Az alkoholt már az antik korban élõk is ismerték, és többek között vallási célokra használták.
A jó minõségû italok rendszeres és mértékletes fogyasztása még nem számít alkoholizmusnak és nem is káros az egészségre.
"Az alkoholnak kis dózisban kedvezõ hatásai vannak a szervezetünkre" - hangzik el sokszor.
De mennyi az a „kis dózis\"?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint (a huszadik életkorukat betöltött felnõttek részére) az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felsõ határa maximum negyven gramm tiszta szesz: a statisztikák szerint az említett mennyiség rendszeres napi fogyasztása 25 év múltán sem okoz alkoholos májkárosodást (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör).
Ez az érték a felsõ határ, vagyis nem arról van szó, hogy ennyi lenne a feltétlenül ajánlott, hanem arról, hogy ez még nem hat károsan.
Egészséges, megfelelõen táplálkozó férfiaknál a mérsékelt ivás mennyisége napi 30 gramm, nõknél pedig napi 20 gramm fogyasztást jelent.
Ez heti fogyasztásban is kifejezhetõ: a férfiaknak heti 21 "italegység" (kb. 210 g alkohol), nõknek heti 14 "italegység" (kb. 140 g alkohol) a megengedhetõ fogyasztás.
Célszerû hetente két teljesen alkoholmentes napot tartani, ebben az esetben az elõbb említett értékek férfiaknál 150, nõknél pedig 80 grammra csökkennek.
Ha megvizsgáljuk választott italunkat, könnyen kiszámolható, hány g alkoholt ittunk meg.
Annyi g alkoholt tartalmaz 1 dl ital, ahány százalékos alkoholtartalommal bír.
Ebbõl következik, hogy pl. - az egyes források szerint nõk részére ajánlott - 15-20 g alkoholt tartalmaz 2 dl bor vagy 1 pohár sör vagy 3-5 cl tömény ital.
Tömény italok Alapanyag: bármilyen erjedésre alkalmas cukortartalmú növény, gyümölcs. A különbözõ tömény italok az alapanyagban különböznek, például gin: boróka, szaké: rizs, tequila: agave kaktusz.
Alkoholtartalom: átlagosan 40-50 %. Más országokban vagy házi pálinkafõzdékben akár 80 %-os italokkal is találkozhatunk.
Borok Alapanyag: szõlõ. Más gyümölcsökbõl is lehetséges hasonló eljárással bort készítése, de ez kevéssé elterjedt.
Alkoholtartalom: 10-15 %
SörökAlapanyag: valamilyen gabonaféle, az esetek többségében árpa, de létezik búzasör és kukoricasör is.Alkoholtartalom: 3-12 %, átlagosan 5-6 %.
Az alkoholos italok jó hatásaiAz alkohol növeli a gyomornyálkahártya vérellátását, a savtermelõdést, az éhségérzetet, és segíti az epehólyag ürülését, segíti a nyálképzõdést és az emésztést, oldja az idegrendszeri feszültséget.
Növeli a vérben a „hasznos\" (HDL) koleszterin szintjét, ezzel csökkenti a koszorúér-betegség kifejlõdésének kockázatát, antioxidáns tartalma miatt védelmet nyújt az egyes szívbetegségekkel szemben.
Az alkoholos italok káros hatásaiA fokozott mennyiségû alkoholfogyasztás az elõbbiekkel szemben megnöveli a májzsugor gyakoriságát, emeli a vérnyomást, sûrûbben fordul elõ agyvérzés, és valószínûleg fokozza bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát.
BOROKA bor mérsékelt alkohol tartalom mellett, szõlõ eredetébõl adódóan értékes polifenolokat tartalmaz. A polifenolok antioxidáns anyagok. Az antioxidánsok fontos szerepet játszanak az egészség megõrzésében, mivel lekötik a szervezetben jelen lévõ káros hatású szabad gyököket, amelyek testünkben természetes úton keletkeznek a biokémiai folyamatok során.
A mérsékelt borfogyasztás növeli a „jó\" koleszterin (HDL koleszterin) szintet, és gátolja a vérrögök kialakulását.
