Gyúlékony jellege miatt az alkohol szigorúan tiltott az űrben, ami komoly kihívás volt az űrkutatásban egykor úttörő Szovjetunió szakemberei számára. A szeszt átcímkézett tartályokban, vagy tévéfilmes trükkel könyv belsejébe vájt üregben vitték fel, olyan is volt, aki csuklóra erősíthető vérnyomásmérőben rejtette el a féldekást. Az első időkben nem volt tiltott az alkohol az űrben, mert az orvosok úgy vélték, hogy támogatja az immunrendszert. Az amerikaiak sem mondtak rá nemet: az Apollo 8 űrhajósai például brandyt vittek magukkal a Holdhoz, bár állítólag nem fogyasztottak belőle. Az Enterprise űrhajó főgépészét, Scottyt alakító James Doohan maradványai szintén titokban jutottak az űrbe.
A NASA egykori űrhajósa, a 2020-ban az amerikai szenátusba bejutott Mark Kelly 2015-ben gorillajelmezt próbált feljuttatni egypetéjű ikertestvérének, a szintén űrhajós Scottnak. A gorillajelmez végül a következő rakétán feljutott és kiváló vírusvideó lett belőle, ahogy Scott Kelly gorillaként röpköd az űrállomáson és kergeti a brit Tim Peake-et. Átlebegtem az orosz szegmensbe. Amikor megláttak, annyira nevettek, hogy nem hiszed el. (Borítókép: Scott Kelly űrsétán 2015. november 16-án. Nagy mennyiségben azonosítottak alkoholmolekulákat az űrben, a galaxisunk központi régiójában - írja a Futurism.
A németországi Max Planck Rádiócsillagászati Intézet munkatársai propanol molekulákból álló felhőt találtak. A kutatók szerint ez a legnagyobb alkoholmolekula, amelyet valaha észleltek az űrben, a Tejútrendszer centruma közelében. Úgy vélik, a felfedezés segíthet jobban megérteni a csillagok keletkezését. A kutatócsoport a propanol mellett izopropanolt is talált a Sagittarius B2 közelében. A Sagittarius B2 egy csillagközi régió, nem messze a galaxisunk középpontjában megbúvó Sagittarius A* néven ismert szupermasszív fekete lyuktól.
Forrás: Petr Horálek/ESOA régiót a "szülőszoba" becenévvel illetik, mivel rengeteg csillag születésének helyszíne. Az űr végtelen sötétjében, illetve már csak a saját galaxisunkban is rengeteg olyan furcsaság van, amit itt, a Földön elég nehéz elképzelni. Találtak már a csillagászok például záptojásszagú exobolygót, ahol néha üvegeső esik, sok milliárd tonna vasat, nikkelt, sőt, aranyat és platinát tartalmazó kisbolygót, ami valószínűleg rozsdásodik is, rejtőzködő sötét anyagot, ami néha mégis előkerül és gigantikus feketelyuk-összeolvadások is történnek. A Tejútrendszer saját fekete lyuka, a Sagittarius A* is rendszeresen terítéken van, pár éve például felmerült, hogy nem fánk, hanem hosszúkás alakú lehet.
Ettől a fekete lyuktól pár száz fényévre található a Sagittarius B2 nevű molekulafelhő, a galaxisunk legnagyobb, legaktívabb csillagképző régiója. A galaxisunk központjában található gáznak mindössze 10 százaléka található meg itt, mégis, a csillagainak fele itt jön létre. Hogy miért, azt a NASA tavaly az eddigi legrészletesebb felvételek elkészítésével próbálta meg kideríteni, és bár a válaszhoz egyelőre nem jutottunk sokkal közelebb, az biztos, hogy az infravörös (NIRCam) és a közép-infravörös (MIRI) tartományban készített képek egészen fantasztikusan néznek ki. És amúgy jelentősen el is térnek egymástól, nézzék:Az első a NIRCam, a második a MIRI felvétel - Forrás: NASA, ESA, CSA, STScI, Adam Ginsburg (University of Florida), Nazar Budaiev (University of Florida), Taehwa Yoo (University of Florida)
Ha kigyönyörködték magukat, mehetünk is tovább, a Sagittarius B2-ről ugyanis a látványvilága és az elképesztő ütemű csillagképzése mellett azért is érdemes beszélni, mert csillagászok 2009-ben arra a következtetésre jutottak: a molekulafelhőnek málnaíze lehet, és rumra emlékeztethet az illata. Akkor fedezték fel ugyanis, hogy Sagittarius B2-ben két komplex vegyület, butironitril és etil-formiát is nagy mennyiségben található - utóbbi rumillatú, és emiatt van a málnának is málnaíze. A felhőben emellett többféle alkoholt is találtak, a propanol és a metanol mellett etanolt is, ami a földi alkoholos italok összetevőjeként ismerhető.
