Dr. Zacher Gábor toxikológussal, a magyar egészségügy egyik legismertebb és legelismertebb alakjával beszélgettünk. Meglehetősen nehéz volt az interjút megszervezni elfoglaltsága miatt, hiszen mint mondja, a mai világban a függőségek jelentik a legnagyobb problémát, és mind a betegek, mind hozzátartozóik számára rengeteg kérdést vetnek fel. Az interjú során érintettük a magyar egészségügy helyzetét, a függőségek társadalmi megítélését, valamint a jövő lehetséges útjait is.
Az orvosi pálya kezdetei: Az akadályokból nyíló lehetőségek
Dr. Zacher Gábor már gyermekkorától orvos szeretett volna lenni, látva a családi mintát. Azonban az út nem volt egyenes: kétszer is sikertelenül felvételizett az orvosi egyetemre, majd kiderült, hogy gumiallergiás. „Tudja, nagyon érdekes, hogy olyankor az ember ezt kudarcként és mélypontként éli meg, és persze az is” - mondja. „Amikor jelentkeztem az orvosi egyetemre, még nagyon más világ volt, mert a férfiakat, ha nem sikerült a felvételi, behívták katonának. Aztán mikor kiderült a gumiallergiám, volt két nagyon nehéz hónap az életemben, amit tényleg senkinek nem kívánnék.”
Ezek a nehéz élethelyzetek azonban gyakran nyitnak új lehetőségeket. A sikertelen felvételi után a klinika segédápolójaként kezdett dolgozni, majd az egyetem alatt is végig dolgozott műtősfiúként és mentőápolóként. „Rengeteg dolgot megtanultam” - emeli ki. Éppen ezért javasolja, hogy minden orvosi egyetemre felvett diákot egy évre kötelezően küldjenek el dolgozni az egészségügybe. „Mert van, aki be tud kerülni az egyetemre, okos, jó pontokat hoz, jól felvételizik, megvan a 430-40-50-60 pontja. Alkalmas ő erre a pályára? Ki tudja? Attól, mert ő orvos szeretne lenni, még nem biztos, hogy alkalmas is rá. De ha egy évig dolgozik az egészségügyben, akkor ott kiderül.” Ez az egy év nem a szakma megtanulásáról szól elsősorban, hanem a hozzáállásról, a példák megfigyeléséről, ami segíthet a hallgatónak eldönteni, hogy valóban ez az ő útja-e. „Nagyon sok mindent meg lehet tanulni egy tankönyvből, de az nem a való világ” - hangsúlyozza.
A gumiallergiából és a szakterület váltásból pozitívan került ki. Bár lehet, hogy jó baleseti sebész lett volna, úgy gondolja, hogy toxikológusként rátalált a szerelmére. Nem hisz a külső erőkben, amelyek „lenyúlnak és odébb tesznek”; számára a gumiallergia kialakulása egy egészségügyi kérdés volt, amelyet eleinte halogatott, de végül szembenézett vele.
A toxikológia világa: Az akut ellátás és a hirtelen döntések
A traumatológiáról a toxikológiára való váltás elsőre élesnek tűnhet, de Zacher Gábor szerint mindkettő az akut ellátásról szól. Mindig is tisztelte azokat a kollégáit, akik apró puzzleként rakják össze a betegségeket, de ő maga egy „sokkal földhözragadtabb ember”, a hirtelen döntések híve. A baleseti sebészet, a toxikológia és a sürgősségi ellátás mind erről szólnak: gyorsan kell cselekedni, mert sok múlik a döntésen.
Amikor egy önkívületi állapotba került emberrel találkozik, nem érez szánalmat vagy kritikát. „Szerintem sajnálni nem szabad” - mondja. „Az, hogy bennem van valami kritika, főleg, ha már ismerem az illetőt, az én dolgom.” A legjobb példa erre az a volt betege, akit tízszer is újra kellett élesztenie, és akinek mindkét lábát amputálták. Az orvosnak abban a helyzetben csak azzal kell foglalkoznia, hogy mi történt a beteggel és hogyan tud segíteni rajta. A kritika vagy a belső morgolódás lényegtelen.