Polifenol tartalmának jótékony hatását tudományos vizsgálatok eredményei is alátámasztják. Azoknak az embereknek, akik naponta 1,5-3 dl száraz vörösbort isznak, körülbelül 50 százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, és átlagosan 10-12 évvel hosszabb ideig élnek, mint akik egyáltalán nem isznak vörösbort. A vörösborok polifenol tartalma jóval magasabb, mint a fehér boroké.
SÖRÖKA sört már az ókorban szívesen fogyasztották az emberek. Õk azonban nemcsak élvezeték és mámorító hatása miatt itták, hanem felismerték gyógyító erejét is.
Többféle betegség kúrálására használták, lábadozókat állítottak talpra segítségével. Hippokratész és Paracelsus a sört gyógyszerként alkalmazták.
Sokak számára ismert, hogy a sör nyugtató, stressz-oldó hatású, hogy könnyen emészthetõ szénhidrátjai, fehérjéi révén nevezik "folyékony kenyér"-nek, valamint hogy a hajat fényessé varázsolja, a bõrt regenerálja, csodát tesz a szobanövényekkel.
Vannak azonban kevéssé közismert, igen kedvezõ élettani hatásai, amelyeket az alkohol, a sör antioxidánsai és gyökfogói, vitaminjai és ásványi anyagai idéznek elõ.
A szeszesitalok közül a sör tartalmazza a legkevesebb alkoholt. Antioxidáns hatásúak a komlóból származó xantohumol (az LDL koleszterint védi az oxidációtól), és a humulonok, valamint a lupulonok (szabad gyököket kötnek le).
A sörben lévõ fenolsavak antikarcinogén hatásúak (gátolják a rákkeltõ vegyületek DNS-károsító hatását).
Ha az egészség és az alkoholfogyasztás kapcsolata kerül szóba, sokan azonnal a vörösborra asszociálnak, miközben a sörivásra rendszerint hedonista szokásként tekintünk.
A borozás lehetséges kedvezõ élettani hatásai régóta foglalkoztatják az emberiséget, elvégre aligha lehetne bármi jobb annál, mint amikor a kellemeset kötjük össze a hasznossal.
A témában folyó tudományos kutatások a 80-as évek kezdetén kaptak igazán erőre. Ekkorra datálható ugyanis a francia paradoxon felfedezése, miszerint annak ellenére, hogy a franciák étrendje jellemzően bõvelkedik a telített zsírsavakban és a koleszterinben, mindez esetükben mégsem jár együtt a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a korai elhalálozás megnövekedett kockázatával.
A jelenségre többféle elméleti magyarázat is született, így aztán sokan a francia nemzet kedvelt italában, a borban vélték felfedezni a rejtélyes megmentőt.
"Sörre bor, mindenkor - borra sör, meggyötör" - sokak számára ismerős lehet a másnaposság megelőzési módját leíró mondóka.
Egy közelmúltbeli kutatás annak is utánajárt, mennyi benne az igazság. Részletek itt.
Egy 1992-ben megjelent francia kutatás ki is mutatta, hogy mind a bor-, mind általában az alkoholfogyasztás hozzájárulhat az érelmeszesedés megelőzéséhez vagy enyhítéséhez, míg egy másik, 1999-ben megjelent tanulmány arra jutott, hogy a borivók körében alacsonyabb a korai elhalálozás veszélye, mint a sörivóknál.
Szintén a francia paradoxon inspirált egy 2006-ban publikált tudományos munkát, ami a szőlő bizonyos alkotóelemeit, a polifenolokat, kiemelten a rezveratrolt vélte a bor legkedvezőbb alkotóelemének.
Mivel pedig a vörösbor rezveratroltartalma magasabb, mint a fehéré, így adta magát a feltevés, hogy egyszersmind ez a legegészségesebb alkoholos ital.
Sör vagy bor: vajon melyik az egészségesebb? A sör tehát látszólag vesztésre állt ekkortájt, egy ugyancsak 2006-ban megjelent felmérés azonban fordulópontot hozott a különversenyben.
Ebben dániai élelmiszerboltok vásárlóinak szokásait mérték fel a szakemberek, kimutatva, hogy azok a vásárlók, akik inkább a bort kedvelik, általában több zöldséget, gyümölcsöt és egyéb egészséges élelmiszert tesznek a kosarukba, mint a sörpártolók.