A málnaízű, rumillatú, alkohollal teli molekulafelhő koncepciója elég vadnak hangzik, de senki ne kezdje el ide tervezgetni a következő kocsmatúráját. Először is ott van a tény, hogy nem csak etanol van benne, hanem a Földön főleg fertőtlenítőként, oldószerként használt propanol és metanol is, ráadásul utóbbiból van több, szóval a fogyasztását senkinek nem ajánljuk. Arról nem is beszélve, hogy a butironitril egy ciánt tartalmazó vegyület, szóval ez is erősen mérgező lenne.
Aztán ott van az is, hogy Arnaud Belloche, a Max Planck Intézet rádiócsillagászattal foglalkozó ágának csillagásza a Guardian kérdésére 2009-ben némileg lehűtötte a kedélyeket. Belloche akkor azt mondta, az etil-formiát valóban málnaízt kölcsönöz a málnának, de rengeteg más molekulára is szükség lenne ahhoz, hogy tényleg űrmálnák legyenek a Sagittarius B2-ben. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az űrben ugye nincs levegő, és ha lenne, akkor sem biztos, hogy éreznénk a rumot és a málnát, mert bár a világűr nagy részéhez képest elég nagy a molekulasűrűség itt, a földihez képest annyira elenyésző, hogy el se kezdjük kiírogatni a sok nullát.
Így aztán a rumillat és a málnaíz inkább csak figyelemfelkeltésre volt jó már 2009-ben is - amire tökéletes is volt, és technikailag amúgy lehetett is vele dobálózni -, de a vegyületek felfedezése ettől még csillagászati szempontból elég fontos volt. A kutatók akkor aminosavakat, vagyis a földi élet alkotóelemeit keresték a molekulafelhőben, és bár ilyeneket nem találtak, ennek a két komplex vegyületnek a felfedezése reményt adott arra, hogy egyszer majd aminosavakat, vagy más, az élet keletkezéséhez szükséges molekulákat találjanak a csillagképző régióban. Egy nemzetközi csillagászcsapat ugyanis a hatalmas űrtávcső segítségével észlelte, hogy ezt a két protocsillagot etanol-molekulák veszik körül. Odakint az űrben szó szinte szerint fürdeni lehet az alkoholban. Az etanol mellett ugyanis például ecetsavat is találhatunk itt minden bizonnyal, amely ugyebár az ecet legfontosabb összetevője. Tehát akkor ott is lehet élet? Nem, legalábbis még nem. Azonban megvannak az összetevők a potenciális élethez, ha sikerül mégis bolygóknak kialakulniuk. Valójában egyelőre ott tartunk, hogy az űrben sajnos egyáltalán nem lehet alkoholt fogyasztani. Az űrhajósoknak régóta absztinenciát kell fogadniuk, ha a Nemzetközi Űrállomásra mennek, aminek okait valószínűleg senki nem kérdőjelezi meg.
Hiszen ki akarná, hogy a magasan képzett szakemberek részegen koordinálják azt a 150 milliárd dolláros űrállomást, amely 17 ezer kilométer per óra sebességgel száguld az űrben. Az 1980-as években az orosz űrügynökség konyakot tett az űrhajósok adagjába, mert az orvosok akkori álláspontja szerint ez segíthet az immunrendszer stimulálásában. A NASA biztos azt fogja mondani, hogy az ISS fedélzetén nincs alkohol. Az alkoholfogyasztás tehát tiltott az ISS-en, azonban kísérleti célból sört és whiskyt is küldtek már az űrbe, hogy megnézzék, milyen hatással van az élesztőre és az érlelésre a zéró gravitáció.
