Az az egy pohár bor, amit este szívesen megiszol a tévé előtt, nem fog alkoholistává tenni. Az itt bemutatott állatok viszont már jó úton haladnak afelé, hiszen hosszú órákon át, elég masszívan tolják az alkoholbevitelt, akár az év minden egyes napján. Nem csak az emberek vágynak a bódító élvezetekre. Egyébként nem kevés madár szereti a bódult állapotot, sokszor nem is tudják, hol a határ, ami esetükben elég veszélyes. A National Geographic például el is nevezte őket drunk flyersnek, azaz ittas repülőknek. És ez még nem minden: a kanadai Yukon Wildlife Preserve például konkrét rehab programmal gondoskodik azokról a madarakról, amelyek túleszik magukat alkoholos bogyókkal. Kivéve ő a képen.
A csonttollú madarakhoz hasonlóan más repülő állatok sem vetik meg az erjedt bogyókat. A Proceedings of the National Academy of Sciences jelentése szerint a Malajziában őshonos cickányok konkrétan minden este "kocsmáznak". A választásuk ilyenkor az erjedt pálma nektárra esik, amely alkoholtartalmában a sörhöz hasonló. A Karibi térségben őshonos majomfajta alkoholfüggősége 300 éve kezdődött, amikor legelőször megkóstolták az erjedt cukornád levét. A kutatás azt is kimutatta, hogy a tini korú majmok még inkább hajlamosak az erjedt lé fogyasztására, felnőtt társaik már kevésbé. A zümmögő méhek sem tudnak ellenállni a piának, és ha már isznak, általában be is rúgnak tőle. Ez pedig olykor légikatasztrófákhoz vezet, állítólag néha azt is elfelejtik, hogyan jussanak haza.
Több videó is fent van a YouTube-on arról, ahogy ittas állapotba került elefántok törnek-zúznak afrikai falvakban, miután nagyobb mennyiséget fogyasztottak el az erjedt marula gyümölcséből. A svéd jávorszarvasok az érett almától rúgnak be, a karib-szigeteki majmok a turisták koktéljaitól, a csonttollú madarak az erjedő bogyóktól rúgnak be. Van olyan apró emlős, amely napi szinten fogyasztja az alkoholos nektárt, mégsem lesz tőle semmi baja. A Sivatagi show című, ma már unalomig ismert film egyik leghíresebb jelenete, amikor az elefántok, a varacskos disznók és más állatok berúgnak a marulafa érett gyümölcsétől. A majmok dülöngélnek, az elefántok hason csúsznak, a következő reggel pedig másnapossággal küszködve ébrednek. A jelenet azonban nem teljesen fedi a valóságot - a dél-afrikai filmet már annak idején azzal vádolták, hogy a készítők egyszerűen csaltak. Egy-két dolog igaz, más meg nem az állatok alkoholizmusával kapcsolatban.
Az elefántok ugyanis nem esznek rohadó gyümölcsöt a földről. De ha mégis megtennék, akkor számítások szerint több száz rothadó marulatermést kellene elfogyasztaniuk, hogy berúgjanak. Az Animal Planet szakértője szerint a filmbeli állatok nem részegek voltak, hanem egyszerűen elkábították őket. Ennek fényében pedig már nem is tűnik olyan viccesnek az a néhány perc. Pedig tényleg vannak olyan állatok, amelyek időnként berúgnak a túlérett gyümölcsöktől, a YouTube-on rákeresve a "drunk animal" kifejezésre rengeteg videót találni a részeg mókusoktól kezdve a koktélokat szürcsölgető majmokig.
Néhány évvel ezelőtt a fél világot bejárta annak a szerencsétlenül járt svéd jávorszarvasnak a fotója, amelyik a rohadt alma rágcsálása után fennakadt egy fán. Az állatot végül úgy szabadították ki, hogy levagdosták a fa ágait, de állítólag még napokig hevert a szomszéd kertjében, mire továbbállt. Svédországban amúgy nem ritkák a részeges jávorszarvasok, ősszel rendszeresen előfordul, hogy becsiccsentenek az erjedő almától. A Karib-szigeteken élő vervet majmok nem érik be a gyümölcsökkel, ők a turisták koktéljaira pályáznak. A St. Kitts-i majmok belenyalnak az óvatlan nyaralók italaiba, sőt esetenként még el is lopják azokat. De nem mindegyikük szereti az alkoholt, van közöttük olyan is, amelyik csak az alkoholmentes italokat fogyasztja.
Az állatok alkoholfogyasztása a természetben vizsgálható kérdés, és a Miami Egyetem két évig tartó tanulmányozása szerint a vervet majmok is hasonlóságokat mutatnak az emberekkel az alkoholfogyasztás terén. A majmok ugyanúgy átélhetik az alkoholt, mint az emberek, és az alkoholfogyasztás hátterében álló agyi folyamatokat vizsgálták. A csimpánzok Guineában például a raffiapálmák alkoholos nedvét fogyasztják, és a Royal Society Open Science tanulmány szerint 3,1-6,9 százalék közötti alkoholtartalom is előfordul, amely már jelentős mennyiség lehet. A kutatók megfigyelései szerint egyes egyedek az erjesztett lé megivása után azonnal pihenni látszottak.
A madarak között a csonttollúak esetében az erjesztett bogyók szintén berúgdítják őket. Az észak-amerikai Yukon államban néha kijózanító állomásokat hoznak létre a csonttollú madarak számára. Az elefántok és a leírt madárfajok példája azt mutatja, hogy a természetben az alkoholfogyasztás igen elterjedt jelenség, és csak részben kapcsolódik az emberi kultúrához. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a növényevők és a rovarok egy része kifejezetten jól bírja az alkoholt, míg más fajok könnyen károsodhatnak tőle. A kutatók szerint az alkohollal való interakció sokféle módon jelen van a természetben.
Főbb megfigyelések röviden
- Számos afrikai és trópusi állatfaj fogyaszt alkoholtartalmú élelmet vagy nedűt, és e fogyasztás részegedéshez vezethet.
- A csimpánzok Guineában és más fajok a pálmalé és erjesztett nedvek rendszeres fogyasztói, sőt kocsmázó eseményeket is feljegyeztek.
- Az elefántok és más nagytestű állatok lépéseit és viselkedését is befolyásolhatja az alkohol, de gyakran a természetes, evolúciós okok is közre játszanak.
- A vizsgálatok rámutatnak, hogy az alkoholfogyasztás evolúciósan gyökerezik, és nem kizárólag az emberre korlátozódik.
Az állatok alkoholfogyasztása tehát összetett jelenség, amelyben a viselkedés, az ökológia és az evolúció összefonódik. A kutatók folyamatosan figyelik és értelmezik ezeket a megfigyeléseket, hogy jobban megértsék, miként alkalmazkodnak az állatok a természetben előforduló etanolhoz.