Az eredmények alapján született meg a következtetés, hogy talán a borivók valójában nem is a bornak, hanem ennek az attitűdnek köszönhetik a korábban felfedezett egészségügyi előnyöket.
Mi több, egy közelmúltbeli, 2018 nyarán megjelent kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy a telített zsírok és a koleszterin bizonyos forrásai - így sajtok és egyéb élelmiszerek - nem is feltétlenül emelik meg a szívbetegségek és a korai elhalálozás rizikóját.
Ez egyszeriben a francia paradoxonra is magyarázatul szolgálhat, alapjaiban megrengetve a borfogyasztás csillogó renoméját.
Egy 2018-ban közzétett görög tanulmány a sör és a bor szív- és érrendszerre kifejtett hosszú távú hatásait vizsgálva végül arra a következtetésre jutott, hogy a két ital többé-kevésbé azonos hatékonysággal csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.
"Kétségtelen, hogy a vörösbor a legtöbbet tanulmányozott alkoholos ital. Ezzel együtt a közelmúltban elvégzett epidemiológiai tanulmányok és klinikai kísérletek hasonló egészségügyi összefüggéseket tártak fel a sörre vonatkozóan is" - mutatott rá Démosztenész Panagiotakosz, az athéni Harokopio Egyetem táplálkozástudományi intézetének professzora, a tanulmány vezető szerzője.
Eennél is tovább ment Michael McCullough, a Kaliforniai Állami Műegyetem agráripari szakértője, akinek 2016-ban megjelent tanulmánya több mint 30 ezer amerikai vásárlási szokásait, illetve az ezekhez köthető egészségügyi kimenetelt vette górcső alá.
A kutató és kollégái egyéb változókat, így például az étrend minőségét vagy éppen a mentális stresszt is figyelembe véve kimutatták, hogy a kézműves söröket választó fogyasztók körében alacsonyabb a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulási aránya, mint a nagyüzemi söröket preferálók esetében.
És, ami jelen esetben sokkal lényegesebb, a kézműves sörök e téren a vörösborokat is maguk mögé utasították az adatok szerint.
McCullough szerint a kézműves sörök gyakran pasztőrözetlenek és szûretlenek, ezáltal több értékes növényi összetevõt tartalmaznak, így élesztõgombákat, baktériumokat, vitaminokat, ásványi anyagok és nyomelemeket.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyes alkoholos italok egészségügyi hatásait összehasonlító vizsgálat még közel sem teljes.
A szakember jelenleg éppen egy újabb tanulmányon dolgozik, ami szerint a nagyüzemi sörök sem feltétlenül egészségtelenebbek, mint a kézműves fajták, amennyiben nem világos sörrõl van szó.
"Lehetséges, hogy azok, akik világos sört isznak, egyszeriben többet is isznak, mivel annak alacsonyabb a kalóriatartalma" - fogalmazott a kutató.
Márpedig közismert, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás jelentősen fokozza a szív-, máj- és agyi betegségek kialakulásának kockázatát.
Egyelőre nehéz lenne tehát eldönteni, hogy vajon a bor vagy a sör tekinthető-e egészségesebb választásnak, hiszen mindkettő mellett akadnak kutatásokon alapuló érvek.
Érdemes ráadásul megemlíteni, hogy önmagában az az elképzelés is erősen vitatott, hogy bármely alkoholos ital képes lenne hozzájárulni érdemben egészségünk megőrzéséhez.
Egy, a The Lancetben tavaly megjelent átfogó elemzés szerint például egyáltalán nincs az alkoholfogyasztásnak olyan alacsony mértéke, amelyet még egészségesnek vagy elfogadhatónak tarthatnánk.
Ajánlásában az EU Science Hub, az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja is úgy fogalmaz, hogy lehetőség szerint egyáltalán ne igyunk alkoholt, ha pedig mégis, legalább igyekezzünk limitálni a bevitt mennyiséget.
Tudományos konszenzus mindazonáltal e téren sincs, McCulloughhoz hasonlóan számos szakértő van azon az állásponton, hogy a alkoholfogyasztás igenis előnyösen hathat az emberi szervezetre.