Azonban, ha hajnali háromkor fut bele egy heroin túladagoltba, nem fülig érő mosollyal megy oda. „Nem vidám, mély empátiával köszönti az éppen ott fekvő eszméletlen versenyzőt.” Ilyenkor ezeket félre kell tenni. Zacher Gábor szerint a túlélés egyik záloga a „kívülmaradás”. Ha az orvos belép a beteg problémájának körébe és megpróbálja átvállalni azokat, elveszíti az objektivitását. „Belülről egy kört nem lehet 360 fokban látni, csak kívülről.” Ez időnként kegyetlennek tűnhet, de az orvos csak kívülről tud segíteni.
Az alkoholstratégia hiánya és a tájékoztatás fontossága
Magyarországon nincs kidolgozott alkoholstratégia, ami Zacher Gábor szerint érthető, hiszen az alkohol rengeteg pénzt hoz a konyhára. Az elrettentés sosem volt működőképes módszer, ahogy a dohányzásnál sem. A cigarettás dobozokon lévő képek és figyelmeztetések ellenére a fiatalok nem gondolkodnak előre a lehetséges egészségügyi következményekben.
„Mindig el szoktam mondani, hogy az Európai Unióban ugyanezek a képek vannak a dobozokon, mégis jelentős dohányzás csökkenést értek el a fiataloknál, egyetlen mondattal: „Ha dohányzol büdös leszel!”” - mondja. A statisztikák, mint például a tüdőrák 95%-os kockázata, nem érintik meg őket annyira, mint egy személyes tapasztalat, például az, hogy „büdös vagy”.
Az alkohol esetében sem a „ne igyatok” üzenetet kell hangsúlyozni, hanem azt, hogy „ne legyen harmadik pohár”. Senkinek nem lesz baja két pohár fröccs után. Inkább a kereteket kell megtanítani a gyerekeknek. A probléma gyökere azonban a családi minta: az alkoholbetegség nem a gyerekkor betegsége, hanem annak a mintának a következménye, amit a családban látnak.
Alkoholizmus - okok, tünetek, diagnózis, kezelés, patológia
Az alkoholizmust gyakran elbagatellizálják, holott ez a leggyakoribb függőség, amely talán a legtöbb életet teszi tönkre. Ennek oka lehet az alkohol legalitása is. A „Dallas-bulik” és a szocializáció során az alkohol szinte természetesnek számít. Ha valahova betérünk, rögtön megkérdezik, „Mit iszol?”, és általában nem üdítőre gondolnak.
A jövedéki adó fontossága is torzítja a statisztikákat. Az alkoholfogyasztás/fő adatokból számolt mennyiség csak a legális, adózott alkoholra vonatkozik, miközben rengetegen főznek otthon pálinkát, vagy vásárolnak illegálisan. „A magyar ember pedig mindenből, a cipőtalpból is tud pálinkát főzni” - jegyzi meg. Ez egy nagyon komoly szocializációs probléma, amivel senki nem mert foglalkozni a rendszerváltás óta. A 30 000 halott és a 800 000 alkoholista elfogadott tény. Ezzel szemben a kábítószer, amely évente negyven halálos áldozatot követel, fétistárggyá vált.
A magyar egészségügy és a magánszektor szerepe
A pszichoterápiához való hozzáférés kérdése is felmerül. Az állami keretek között nehéz helyet találni, míg a magánszektorban az árak széles skálán mozognak, 5 ezertől akár 40-45 ezer forintig is terjedhet egy foglalkozás. Ez rendben van, de csak a lakosság 10-15%-a engedheti meg magának.
„Mellette pedig ott van az egymillió depressziós, aki azt mondja, hogy 15 éve szedem a gyógyszereimet, mert depressziós vagyok. És történt valami az életében? Baromira semmi” - mondja. A gyógyszerek szedése önmagában nem oldja meg a problémát pszichoterápia nélkül.
A marihuána legalizálásának kérdése: Orvosi felhasználás és fokozatos bevezetés
Zacher Gábor nem ellenzi önmagában a marihuána legalizálását, de úgy gondolja, hogy „ennek még szerintem nincs itt az ideje”. Fokozatos lépésekre lenne szükség, elsőként az orvosi marihuána bevezetésére. A magyar álláspont szerint a marihuána kábítószernek számít, de Zacher Gábor rámutat az ellentmondásra: a morfium és más szintetikus származékok, amelyeket a gyógyászatban használunk, szintén kábítószerek, mégis engedélyezettek.
