Egy új kutatás szerint a Geoffroy-pókmajmok és más főemlősök is önkéntes alkoholfogyasztást tanúsítanak, és az erjedt gyümölcsök etanol-tartalma energiát szolgáltat számukra. A tanulmányt Christina Campbell, a Northridge-i Kaliforniai Állami Egyetem (CSUN) primatológusa és Victoria Weaver vezette Panamában; a vizsgálat az Ateles geoffroyi által elfogyasztott gyümölcsökre koncentrált, és kimutatta, hogy az ital alkoholtartalma általában 1-2 százalék között van, a gyümölcsök érési állapotától függően. A kutatók vizeletmintákat is elemeztek, és megállapították, hogy az állatok energiát hasznosítanak az alkohollal; a másodlagos alkohol-metabolitok jelenléte ezt alátámasztja. A megfigyelések szerint a vadon élő majmok körében az erjedt gyümölcsök gyakran választott élelmiszerek, és 51 ivási eseményből 20-at lehet „kocsmázásnak” nevezni.
Egyetemes kérdés, hogy miért fogyasztják az állatok az etanoltartalmú ételeket: a kutatók szerint a kalóriaérték növelése és az energiabevitel maximalizálása fontos vezérgondolat lehet. Dudley szerint az emberi Ősök is előnyben részesíthették az etanoltartalmú gyümölcsöket a magas energiahozam miatt, és ez a vonzalom évmilliókkal ezelőtt alakult ki. A tanulmány megkérdőjelezhetetlenül alátámasztja a „részeg majom” hipotézist, amely szerint az alkoholfogyasztás evolúciós eredetű lehetne, hiszen az érett és erjedő gyümölcsök az őseink számára gazdag energiát jelenthettek.
Bossou-ban a Guinea-övezetben élő vadon élő csimpánzok is önkéntes alkoholfogyasztást mutattak: az italok alkoholtartalma 3,1 és 6,9 százalék között mozog, és bizonyos egyedek máris ittas állapotban találtak magukat. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a megfigyelt csimpánzok a pálmaborból és más erjesztett italokból energiát nyerhetnek, ezért a vizeletben megfigyelt bomlástermékek is bizonyítják az anyag hasznosulását. A kísérletes adatok szerint az etanol fogyasztása nem csak véletlen esemény: a majmok rendszeresen keresik az erjedt gyümölcsöket, és néha társaságban, akár csoportosan is részegednek.
A kutatók szerint a pókmajmok étrendjének fő összetevője a Spondias mombinfa gyümölcse; az ott élő közösségek pedig a fa gyümölcséből készült alkoholos italt saját maguk is készítik. A fák koronája közelében elhelyezett gyűjtőedényekbe rágnak a levelekből készített szivacsokkal, hogy a nedv gyűjteményét megkönnyítsék. Az ital alkoholtartalma az erjedés folyamatával szokás szerint 1-2% között marad, és a vadon élő majmok többnyire kalóriát keresnek az erjedt gyümölcsökből.
Az elmélet szerint a magas cukortartalmú gyümölcsök erjedésével keletkező etanol energiatartalma hozzájárulhat a túléléshez: a legtöbb kutató úgy véli, hogy az ivás nem a társadalmi örökséget vagy a kultúrát szolgálja, hanem egyszerűen az energia maximalizálása és a táplálkozási előnyök kihasználása. Dudley szerint az emberi őseinknél is megfigyelhető volt, hogy az alkoholtartalmú gyümölcsöket preferálták, ami a boldogság- és energiaérzetet is fokozhatta. A kalóriadús erjedt gyümölcsök fogyasztása tehát olyan viselkedés lehet, amely az evolúciós múltunkból ered.
Az erjedéshez vezető folyamatok és a fajokra jellemző eltérések megfigyelése rávilágít arra, hogy nem minden faj rendelkezik az alkoholt lebontó képességgel. Néhány faj, például bizonyos vervet majmok a Karib-térségben, esetenként erőteljesebb alkoholfogyasztást mutatnak, de mások kevésbé toleránsak. A kutatók szerint a különböző reakciók OK‑kal kapcsolódhatnak az egyedek vezetői szerepéhez vagy a társas viselkedéshez, és a fajok között is változik, hogy ki mennyire és hogyan kerül alkoholhoz.
Mindazonáltal felmerül a kérdés: vajon a mai modern ember alkoholfogyasztása vajon laikusan vagy tudatosan kapcsolódik-e a mi ősi, majom- és elődöktől örökölt viselkedésünkhöz? A kutatók szerint talán nem teljesen véletlen, hogy az emberiség kultúrája számos esetben a közös lakomákon, ünnepségeken és rítusokban alakult ki; a közös alkoholfogyasztás ugyanolyan társas funkciót tölthet be, mint a társas kapcsolatok erősítését szolgáló más tevékenységek.
Összegzésként megállapítható, hogy a természetes élesztők hatására az erjedő gyümölcsök alkoholtartalma olyan energiahordozót jelenthet, amelyet néhány főemlős szívesen használ fel. A kutatók szerint a „részeg majom” hipotézis továbbra is releváns marad, és a további kutatások segítenek jobban megérteni, hogyan formálta ez az evolúció az emberek és a főemlősök viselkedését. A majmok és az alkohol közötti kapcsolat nem csupán egy érdekes eset a természetben, hanem kulcsfontosságú abban, hogy hogyan nézhet ki az energiahasználat és a táplálék-kiválasztás a hosszú evolúciós időszak során.