Így vagy úgy viszont, de a hangsúly mindenképpen a mértékletességen van.
A sörre hajlamosak vagyunk bűnös élvezetként tekinteni, pedig közelebbről megvizsgálva számos pozitív élettani hatással rendelkezik, akár élelmiszerként is tekinthetünk rá magas tápértékének köszönhetően.
Figyelem! A hasznos komponensei közül mindenképp kiemelendő a B-vitamin, ami elengedhetetlen a koncentrálóképesség fenntartásában és a vérszegénység kockázatának csökkentésében, az antioxidánsok, amelyek mennyisége literenként 4-5 adag gyümölcséivel egyenértékű, és számtalan ásványi anyag (vas, kálium, magnézium, cink, stb.), amelyek kis mennyiségű alkohollal kombinálva még hatékonyabbak.
A komlót már csak külön vizsgálva regényeket találunk annak nyugtató hatásáról, nem véletlen található meg számtalan készítményben citromfű kíséretében.
VIII. Henrik egy ideig be is tiltotta a használatát, mert „melankóliát okozott”.
Mindezek mellett a sör diuretikus hatása is a komlóból ered - bár ezt lehet, kevésbé kedveljük a Deákon üldögélve - azért fontos elmondani, hogy a testünket segít megtisztítani a méreganyagoktól.
A komló egyik élettanilag legjelentősebb komponense a xantohumol, amely a sejtkárosító enzimek gátlásának köszönhetően rákellenes hatású.
A lista persze folyamatosan bővül...
Számos tanulmány igazolja, hogy a sör- és borivásnak jótékony hatásai vannak az egészségre nézve, persze csak ha mértékkel és megfelelő minőségben fogyasztjuk.
A sörben például fontos vitaminok és ásványi anyagok találhatók meg, és természetes alapanyagokból, komlóból, élesztőből, malátából, és vízből készül.
Tartalmaz többek között B6-vitamint, folsavat, káliumot, nátriumot, kalciumot, magnéziumot, ezáltal megelőzheti az epe- és vesekőképződést, a komlóban megtalálható anyagok pedig megakadályozzák a csontokban a kalcium lebomlását.
A vesekő kialakulásának kockázatát a sörivással vizsgálatok szerint nagyjából 40%-kal csökkenthetjük.
A sörben oxidációs folyamatokat gátló anyagok is vannak, így ez az ital szerepet játszik a rákkal szemben folytatott küzdelemben.
Egy pohár sör kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint az ugyanakkora alkoholtartalmú fehérbor, és fele annyit, mint a vörösbor.
A sör segíti a bélműködést, a tápanyagok felszívódását, valamint csökkenti a koleszterinszintet, amely által kisebb valószínűséggel alakul ki szív- és érrendszeri betegség.
A tévhittel ellentétben a mértékletes sörfogyasztás és az elhízás között nincs összefüggés az erre irányuló kutatások szerint, a sör kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a legtöbb alkoholmentes ital.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a sör csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét, és segíthet a 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében is.
Szakemberek szerint akár naponta ihatunk sört, de természetesen csak mértékkel. A javasolt adag maximum naponta három deci, 4,5%-os alkoholtartalmú sör.
A mérsékelt és minőségi vörösborfogyasztás nagymértékben csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. Szakemberek szerint naponta férfiaknak 2-3 dl, nőknek 1-2 dl fogyasztása ajánlott ahhoz, hogy jó eséllyel elkerüljék a kardiovaszkuláris problémákat.
Az sem elhanyagolható persze, hogy ezáltal a várható élettartamuk akár több mint tíz évvel hosszabb is lehet, mint azoké, akik nem isznak rendszeresen a vörös nedûből. Ezt bizonyítja az úgynevezett francia paradoxon is, amely szerint a franciák ugyan mozgásszegény életmódot élnek, és sok telített zsírsavat visznek be a szervezetükbe, mégis sokkal kisebb a körükben a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, mint az azonos táplálkozás-kultúrájú országokban.
