a konferenciát, amelyre elsősorban a helyi borászokat várják. Ez persze koránt sem jelenti azt, hogy ne jelennének meg más borvidékek termelői is.
A résztvevőknek a széles tematikájú előadások meghallgatása mellett lehetőségük lesz a szőlőtermesztés és borászat számára készített gépek, berendezések, növényvédő szerek, és különböző segédanyagok megismerésére közvetlenül az őket forgalmazó cégek által. Három estét pedig a szervező borvidékek borbemutatói zárnak, így lehetőség lesz több száz bor megkóstolására, értékelésére, megbeszélésére.
Program fő szakaszai és kiemelt előadók
Az első nap délelőttje a minőségi szőlőtermesztés gépesítésének kérdéseivel foglalkozik majd, ahol előadás tart Hans Peter Schwarz, a Geisenheimi Kutatóintézet professzora. Őt magyar előadók követik, akik mind a téma elméleti, mind gyakorlati oldalával foglalkoznak. A délután a növényvédelem jegyében telik, az előadások sorát pedig egy dél-afrikai borgazdaságban tett látogatás beszámolója zárja. Az esti borbemutató a mátrai és bükki borvidékek boraival foglalkozik.
A második nap a borászati technológia fejlesztésével és gépesítési vonatkozásainak boncolgatásával telik. A délelőtt első előadója Frittmann János, a 2007-es Év Borásza lesz. A délutáni ugyancsak borászati technológiával foglalkozó előadásokat egy tokaji borbemutató követ. A harmadik, és egyben a konferenciateremben tartott utolsó nap többek között a bormarketingre, a bor és egészség kapcsolatára, támogatási lehetőségekre, és az EU-s borreformra tér ki. Az este pedig az egri borok jegyében telik.
A zárónap a Kutatói Intézet Kőlyuktetőn elhelyezkedő részén zajlik, ahol főleg gyakorlati programok zajlanak. A támogató cégek termékei mellett sor kerül szőlőmetszésre, borászati technológiák bemutatására, valamint az intézet borainak kóstolására. Február 14-15-én 20. alkalommal rendezték meg a Szőlészeti és Borászati Konferenciát Egerben. Az Eszterházy Károly Egyetem eseményén a hazai szakma színe-java mellett Master of Wine is elmondta a gondolatait a magyar borokról. A Borászportál munkatársa a helyszínen követte a mindkét nap eseményeit.
Az 1. Február 14-től két napon át zajlott a XX. Szőlészeti és Borászati Konferencia az egri Eszterházy Károly Egyetem dísztermében. A konferenciasorozatot anno azért hozták létre, hogy a szőlész-borász közösséget érdeklőd és érintő szakmai és közéleti kérdéseket vitassák meg. 18:15: Ruppert Ignác közgazdász következett, a Cellarius Kereskedőház Kft-től. Jelenleg 21% az erdősített területek aránya hazánkban. Ennek körülbelül 20-25%-a tölgy. Röviden bemutatta a Simonit&Sirch cég profilját. Marco Simonit és Pierpaolo Sirch találta fel a Simonit&Sirch metszési módszert.
A Simonit&Sirch módszer négy alapelven nyugszik, amelyek minden szőlőművelő rendszerre alkalmazhatók. Előadó Fendrik Zsóka a Simonit&Sirch 20 fős oktató csapatának tagja. Fő területei Ausztria, Németország, Dél-Afrika, Toszkána és Friuli. 13:40: Kerekasztal beszélgetés „Kadarka - Régen és most” címen. A beszélgetés résztvevői között van Mauer Oszkár, Geönczöl Attila, Pálfi Noémi, Csutorás Ferenc, Szentesi József, Nagy-Sagmeister Ernő (mind Külhoni Magyar Borászok Egyesülete).
A beszélgetés során elhangzott a kadarka eredetéről, történelméről, fontosságáról és újjáéledéséről. 2018. január 20-án, tizenkét alapító taggal indult a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete Budafoki Borvárosban. A beszélgetés után ebédszünet következett, majd Soltész Gergő az „Összefogással minden könnyebb” blokk előadójaként folytatta a programot.
