Az alkoholprobléma jelei és a függőség felismerése

Az alkoholfüggőség, vagy ahogyan a korszerű addiktológia nevezi, alkoholhasználati zavar (AUD), egy súlyos betegség, amely életminőség romlásához, egészségügyi problémákhoz, családi és munkahelyi konfliktusokhoz vezethet. Sokan küzdenek azzal a kérdéssel, hogy vajon ők maguk vagy egy szerettük alkoholistának számít-e. A sztereotípiák nem mindig igazak, és az alkoholizmus számos formát ölthet.

Az alkoholizmus fogalmának tisztázása: Nagyivótól az alkoholistáig

Sokan szinonimaként használják a „nagyívó” és az „alkoholista” kifejezéseket, azonban fontos a két szó közötti különbség megértése, mivel nem minden nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó személy minősül alkoholistának.

A nagyivók olyan emberek, akik alkalmanként jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztanak, de képesek kontrollálni az alkoholfogyasztásukat, és nem alakul ki náluk fizikai vagy pszichés függőség. Ha akár egy hónap is eltelhet anélkül, hogy az illető alkoholt fogyaszt, és ez nem okoz benne feszültséget, hiányt, sóvárgást, akkor valószínűleg nem minősül alkoholistának. Ha havonta legfeljebb egy alkalommal iszik nagyobb mennyiséget, például, mert találkozik a barátaival, és beül egy kocsmába sörözni, ha nincs emelkedő trend a fogyasztásában, akkor még a "normális" kategóriába eshet. Azonban fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi ajánlások szerint férfiak esetében napi két korsó sör, nők esetében napi egy korsó sör vagy ennek megfelelő más alkoholos ital elfogyasztása még normálisnak számít. Ha csak ennek alapján akarjuk eldönteni, hogy ki számít alkoholistának, az megtévesztő. Egyfelől, mert aki megiszik két korsó sört, az már nincs teljesen magánál. Másfelől, mert napi két sörnek komoly hatása van hosszútávon, és szoktatja a szervezetet az alkoholhoz.

Az alkoholisták viszont nem képesek ellenőrzés alatt tartani az alkoholfogyasztásukat. A fogyasztásuk általában rendszeresebb és kiszámíthatatlanabb. Az alkoholistának számító személyek gyakran képtelenek kontrollálni az alkoholfogyasztásukat, toleranciát alakítanak ki az alkohollal szemben, és elvonási tüneteket tapasztalnak, ha nem fogyasztanak alkoholt. Az alkoholizmus szó hallatán a legtöbb embernek az árokparton fekvő felpuffadt arcú idült, kontrollvesztő alkoholista jut eszébe. Ez a kép megtévesztő. Az alkoholisták közé nagy számban elegáns üzletemberek, munkabíró kollégák, szerető szülők, ismerős barátok tartoznak, akikkel jó időt tölteni. Sokan magukról sem tudják, hogy alkoholbetegséggel küzdenek, de a másnaposság újra és újra tönkreteszi a napjaikat.

A korszerű addiktológia szerint az "alkoholizmus" kifejezés elavult és megbélyegző, ezért hivatalosan 1980 óta nem használjuk. A DSM-5 (Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve) értelmében helyette alkoholhasználati zavar (Alcohol Use Disorder, röviden: AUD) diagnózisról beszélünk. A diagnosztikus szempontok a következők: 11 kritérium alapján állapítható meg a zavar súlyossága. Két-három kritérium teljesülése esetén enyhe, 4-5 kritérium teljesülése esetén közepes, 6 vagy annál több kritérium teljesülése esetén súlyos alkohol-használati zavarról beszélünk. A diagnózis lehetséges variációinak száma 2036, vagyis az alkoholhasználati zavar ennyi formában nyilvánulhat meg és okozhat gondot az életünkben. Ezért nem az a kérdés, hogy valaki alkoholista-e vagy sem, hanem az, hogy egészséges-e a viszonya az alkohollal. Csapdában tartja-e az élete? Rosszul érzi-e magát tőle?

