A borászok január 22-én, a vincellérek védőszentjének, Szent Vincének a napjával kezdik az esztendőt. Ez a nap nem csupán egy egyházi ünnep, hanem egy mélyen gyökerező hagyomány is, amely a szőlősgazdák életében kiemelt szerepet tölt be. A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a Vince napján metszett „vincevesszőkből” próbálják megjósolni a következő szüretnek a gazdagságát. Ez a gyakorlat évszázadokra nyúlik vissza, és tükrözi a szőlőművelők szoros kapcsolatát a természettel és annak ciklikusságával.
A Vince-napi Jóslás Hagyományai
Dobó József muzslyai borász elmondása szerint a szőlősgazdák a szőlőről néhány szőlővesszőt vagy „venyigét” - ahogy ők mondják - lemetszettek, és ezt a szőlővenyigét meleg helyre tették, egy öt-hat szemet vízbe. Utána meleg helyen várták, hogy mi történik a szőlővenyigével, hogy duzzadnak-e a szemek. Ha duzzadnak, az azt jelenti, hogy a szőlővenyige él, és valójában a károsodás még nem érte a szőlőt. Ezáltal jó termést is vártak, mivel ugye Vince-nap január vége felé van, amikor már valójában a télnek a felén túl vagyunk, és ezután már az enyhébb időket várjuk. A szőlőtermés jóslásánál a Vince-napi időjárást is figyelni szokták. Dobó József elmondta: „Hogyha megered Vince, akkor tele lesz a pince”. Ez a mondás arra utal, hogy a Vince-napi csapadék, legyen az eső vagy hó, a bőséges termés előjele.
A Vince-napi jóslás másik fontos eleme a metszett vesszők vizsgálata. A levágott vesszőket a hagyomány szerint vízbe vagy a földbe állítva meleg helyen tartották. Ha a rügyek duzzadni kezdtek, azt a szőlő életképességének, a tél általi károsodás hiányának jeleként értelmezték, ami jó termést ígért. Ez a módszer a szőlő tavaszi ébredésének korai előrejelzésére szolgált, segítve a gazdákat a következő szezonra való felkészülésben.
A hagyományokhoz kapcsolódik az is, hogy sok vidéken papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. Ha Vince napján olvadt a hó, illetve szép napos idő volt, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Ez a rituálé a szőlő termékenységének biztosítására és az időjárási viszontagságok elleni védelemre irányult.
Szent Vince Alakja és Tisztelete
Szent Vince a katolikus egyházban a borászok, szőlőművesek, vincellérek és pincemesterek védőszentje. A 3-4. századi vértanú közép-európai kultusza a 11. században, Boroszlóból terjedt el, ahol az ereklyéit őrizték. A Vince név a Vincentius (győzedelmes) rövidülése, és mivel hangzása összecseng a „vinum” (bor) szó hangzásával, névnapján a bortermésre jósolnak. Úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és utat nyit a tavaszhoz. Ez a szimbolikus jelentés is hozzájárul a tavasz közeledtével kapcsolatos jóslatokhoz.
A katolikus egyház a szentekben a Krisztus tanítását hősiesen követőket tiszteli, szentté avatásukkal engedélyezi liturgikus tiszteletüket, imáiban pedig pártfogásukat kéri. Szent Vince esetében ez a tisztelet a szőlőterméstől és a bor minőségétől való függés miatt különösen erős. A borászok a szenthez fohászkodnak a jó termésért, a kártevők elleni védelemért és a minőségi bor elkészültéért.
A borászok védőszentjei közül Szent Vince nyitja a sort január 22-én. Az ő tisztelete a nagyközönség körében a Villányi borvidéken elevenedett fel igazán. A kisharsányi Vylyan Pincészet 2008-ban kezdte el a Vince-naphoz kötődő régi hagyományokat a vendégekkel együtt feleleveníteni. Később csatlakoztak a szomszéd települések pincészetei és a Borút egyesület, így 2014-re már nyolc villányi borvidéki településen áldomásozhattak a vendégek.
Más Szőlő- és Borvédőszentek
Bár Szent Vince a legismertebb, más szentek is kapcsolódnak a szőlőműveléshez és borkészítéshez.
Langresi Szent Orbán (Urban): A kevésbé ismert középkori eredetű védőszentek egyike. A természet erőinek parancsoló, a szőlőhegyekre esőt hívó 6. századi langresi püspök alakja a 9. században összeolvadt I. Orbán pápáéval, aki így lett a szőlők védőszentje. Német nyelvterületről érkező kultusza leginkább a 17-19. században virágzott. Ő a szőlészek atyja, borászok példaképe, vincellérek pártfogója, kádárok védelmezője, szüretelők segítsége, szőlőink őre és pincéink oltalmazója. Szent Orbán napja május 25-re esik, ami egybeesik a szőlővirágzással, amikor is a tavaszi fagyok a szőlőben még súlyos károkat okozhatnak. Ezért, főként a fagyok elmaradásáért, az időjárás pusztítása ellen fohászkodtak hozzá.