Gyakorlati fókusz: piaci és oktatási kapcsolatok
Soltész Gergő a 2016-os Egri Borműhelyről beszélt, amelynek célja a borászati értékesítés növelése és a borvidéki kommunikáció finomhangolása. Megemlítette: „Tömör, jól érthető üzenetet kell megfogalmaznunk.” A dűlők ismertségének növelése és az Eger ikonikus Szépasszony-völgye újradefiniálása is fontos feladat. Emellett a fiatal borfogyasztók megszólításáról is szó esett, hiszen szükség van a korosztályokra szabott termék- és marketingstratégiákra. Az Ostorosbor Pincészet elnök-vezérigazgatója az egri borvidék meghatározó szereplője.
Dominique Valentin előadása a „A borkóstolás tudománya” címet viselte. A szakértő rámutatott, hogy a kóstolás során a figyelem, a koncentráció és a vizuális környezet mind befolyásolják az észlelést. Bemutatott kísérleteket, ahol a címke információi és a szaglás-hallás összjátékai hatottak az értékelésre. Elmondta továbbá, hogy a kóstolási élmény összetett idegtudományi folyamat, amelyben a memória és az asszociációk is szerepet játszanak.
A második blokk fókuszában a minőség állt Caroline Gilby Master of Wine előadása alapján. Beszélt a megfeleltetés fontosságáról, arról, hogy a jó hírnév építésére nemzetközi versenyekre van szükség, és hogy a címkék és a kommunikáció legyenek hibátlanok. Emelte ki a tokaji bor világszínvonalát és a palackkínálat nemzetközi érthetőségét. A beszéd során felvetődött a magyar és román példák összefüggése is az együttműködés és a piac megértése jegyében. A címkéken elengedhetetlen a külföldi szemszög figyelembe vétele, és javasolt külső fordító igénybe vétele is.
A kongresszuson elhangzott példák között szerepeltek a kadarka és a kékfrankos közötti kiemelés és az európai piacokra való alkalmazás lehetőségei. A piacot folyamatosan vizsgálni kell, a nemzetközi fajtáknak megvan a helye, és a disztribúció támogatása a hosszú távú siker kulcsa. A kadarka és a bikavér említése a magyar borvidékek hagyományos értékeit mutatja meg, miközben az új célpiacokra történő ráhatásról is szó esett.
Tóth Kata beszámolt a generációváltásról a Tóth Ferenc pincészettől. Kiemelte, hogy 1984-ben kezdődtek az első telepítések, és 1998-2004 között a család minden vagyonát a gazdaságba invesztálta. A váltás háromszor is nehéz volt, de a család belső irányítása megőrizte a folytonosságot. A növekvő terület és dűlők száma 2006 és 2016 között, a jelenben nyolc dűlő és 25 hektár feletti terület adja meg a vállalat növekedését. A prezentáció hangsúlyozta a külső szakmai segítség bevonását és a modern értékesítési csatornák kialakítását is. A személyes példák kölcsönös tanulságokkal szolgáltak a piaci igényekhez való alkalmazkodásról.
Leitersdorfer Edit a Kárászteleki Pezsgőpincészet romániai befektetésének történetét mutatta be, amely a minőségi pezsgőkészítésre fókuszál. A projektben fontos a helyszín és a szőlőfajták kiválasztása, a pinceépítés és a technológiai felszereltség. A képek illusztrálták a parlagon lévő területekből kialakult új ültetvények létrejöttét. A kézi szüret továbbra is alapelv, a minőség pedig kiemelten fontos. 2013 volt az első szüret a pincészetnél, a déli fekvés és a terra északi-jó adottságai pedig komoly előnyt jelentenek.
A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 2026-os stratégiája a hazai borszektor versenyképességének növelésére irányul az egészségtudatos fogyasztói trendek mentén. A távlati cél a tradicionális értékek megőrzése mellett a legújabb technológiai és piaci trendek figyelemmel kísérése. Emellett kiemelt figyelmet kap az export- és hazai potenciál feltárása, a magyar borok helye az angol vendéglátásban, és a nemzetközi kapcsolatok erősítése a szőlészet-borászat területén. A SUMMA Nemzetközi Konferencia és Szaktudományos Napjának összegző része az alkoholtartalmú és -mentes borok témáit is érintette, hangsúlyozva az innováció és a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás fontosságát.
Összegezve, a XX. Szőlészeti és Borászati Konferencia Egerben a minőség elsődleges szerepét és a piac dinamikus változásainak követését helyezte a középpontba. A tudományos és gyakorlati ismeretek ötvözése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése és a fiatal generációk bevonása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar borok versenyképesek maradjanak a hazai és a világpiacon.
Érdekes tények a tudomány világából
tags: #xix #szoleszeti #es #boraszati #konferencia