Az alkoholizmus okai: Több tényező komplex kölcsönhatása

Az alkoholizmus kialakulásában több tényező játszhat szerepe. A genetikai háttérre utal, hogy alkoholisták vér szerinti gyermekeinél az átlagnál négyszer gyakoribb a betegség kialakulása. Egyes kutatások szerint a FOXN3 gén egyik alléljével rendelkező személyek gyakrabban fogyasztanak alkoholt. A genetikai tényezők szerepe az alkohol anyagcseréjében és a központi idegrendszer alkoholra adott válaszaiban döntő.

A környezeti hatások szerepe is fontos. Egyes kultúrákban az ivás jóval elfogadottabb (Oroszország, Írország), ezekben az országokban az alkoholizmus előfordulása is magasabb, míg például az iszlám országokban kevésbé jellemző. A családi háttér, illetve az a környezet, ahol az egyén felnőtt, fontos szerepet játszik az alkoholizmus kialakulásában. Gyakori például a szülők alkoholproblémája, amit a gyermek mintaként vehet át. A fiatal korban a szociális tényezők is szerepet játszhatnak, ugyanis az alkoholfogyasztás gyakran a szórakozás részét képezi, így sok fiatal, annak érdekében, hogy ne érezze magát kirekesztve, részt vesz benne.

A trauma és elhanyagolás szintén jelentős ok lehet. A korszerű orvosi és lélektani kutatások bizonyították, hogy a függőségek és az alkoholizmus mögött feldolgozatlan traumatikus élmények, és nagyon sok esetben gyermekkori érzelmi elhanyagolás állnak. Érzelmi elhanyagolás alatt azt értjük, hogy bár egy gyerek minden testi szükségletét kielégítették, a szülei nem tudtak elég időt tölteni vele, és elegendő figyelmet adni számára.

A magány és társ talanság is elősegíti a függőség kialakulását. Az alkoholisták legtöbbje nem tartozik elfogadó közösségekhez: nem tagjai a helyi gyülekezetnek, nincs baráti társaságuk, nem járnak a helyi sportklubba, és nem tudják megfelelően ápolni családi kapcsolataikat. Sokszor csak az ivócimborák maradnak. Az érintettek gyakran nem élnek családban, elváltak és/vagy gyermektelenek.

A társadalmi támogatottság és legális marketing szintén hozzájárul a problémához. A túlzott alkoholfogyasztással szemben a magyar társadalom veszélyesen és felelőtlenül elfogadó. Kemény, masszív alkoholistának kell lenni ahhoz, hogy ez a környezet számára zavaró legyen. Ennél is rosszabb, hogy az alkohol olcsó és bárhol beszerezhető drog, marketingjére milliárdos tételben költenek a gyártók és a forgalmazók. Moderált alkoholfogyasztónak lenni kifejezetten nehéz egy ilyen társadalmi környezetben.

A megbélyegzéstől való félelem miatt sokan nem kérnek segítséget. Alkoholistának minősülni súlyosan megbélyegző. Még akkor is, ha a függőség nem szabadon választott életmód, nem morális vétek, hanem lelki sérülésekből és magányból épülő kiszolgáltatottság. Aki segítséget kér, okkal tarthat attól, hogy megbélyegzik, elveszíti még meglévő kapcsolatait és/vagy munkahelyét. Ezért sokan nem kérnek segítséget, és helyzetük tovább romlik.

Az alkoholizmus tünetei és jelei: Hogyan ismerhetjük fel?

Az alkoholizmus sok esetben, főleg a kialakulás első éveiben, láthatatlan, szinte semmilyen feltűnő tünetet nem okoz - leszámítva persze a rendszeres ivást, az ezzel járó mámoros állapotot, és a másnaposságot.