Egy másik érdekes felfedezés arra mutatott rá, miért alkalmatlan a sör az űrben történő fogyasztásra. Nulla gravitációban ugyanis a szénsavas folyadék nem ülepedik le a gyomor alján, a gázok annak tetején maradnak, így az űrhajósok „nedves böfögéseket” produkálnak. A nyilvánvaló biztonsági kérdéseken kívül van néhány megalapozott tudományos oka is annak is, hogy az alkohol fogyasztása nem megengedett. Az etanol, az alkohol fő összetevője kifejezetten illékony vegyület, amely könnyedén kárt tehet a berendezésekben. Emiatt nem csak az alkohol, de a parfüm, az arcszesz és a szájvíz is tiltott árunak minősül. Ám mivel az űrben nem lehet ablakot nyitni, itt sokkal veszélyesebb lehet. A radonnak és szén-monoxidnak való hosszú távú kitettség súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
Chris Carberry szerző az Alcohol in Space: Past, Present and Future című könyvében a földönkívüli italozás történetét mutatja be, a Mercury kapszula fedélzetén becsúszott első mini palacktól a jelenig. Az alábbi összefoglaló részlet a Mir űrállomás mutatja be. Karácsony a Miren 1997-ben, Pavel Vinogradov és Anatolij Szolovjev űrhajósokkal. Talán egyetlen más állomás vagy űrhajó sem szerzett olyan hírnevet magának az alkoholfogyasztás terén, mint az 1980-as és 90-es években működő orosz Mir űrállomás. Az orosz politika hivatalosan tiltotta az alkoholtartalmú italok fogyasztását, ennek ellenére rendszeresen csempésztek fel alkoholt a fedélzetre, különösen konyakot. Mir látképe az Atlantisz űrsiklóból. Oroszországban töltött ideje alatt futott az Űrsikló-Mir együttműködési program, ami az Egyesült Államok és Oroszország közötti partnerségként jött létre. Azonnal kulturális különbségekre bukkantunk.
Az egyik ilyen különbség az állomás fedélzetén történő alkoholfogyasztással kapcsolatos volt. A program orosz és európai hajózói a hét hat napján 24/7-ben volt szolgálatban, és szombaton volt az egyetlen szabadnapjuk. Volt egy kis konyakjuk vagy vodkájük, néztek néhány filmet, olvastak könyveket, vagy csak pihentek. Manber felidézi, hogy a NASA „teljesen le volt döbbenve”, hogy alkoholos italok jelen vannak a Mir-en. Ugyan a legénység tagjainak csak kis mennyiségű konyakjuk volt, és legfeljebb hetente egyszer egy nehéz munkanap után ittak, ez a gyakorlat teljesen ellentétes volt a NASA filozófiájával. Manber szerint a NASA az aggodalmát is kifejezte az oroszokkal és az európaiakkal - különösen a franciákkal szemben.
A Franciaország a 90-es években kiváló minőségű francia ételeket kapjanak a Mir űrállomáson. Professzionális szakácsokat állítottak hadrendbe, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a libamáj és a többi étel is kiváló minőségű és ízletes legyen. A franciák nem akarták, hogy űrhajós nemzeti hőseik - csak a szokásos Orosz vagy amerikai űrhajós ételeket fogyasszák. Francia ételekkel, francia konyakkal és más, Franciaországból származó apróságokkal látták el őket. Az étkezés a Miren társasági esemény volt. Ezen az 1997-es fényképen Jerry Linenger, John Blaha és Jeff Wisoff űrhajósok orosz ételeket kóstolnak.
Annak ellenére, hogy NASA teljes ellentétes állásponton volt, az űrhajósaik szívesen vettek részt a "kötelező" konyakot tartalmazó tósztok és ünnepségeken. Az 1997-es STS-81 űrrepülőgép küldetésén John Grunsfeld űrhajós előszeretettel emlékszik arra, amikor egy összejövetelre meghívták Mir-be. "A misszió közepén, miközben a Mir űrállomáson dokkoltunk, áthívtak minket a Mirbe egy társasági eseményre" - emlékezett vissza. Valeri pedig: „Nem, nem! „Lenyűgöző volt, egy apró kis palack volt mindössze, legfeljebb 250 milliliterrel. Kis nyomásra egy kerek konyak gömb kezdett úszni a kabinban. Minden legénységi tagnak adott egy apró kis konyakgömböt - egyenként legfeljebb 25 milliliter. Szép esemény volt, és amennyire én tudom, senki nem rúgott be tőle. Grunsfeld teljes mértékben megérti a NASA vonakodását az alkoholfogyasztás bármilyen szintű elfogadásától az űrmissziókban, de úgy véli, amikor olyan missziókra kerül a sor amikor az emberek hosszabb ideig tartózkodnak távol a Földtől - ezeket a szabályokat érdemes korrigálni.