Arezzoi Szent Donát (Donatus): 4. századi római legionárius volt, majd Arezzo püspöke lett. Számos csodát tulajdonítanak neki. A 17. század közepén Németországba vitt ereklyéi nyomán, kultusza a Rajna-vidékén bontakozott ki. Magyarországon egyházi kezdeményezésre, a 18. század elején lett a szőlőművesek szőlőhegyi védőszentje. Szent Donáthoz különösen a jégeső és a villámcsapás távolmaradásáért imádkoztak. Ünnepnapja augusztus 7.
Olajbafőtt Szent János (Babevő János): A hajdani genezáreti halász, Jézus legkedveltebb tanítványa. Szűzi életéért, hűségéért és buzgalmáért Jézus megígérte neki, hogy szenvedésmentes halálakor egyenesen maga mellé emeli az egekbe. A legenda szerint, az apostolt az I. század végén, Domitianus császár uralkodása idején, Róma kapuja előtt vettették olajba, ám ő sértetlenül mászott ki a kondérból, s ráadásul meg is fiatalodott. A csoda emlékére emelt, nyolcszögletes, Olajbafőtt Szent János kápolna azon a helyen áll, ahol a népemlékezet az eseményt megőrizte. Tiszteletét a középkori premontrei szerzetesek terjesztették el. Az ő ünnepnapjához (december 27.) kapcsolódik a "Szent János áldása" (jánosolás, János-köszöntés) szokása, ami a borhoz is kapcsolódik.
Bor és Kultúra: Hagyományok és Közösségépítés
A borászok egyesületének fontos feladata az emberek összehozása, a közösségépítés, a hagyományok megőrzése. Hosszú távú céljuk pedig az, hogy visszahozzák a szőlőt a muzslyai kertekbe. Rontó László, az egyesület elnöke szerint: „Az elvándorlás minket is érintett. Úgyhogy egyesek elmentek, de útközben jöttek mások. Úgyhogy ez a harmincas fő mindig itt van. Minden kedden szoktunk találkozni. Ezeken a gyűléseken megbeszéljük a teendőket. Tehát mindig van valamilyen kis akció, mindig van jó barátkozás is útközben. És a legfőbb, ami körül összegyűlünk, az a bor.”
A borászati találkozók, mint a temerini Vince-napi borkóstoló is, kiváló alkalmat teremtenek a véleménycserére, a tapasztalatok megosztására. Kalapis Sztoján borász, szalézi szerzetes elmondta: „Vannak még érdeklődők, akik már érdeklődtek, hogy lehetne betagosodni, és szeretettel fogadunk mindenkit, nem zárunk ki senkit. Ezekre a borásztalálkozókra, minden kedden, itt a kollégiumban, nem jönnek el mindnyájan, minden kedden, de nagyon fontos, hogy itt vannak, mert akkor tudunk véleményt mondani a különböző borokról, az ízekről, színekről.”
A muzslyai borászok az utóbbi években mindig jól szerepelnek a temerini Vince-napi borkóstolón. Pakai Árpád muzslyai borász elmondta: „Az összes szőlőt próbálom itt, Bánátban beszerezni. Tehát a környező falvakból. De sokat veszünk Szerbiából is. Az egyesület barát is Szerbiában.” A tipikus muzslyai borokról a következőket mondta: „Sokkal több fehér bort készítünk, mint vöröset. Az utóbbi években rozét is. A rajnai rizlinget minden évben megcsináljuk: egy 500-600 litert a klubnak. Az visszamenőleg tíz éve így van. Ha arra rá lehetne mondani. Vagy a bánáti schiller, ami jellegzetes Muzslyára és a bánáti falvakra. Ez könnyű bánáti bor, ahogy mondják.”
A borászok január 22., Vince napja környékén több helyen tartanak hagyományos bor- és szőlővessző szentelést, köszönetet mondva az Istennek az elmúlt év szőlőterméséért, az ebből készült nedűért, és kérve az áldást a szőlővesszőre, amely a következő év termésének az ígérete. A sajópálfalai görögkatolikus kegytemplomban is sor került egy ilyen eseményre, ahol Demkó Balázs, az Egri Görögkatolikus Szervezőlelkészség papja tartott elmélkedést, majd Polgári László, sajópálfalai parókus áldotta meg a borospalackokat és a szőlővesszőt.
A bor nem csupán ital, hanem kultúra, hagyomány és közösségépítő erő is. A borászok ünnepei, mint Szent Vince napja, lehetőséget adnak arra, hogy a múltat tiszteletben tartva, a jövőbe tekintve építsék a közösségeket és őrizzék a szőlőművelés ezeréves hagyományait.
A borral kapcsolatos bibliai idézeteket is érdemes megemlíteni, mint például Pázmány Péter gondolata: „Szépen magyarázza a bölcs a borital hasznát: A bor nem részegségre teremtetett, hanem hogy embert vigasztalja. A mértékletes borital léleknek és szűnek vidámsága: léleknek és testnek egészsége a józan ital.” Ez a gondolat jól összefoglalja a bor mértékletes fogyasztásának pozitív hatásait, és a bor spirituális szerepét is hangsúlyozza. Az öt világvallás közül egyedül a judaizmusban és a kereszténységben jut hely, és kiemelt spirituális szerep a bornak, ami tovább mélyíti a bor és az ember kapcsolatát.