Fizikai tünetek:

• Tolerancia fokozódása: Ami korábban elég volt, az egyre ritkábban elég, ezért az érintett ember egyre többet iszik. Ez az egyik legbiztosabb jele a testi függőség kialakulásának. A szervezet egyre nagyobb mennyiséghez szokik hozzá, hogy ugyanazt a hatást elérje.
• Megvonási tünetek: Az alkohol abbahagyása alkohol elvonási tünetekhez vezethet. Ezek lehetnek fizikaiak és pszichés jellegűek. A fizikai tünetek közé tartozik a szorongás, a végtagok bizsergése vagy remegése, az izzadás vagy a verejtékezés, és a koncentrálási nehézségek. Ritka esetben - súlyos fizikai függőség esetén - az elvonás életveszélyessé válhat.
• Arcbeli elváltozások: Az alkoholizmus jelei az arcon is megjelennek. Az arcon hajszálér-tágulatok és borvirágos, vöröses foltok jelenhetnek meg. Ezek lehetnek kékeslilásak, súlyos esetben puffadtak. Közelebbről hajszálértágulatok látszanak. A tenyerek is vörösesen elszíneződhetnek. A bőr egyébként száraz és ráncos, viszkethet. Előrehaladott májérintettséggel járó esetben a hasfalon és a mellkas bőrén ún. csillag-, vagy pók-naevus-ok alakulhatnak ki. Ugyanakkor vigyázzunk, mert az alkoholista arc könnyen összetéveszthető például a magas vérnyomással küzdő ember arcával.
• Egyéb testi tünetek: A fogazat elhanyagolt, a lehelet kellemetlen. A gyomornyálkahártya gyulladt, ezzel együtt jár a reggeli émelygés, gyomorfájdalom, étvágytalanság. A hiányos felszívódás, valamint az egyébként is rossz táplálkozás következtében hiánybetegségek alakulhatnak ki, ioneltérések tapasztalhatóak. A máj zsíros beszűrődése következtében megnagyobbodik. Előrehaladott májzsugorban a nyelőcső alsó szakaszán visszértágulatok alakulhatnak ki, melyek súlyos, életveszélyes vérzéseket okozhatnak. Gyakori szövődmény az alkoholos májgyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás. Az ajak-, nyelv-, gége-, nyelőcső-, gyomor-, máj- és hasnyálmirigyrák előfordulása alkoholbetegek körében gyakoribb. A szívizom is érintett lehet az alkohol közvetlen szívizomkárosító hatásának következtében, ez a szív megnagyobbodásához és szívelégtelenséghez vezethet. Magasvérnyomás-betegség is kialakulhat. Az alkohol az idegrendszert is károsítja, így érzészavarok jelenhetnek meg (polyneuropathia), gyakori tünet a kézremegés, járászavar, agyi sorvadás, szellemi hanyatlás, ill. emlékezetzavarok. A bőr egyébként száraz és ráncos, viszkethet.

Lelki és szociális tünetek:

• Sóvárgás: Az alkoholizmus egyik legbiztosabb tünete a sóvárgás, azaz ellenállhatatlan vágy az ivásra.
• Beszűkült érdeklődés: Az alkoholizmus következtében egyre kevesebb figyelem jut a környezetre és másokra. Beszűkül az érdeklődése, megszokott örömforrásaitól eltávolodik. Egyre inkább az ivással kapcsolatos tevékenységek töltik ki az idejét, energiáját az alkohol megszerzésére és elfogyasztására fordítja.
• Érzelmi és magatartásbeli változások: Érzelmi élete közönyössé válik, gyakran válik kötekedővé, agresszívvá. Gondolkodása sablonos lesz. Az érzelmi reakciók tompulnak.
• Szociális tünetek: Az alkoholizmus ezért gyakran vezet váláshoz, a családtagoktól való elhidegüléshez vagy akár a munka elvesztéséhez. Megromlik a párkapcsolata. A folyamat előrehaladtával a munkája elvégzésében is problémák adódhatnak, munkahelyről munkahelyre vándorol, végül munkanélküli lesz. Egyre alacsonyabb szociális szintre süllyed. Baráti kapcsolatait elveszti, esetleg ivócimborákkal helyettesíti. Gyakran kér kölcsön, de adósságait általában nem tudja törleszteni. Súlyos esetben utcára kerül.
• Tagadás és minimalizálás: A függőség felismerése sokszor nem könnyű, mert az érintettek gyakran tagadják vagy minimalizálják a problémát. Gyakori, hogy rendszeresen fogyasztott alkohol mennyiségét is kevesebbnek mondják. A beteg különböző testi panaszai miatt fordul többnyire orvoshoz, gyakran a rendszeres alkoholfogyasztást igyekszik tagadni.