Nem csak Grunsfeld élvezte ezeket a rituálékat a Mir fedélzetén. „Az űrben enni és inni szórakoztatóbb, mint a Földön. Olyan ez, mint a táborozás, ennek a sociális vonatkozása is nagyon fontos .... Mint mindig, a rendelkezésre álló ital konyak volt. „Felszívsz néhány cseppet egy szívószállal, ami szétterjed a szád belsejében, és kissé felfelé az orrodba is, mert nincs gravitáció ami a torkodba húzá
A konyak azonban nem mindig maradt csak a Miren. Legalább egyszer az űrsiklóra is jutott belőle, amikor az amerikaiak a Mirnél dokkoltak. A történetet Norman Thagard NASA űrhajós idézi fel, amikor ő és néhány űrhajós társa iszogattak a az Űrsiklón. Thagard szerint mindegyiket „dzsúz" felirattal látták el, és berakták a Szojuzba. 1995. Később mikor NASA személyzete megérkeztek a Shuttle-val, Thagard és társai, Charles Precourt űrhajós, Vladimir Dezhurov és Gennady Strekalov kozmonauták mind a űrsikló rakterében található Spacelab modulba mentek "ünnepelni".
Thagard szerint mindannyian csak nem tűnhetnek el anélkül, hogy értesítenék Hoot Gibsont a Shuttle-misszió parancsnokát. Érdemes megjegyezni, hogy a Mir űrállomás rendkívül stresszes környezet volt, és a legénysége néhány nagyon közeli katasztrófát is átélt, köztük fedélzeti tüzet, ütközést egy dokkoló teherhajóval. Kétséges, hogy az alkohol jelenléte valamilyen módon összefüggött-e ezekkel az eseményekkel. A rossz sajtó ellenére egyértelmű, hogy a konyak fontos rituális szerepet játszott az Egyesült Államokból és Oroszországból származó legénység tagjai közötti kötelékek megteremtésében.
Alkoholtartalmú csillagközi felhőt fedeztek fel brit szakemberek. A képződmény mérete minden italt kedvelő ember fantáziáját felülmúlja. A manchesteri Galactic Research Institute kutatói egy kimeríthetetlen „kocsmára” leltek az űrben. Nagy teljesítményű távcsöveik ugyanis tízezer fénykévre a Földtől egy etil-alkohol tartalmú felhőt fedezett fel. - Az „itóka” hűtött állapotban van, hőmérséklete mínusz 148 Celsius-fok. A felhő alkoholtartalma megdöbbentően nagy, hiszen a felhő tartalma tízezerszer haladja meg a Föld teljes vízkészletét, magyarázta az egyik tudóscsoport vezetője.
Keller János, az MTA Csillagászati Intézetének munkatársa szerint a ködszerű objektum alkoholtartalma nem nyerhető ki, mert igen ritka anyagfelhőről van szó, ráadásul ez a hőmérséklet a csillagközben langyosnak számít. És, hogy honnan tudták meg, hogy alkoholra bukkantak? Nos, ezt onnan tudjuk, hogy minden űrbéli objektum fizikai összetevőit elárulja az infravörös sugárzása. Sajnos rossz hírrel kell szolgálnunk azoknak, akik ezt a kimeríthetetlen alkoholraktárat szeretnék megcsapolni, mert az űrhordó tízezer fényévnyire, vagyis elérhetetlenül messze lebeg a Földünktől.
Vizeletben is előfordul az etil-alkohol - más néven etanol - az alkoholos italok alkotóeleme. Színtelen, jellegzetes szagú és ízű, könnyen folyó folyadék. Megtalálható kis mennyiségben némely gyümölcsben, a humuszban, a legtöbb természetes vízben, az erjedő gyümölcsökben, a friss kenyérben, de a cukorbetegek vizeletében is. Német tudósok nagy mennyiségben találtak alkoholt a Tejútrendszer középpontja közelében - de ez az alkohol nem az az alkohol, ami a sörben, borban, pálinkában is megtalálható. A németországi Max Planck Rádiócsillagászati Intézet csapata arról számolt be még tavaly, hogy propanol molekulákból álló felhőt fedeztek fel a galaxisunk központi régiójában - írja a Futurism. A propanol egy szerves vegyület, amelynek szaga nagyban hasonlít a hétköznapi alkoholra.
A tudósok a Sagittarius B2 jelű csillagkeletkezési régió közelében, a Sagittarius A* nevű szupermasszív fekete lyuktól nem messze azonosították a propanol molekulát, amelyről úgy gondolják, hogy a legnagyobb alkoholmolekula, amit valaha észleltek a világűrben. A propenol mellett izopropanol részecskéket is észeltek a kutatók. A morzsálódós kenyér és a buborékokat szóró szódavíz mellett az alkohol az egyik olyan fogyasztási cikk, ami nem megengedett a Nemzetközi Űrállomáson.