Az orvosok úgy gondolják, ennek magyarázata az, hogy Franciaországban rendkívül erősen jelen van a napi, minőségi, mértéktartó vörösborfogyasztás. A vörösborban ugyanis számos jótékony hatású vegyület található, leginkább a magas antioxidáns-tartalma miatt bír különleges szereppel.
A vörösborban található polifenolok gátolják az érelmeszesedés kialakulását, gyulladásgátló hatással bírnak, és megvédik a szervezetet a rosszindulatú daganatos folyamatoktól is.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a vörösborban megtalálható polifenolok gátolják az agysejteket pusztító fehérjék képződését, és visszaszorítják a kognitív hanyatlást, azaz megelőzhetik az agyban az Alzheimer-kór során felhalmozódó, plakkokat képző toxikus rostok felépülését.
Más amerikai kutatók szerint pedig a szőlő, így a vörösbor egyik alkotóeleme képes megvédeni a szemben található ereket a korral járó károsodástól.
Eddig azt hittük, hogy csak a vörösbor fejti ki jótékony hatását, a fehérbor viszont szinte hatástalan, de amerikai kutatók bebizonyították, hogy a fehérbor ugyanannyira pozitív hatású lehet, mint a vörös változat.
A vörösbor készítésénél a szőlőszemeket egészben, héjukkal együtt használják fel, és eddig úgy gondolták, hogy a szőlő héja az, amely gazdag az antioxidánsokban.
A sör „folyékony kenyér”, de alkohol is egyben. Azt mindenki tudja, hogy a túlzott alkoholfogyasztás káros az egészségre. Mellette már több ezer éve ismert a sör gyógyhatása is. Aristoteles altatónak, Hippokrates a láz csökkentésére ajánlotta.
A sör „új felfedezése” Paracelsus nevéhez fûződik, szerinte a „sör egy isteni gyógyszer a betegségek ellen”. A sört egyszerûen „gyógy sörnek” nevezte.
Most hallom, hogy sokan ezt olvasva fellélegeznek, és azt mondják: „ezt mindig is tudtam!”
A mai modern orvoslás is megerősíti, hogy a sörnek gyógyító hatása is van, ezt az alkotórészeinek köszönheti. Mértékkel fogyasztva, tisztán vagy különböző ételek készítésére is használhatjuk gyógyulásunk érdekében.
A napi kozmetikában is fontos szerepe van. A sör alkohol és erjedés útján készül. A sörnek erõs antioxidáns hatása van (a szabadgyököket leköti és semlegesíti), sokkal több B-vitamint tartalmaz, mint pl. a bor. Egy pohár sörben 0,1 mgr B6-vitamin van, ez duplája, mint ami egy pohár borban van.
A sör jó a beleknek, az immunrendszert erõsíti. Az LDL-koleszterin szintet csökkenti, a vércukor szintet és a véráramlást pozitívan befolyásolja.
A máj és az epe mûködését, a zsírfeldolgozást optimalizálja. Európában vannak klinikák, ahol bizonyos betegségeket sörrel gyógyítanak. Van olyan európai ország, ahol ezek a betegek, betegbiztosítási vényre (orvosi receptre) sört kapnak.
Megállapított tény, hogy a sör a különböző biokémiai folyamatokat a testben lelassítja, a gyulladásos folyamatokat gyógyítja. A sör gyógyhatása azonos vagy még jobb, mint a zöld teának. A sör sok tudós és orvos szerint fontos szerepet játszik a szívinfarktus, az érszûkület (arteriosklerose) megelőzésében. Ez a gyógyászatban fontos tulajdonsága, a keserû ízre vezethetõ vissza.
Itt szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet a keserû íz gyógyhatására. A keserû barackmagban található B17 vitamin, az Amigdalin gyógyhatása, nagyon kiemelkedő az alternatív rák gyógyításában.
Gyógyászatilag nézve a sokféle „modern sör” már nem keserû, alig van benne Xanthohumol. A Xanthohumol hatása hasonló, mint az ösztrogén, ami védi a testet a csontritkulástól (osteroporose), és az érszûkülettől, ami gyakran a havi vérzés kimaradása után lép fel.
Egy ismert gyógyszer, a házi patikában a hasmenés és a megfázás esetén a meleg sör.