Az alkoholizmus stádiumai:

Az alkoholizmus nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem fokozatosan.

1. Kísérletezés és nagyivás: Az alkoholizmus első szakaszának az alkohollal való általános kísérletezést nevezik, amikor a fogyasztók tesztelik a határaikat. Ez leginkább a fiatal felnőttekre jellemző, akik talán még nem isznak rendszeresen, ám kivételesen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak egyszerre. Az úgynevezett nagyivók jellemzően azt gondolják, hogy a mértéktelen ivás biztonságos, ha csak alkalmanként csinálják. Nagy mennyiségű alkohol egyidejű fogyasztása veszélyes, akár kómához vagy halálhoz is vezethet.
2. Rendszeres ivás: Ebben a szakaszban már jóval gyakoribbá válik az alkoholfogyasztás. Ilyenkor már a stressz enyhítése, unaloműzés, vagy akár a szomorúság és a magány leküzdése érdekében is az ital után nyúlsz, és gyakran csak azért szervezel baráti találkozást, hogy legyen ürügyed az alkoholfogyasztásra.
3. Problémaivás: A gyakori, kontrollálatlan alkoholfogyasztás előbb-utóbb alkoholproblémákhoz vezet. A fokozott alkoholfogyasztástól ilyenkor már egyre rosszabbul érzi magát az érintett, de még túlságosan élvezi az ittasságot ahhoz, hogy törődjön a káros következményekkel.
4. Függőség kialakulása: Itt már kialakul a fizikai függőség. A beteg az első pohár után nem tud megállni, kényszeresen iszik tovább. Mindezek hozzájárulnak, hogy az alkohol megszerzése és fogyasztása az élet egyre nagyobb részét tölti ki a beteg életében.
5. Teljes függőség: Az alkoholizmus utolsó szakasza a teljes függőség. Az emberek fizikailag vágynak az italra, és addig nem tudnak megnyugodni, amíg nem jutnak újra alkoholhoz. A beteg súlyos esetekben a hiánytünetek megjelenése miatt már kora reggeltől fogyaszt alkoholt. Ez a már reggel kezdődő nagy mennyiségű kontrollálatlan ivás nagyon gyors állapotromláshoz, leépüléshez vezet.

Az alkoholmegvonás tünetei és a kezelési modellek

Az alkohol abbahagyása alkohol elvonási tünetekhez vezethet. A leggyakoribb tünet az üresség átható és lassan rágó érzete: valami nem teljes, valami hiányzik az életből, az élet sótlanná és izgalmak nélkülivé válik. Csodálatos fegyver ellene a saját belső ürességed szemlélése és figyelése. Az ismertebb elvonási tünetek fizikai tünetek, és néhány nap alatt elmúlnak: ezek közé tartozik a szorongás, a végtagok bizsergése vagy remegése, az izzadás vagy a verejtékezés, és a koncentrálási nehézségek. Ritka esetben - súlyos fizikai függőség esetén - az elvonás életveszélyessé válhat. A megvonási tünetek idővel teljesen el tudnak tűnni. És el tud tűnni teljes mértékben az alkohol utáni sóvárgás is. Ezért az absztinencia vagy a mértéktartás útjára lépő embernek nem kell attól tartania, hogy életre szóló megvonási tünetekkel kell szembenéznie.