„Egyszerűen nem értem ezt a fajta gondolkodást” - fogalmaz. Felveti, hogy a dunaszekcsői háziorvos ne írhasson fel orvosi marihuánát, de legyen meg egy felírhatósági kör. Ma már magas evidenciájú vizsgálatok támasztják alá a szintetikus THC és más kannabidiolok orvosi hatását. Kutatások zajlanak a pszilocibin, MDMA és ketamin terápiás felhasználásáról is, különösen a terápiarezisztens depresszió és poszttraumás stressz zavar esetén.
A kutatások 95%-a tengerentúl zajlik, de már Svájcban is végeznek vizsgálatokat. Ez nem „fajidegen dolog”. Természetesen ezt törvényekkel kell körbebástyázni, mert lenne visszaélés, de ma is van rá lehetőség (pl. nitrohigító szipózása). A lépéseket kellene betartani: speciális patikákban lehetne elérhető, nem a háziorvos írná fel. Ha ez egy működőképes rendszer, akkor 10-15 év múlva lehetne a legalizációról is beszélni.
A rendőrtiszteknek tartott varsói képzésen elhangzott, hogy az EU egyre inkább a legalizáció felé tolódik, mert a bűnügyi költségek, amelyeket a kábítószerrel kapcsolatos vizsgálatokra fordítanak, nagyobbak, mint amit a prevencióra lehetne költeni. Magyarországon a kábítószerköltségvetés 75%-a a kínálatcsökkentésről szól, míg csak 25% a keresletcsökkentésről (prevenció). Szlovéniában ez fordított arányú. Ez politikai, nem szakmai döntés.
A fiatalok és az alkohol: Változó szokások és a tudatos döntések
Az Agrárszektor Alapvetés podcastjában Rókusfalvy Pál kormánybiztossal és Zacher Gábor toxikologussal beszélgettek a borokról és az alkoholfogyasztásról. Hangsúlyozták, hogy a minőségi bortól is lehet valaki alkoholbeteg, és az ajánlott mennyiség személyenként változhat.
A rapper ittas vezetésen érték elismerése kapcsán felmerül a kérdés, hogy az alkohol-e a legnagyobb probléma ma Magyarországon. Zacher Gábor szerint, ha az etanolt ma találnák fel, az lenne a legjobban őrzött titok a világon. Az alkoholreklámok hamis életérzéseket közvetítenek, a fiataloknak pedig meg kell tanulniuk a kereteket.
Az elmúlt években egyre több fiatal fogyaszt kevesebb alkoholt, és a kisebb alkoholtartalmú italokat választja. Az Eurostat jelentése szerint a fiatalok 22%-a fogyaszt alkoholt, szemben a 2000-es évek elejének 38%-ával. „A szakember azt is tisztázta, hogy alkoholból csak a nulla az egészséges mennyiség” - írja az InfoStart.
Az ünnepi időszakban kiemelten fontos az alkoholfogyasztás és a vezetés kapcsolatáról beszélni. Zacher Gábor figyelmeztet: akár egy esti borozás után is pozitívat mutathat a szonda másnap reggel. Nemcsak az jelent kockázatot, ha valaki közvetlenül italozás után ül autóba, hanem az is, amikor hosszabb idő telik el. Akár egy fél üveg bor vagy két-három sör is okozhat pozitív légalkoholtesztet másnap reggel.
Szilveszterkor nem volt kirívó az alkoholmérgezések vagy drog túladagolások száma, annak ellenére, hogy Magyarországnak nincs alkohol-, drog- vagy mentálhigiénés stratégiája. A mentők 3616 esetben nyújtottak segítséget, az orvosi ügyeleteken 1942 beteg kapott ellátást. Zacher Gábor elmondta, hogy túlzott alkoholfogyasztás miatt kétszáz embert szállítottak be, közülük minden tizedik volt fiatalkorú vagy gyerek.
Összességében elmondható, hogy a függőségek, különösen az alkoholizmus, továbbra is komoly társadalmi problémát jelentenek Magyarországon. Bár a fiatalok körében csökken az alkoholfogyasztás, a probléma gyökerei mélyen beágyazódtak a társadalomba. A jogi szabályozás, a tájékoztatás és a megelőzés terén is jelentős lépésekre lenne szükség a helyzet javítása érdekében. A marihuána legalizálásának kérdése pedig egy összetett probléma, amelynek megoldása fokozatos megközelítést igényelne.
tags: #zacher #gabor #alkohol #fogyasztas