A sör, ha gluténtartalmú gabonából készül, akkor nem alkalmas gluténallergia esetén. Ma már glutén nélküli gabonákból is tudnak sört előállítani. Itt kukorica, rizs, köles, hajdina, kender, csili, gyümölcs stb. az alapanyag.
A sör egészséges, de mértékkel kell fogyasztani! Naponta 1 liter sör, még a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint is gyógyhatású.
A veséket munkába állítja, segíti a méregtelenítést. Jó a hatása az emésztésben. Megnyugtató hatását a sör keserû ízére vezetik vissza. Magas a kálium tartalma a sörnek, ezért kifejezetten jó hatása van az agy anyagcserére. 1 liter sörben kb. 1 gr foszforsav van.
Angol tudósok szerint, ha fél liter sört naponta megisszunk, az meghosszabbítja az életünket 2 évvel. Ez érvényes az alkoholmentes sörre is. De nem csak az életet hosszabbítja meg, hanem felére csökkenti a mell- és méhnyakrák kialakulásának a lehetőségét, illetve annak növekedését.
Német orvosok szerint, egy sör a grillhúshoz, annak rákkeltő hatását felezi vagy semlegesíti. München mellett egy sörgyárban már elkezdődött az első „gyógy sör” készítése. Benne a Xanthohumol mennyiség lett felemelve (10-30-szor nagyobb, mint egy átlagos sörnél). A sör neve „XAN-SÖR”.
Egy átlagos sörben kb. 2000 bioaktív anyag van. Ezek a test sejtjeit védik, természetes antibiotikumok, az immunrendszert aktiválják és az idegsejteket megnyugtatják. Kiváló gyógyhatású ezért az Alzheimer és a Demencia betegségeknél is. A sör védi a gyomor egészségét, ezért jobb lesz ott a táplálékok és a vitaminok feldolgozása.
Ne féljünk a „sörhas” legendától. Ha módjával isszuk, akkor nem leszünk túlsúlyos. Egy pohár sör kevesebb kalóriát tartalmaz, mint egy pohár tej vagy almalé. A sör nátrium szegény, kevesebb kalóriát tartalmaz, ezért gyógyhatású a vesebetegségeknél. A sör fokozza a vizeletképzõdést. Gyógyhatású a vesekövek esetén is. Egy üveg sör naponta a vese rizikót 40%-al csökkenti.
A szomjúságot hamarabb eloltja, mint a víz. Kis alkohol tartalma miatt a vérereket tágítja. A régen sokat hirdetett sótlan vagy kevés só felhasználása az étkezésben, hosszabb idő elteltével a vesebetegségeket is maga után vonta. Ez a sótlan étkezést a túlsúly, a magas vérnyomás és a vérkeringési betegségeknél volt ajánlva. Itt a cél, a vízelvonás volt a test szövetéiből. Amerikai orvosok a vese későbbi megbetegedésének elkerülése végett, a sörivást ajánlották ezeknek a betegeknek.
MáJ és epe betegségeket is gyógyítanak, az úgynevezett „sör klinikákon”, Németországban eredménnyel. A modern söripar haladva a divattal, egy Anti-aging sört is létre hozott. Itt az összetevõk sólé (26 %-os himalája sós víz), spirulina alga, flavonoid Quercetin stb.
Összefoglalva a sör gyógyhatását Védelema szívnek és a vérkeringésnek, az agynak és az idegeknek (szellemet frissen tartja), az emésztésben (kevés kalciumot és sok magnéziumot tartalmaz), a torok és az orr betegségeiben a csontritkulás ellena rák ellena bőrnek és a hajnak, étrendkiegészítő a terhes és a szoptatós anyáknak.
Néhány recept a sör felhasználásával: Meleg sör, Sörpuncs, Sör likőr, Fõzés nélküli sörleves, Sör, burgonyával, Sörpuding, Sörös panír. Ezek részletes leírása a publikált receptek között olvasható.
Hamarosan több ital is felkerülhet a listára, mert a sör és a bor mellett más italok is szóba kerülnek a kutatásokban.
Végül: a sör és a bor közötti választás mélyebb összefüggéseket tár fel, és a mértékletesség, a minőség és a személyes egészségügyi állapot figyelembevételével érdemes dönteni.