Becslések szerint az amerikai munkavállalók 47%-a iszik egy italt egy hosszú munkanap után. Van azonban egy olyan munkakör, ahol ez szóba sem jöhet: ők az űrhajósok az űrben. A NASA űrhajósainak szigorúan tilos alkoholt fogyasztaniuk a küldetések során. Az űrben az alkoholtilalom 1972-ben kezdődött - emlékeztet a témát alaposan körüljáró mashed.com cikk -, miután a szeszt megpróbálták felvenni a Skylab, az első amerikai űrállomás étlapjára. Azért választották a sherryt, mert ez egy meglehetősen stabil alkohol, amit a fermentációs folyamat során hevítenek. Végül a kiválasztott tételt a küldetés megkezdése előtt PR-okokból visszavonták.
A tilalom ellenére az alkohol néha mégis utat talált az űrbe. Különösen a francia és az orosz űrhajósoknak voltak sokkal engedékenyebbek, tekintve az italok beágyazottságát a két kultúrába. Ennek következtében azért olykor az amerikaiak is bekapcsolódtak az italozásba a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Valójában azonban 4 jó oka is van annak, miért tilos alkoholt felvinni a fedélzetre. Kárt tehet a vízvisszanyerő rendszerekben és más berendezésekben; az élelmiszerekről és azoknak az űrállomás rendszereire gyakorolt hatásáról szóló weboldal a NASA megemlíti az alkoholtilalmat, még az olyan ízfokozókra is kiterjesztve azt, mint a vaníliakivonat. A radonnak és szén-monoxidnak való hosszú távú kitettség súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
A NASA lakhatósági irányelvei szerint az etanolt tartalmazó termékek használata súlyos gyújtási kockázatot jelenthet, ezért a gyúlékonysági hatások vizsgálata és a környezeti paraméterek összefüggéseinek vizsgálata is alapelv a tiltás mögött. Befolyásolhatja a munkavégzési képességet, mivel a Repülési Műveletek szabályzata szerint a földi ügyeletben sem és a szolgálatba jelentkezés előtt 8 órával sem szabad alkoholt fogyasztani. A parancsnokok felelőssége, hogy a személyzetük teljesen józan legyen, és megtagadhatják a repülést bárkitől, aki nem az.
A nyilvánosság nemtetszését kiválthatja. Tekintve, hogy az űrutazás társadalmi prioritása még mindig vitatott, az alkohol tovább rontaná az űrhajósok PR-ját. Ennek is van már előzménye: 1997-ben tűz ütött ki a Mir orosz űrállomáson, és az ISS elődje, a Progress utánpótlásszállító jármű összeütközött a Mir-rel. Amikor a nyilvánosság tudomást szerzett az oroszok fedélzeti konyak-készletéről, sokan egyértelműen az alkoholt tették felelőssé. A későbbiekben a baleseteket gyakran a berendezések meghibásodása okozta, de a szesz lett a bűnbak.
Az alkoholtartalmú csillagközi felhőt fedeztek fel brit szakemberek. A felhő mérete és alkoholtartalma káprázatosan nagy; tízezer fényévnyi távolságban, egy etil-alkohol tartalmú felhőt találtak. Az „itóka” hűtött állapotban van, hőmérséklete mínusz 148 Celsius-fok. A felhő alkoholtartalma megdöbbentően nagy, hiszen a felhő tartalma tízezerszer haladja meg a Föld teljes vízkészletét. Keller János szerint a ködszerű objektum alkoholtartalma nem nyerhető ki, mert nagyon ritka anyagfelhő, és a hőmérséklet is langyos a csillagközben. Az infravörös sugárzás segít meghatározni az összetevőket, de a valódi kiáramlásra nincs lehetőség.
Rövid áttekintés a tiltás okairól és hatásairól
Az űrben az alkoholfogyasztás tiltása több szempontból is indokolt. Először is a berendezésekre és a vízvisszanyerő rendszerekre gyakorolt kárt okozhatja; másodszor a környezetvédelmi és higiéniai rendszerek biztonságos működését vehetik el; harmadsor a személyzet állapota befolyásolhatja a küldetések sikerét. A nyilvánosságra kerülő történetek azonban rávilágítanak arra is, hogy a kulturális különbségek és a ritka, de jellegzetes rituálék mélyen beágyazódtak az űrhajósi életbe, még akkor is, ha a hivatalos álláspont szigorúan tiltja az alkoholt.
tags: #alkohol #felho #a #vilagurben