Az alkoholfüggőség kezelésében két markáns megközelítés létezik:

• A betegségmodell: Ez a hagyományos megközelítés szerint az alkoholizmus nem gyógyítható, de tünetmentessé tehető. Ezt úgy érheti el az érintett személy, hogy tartózkodik az akár minimális mértékű alkoholfogyasztástól is, és teljes absztinenciát fogad. Ennek a megközelítésnek előnye, hogy mind az orvosi praxisban, mind az Anonim Alkoholisták csoportjaiban és más tizenkét lépéses közösségekben (például a Minnesota-modell alapján működő csoportokban) könnyen elérhető Magyarországon. Hátránya, hogy sokak számára elrettentő az igény, hogy el kell fogadniuk magukat egy gyógyíthatatlan betegség áldozatának akkor is, ha évek óta nem ittak alkoholt.
• Az életmódmodell és alternatív megközelítések: A másik modell szerint az alkoholizmus gyógyítható, és a hátterében álló problémák megoldásában kell segíteni az érintetteket. Rengeteg kutatási adat látott napvilágot, amely az alkoholfüggőségből való teljes felgyógyulásról számol be. Elismert kutatások szerint az alkoholfüggőséggel diagnosztizált személyek jelentős része képes volt felépülni, sokszor orvosi vagy terápiás segítség nélkül. Elismerve a gyógyulás lehetőségét, számos megközelítés igyekszik távolságot tartani a betegségközpontú megközelítéstől. Ezek a terápiák a lelki és társadalmi tényezőkre koncentrálnak, és abban segítik az érintetteket, hogy képesek legyenek a változásra. A kontrollált ivás tanulása és tanítása kevéssé elterjedt, pedig 40 éves múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és Németországban. A kutatási adatok szerint az alkoholfüggők 65%-ban képesek kontrollált fogyasztásra átváltani, és ezt a kontrollt évek során át fenntartani és elmélyíteni. Ez egy sokak számára sikeres és járható út a felépülésben.

Ártalomcsökkentés és segítségnyújtás

Az alkohol terén uralkodó fekete-fehér látásmód miatt kevesen vannak tisztában az ártalomcsökkentő megközelítések óriási jelentőségével. Rengeteg alkoholfüggő ember lenne nyitott arra, hogy megtanulja szabályozni az ivását, de ebben nem kapnak segítséget. Pedig a felépüléshez nem csak az azonnali absztinencián át vezethet az út. Sokszor az ivás fokozatos visszafogása, a veszélyes helyzetek kerülése, az alkohol hatásmechanizmusainak megismerése hoz kezdeti javulást. Amikor valaki segítséget kap abban, hogy kontrollt szerezzen a fogyasztása felett, sokkal nagyobb motivációval kezd el dolgozni magán. Az ilyen programok révén sokan képessé válnak arra, hogy kikerüljenek a súlyos alkoholfogyasztók köréből, és mértékletes ivókká váljanak. Másoknak ez nem sikerül, és ők ilyenkor dönthetnek az absztinencia mellett.

Ha hozzátartozód küzd alkoholfüggőséggel, a legfontosabb annak megértése, hogy ő hogyan értékeli és látja az alkoholhoz való viszonyát. Hozzátartozókkal való munka során arra törekszünk, hogy segítsünk eljutni addig a pontig, amikor a függő családtag hajlandóvá válik önként segítséget kérni. Ahhoz, hogy eddig a pontig el tudd vezetni szerettedet, több lépésen kell keresztülhaladni. A legnagyobb hiba, amit a család elkövethet, hogy úgy tekint a függő személyre, mint aki egyszerűen tagadja a függőségét, és ezért nincs más dolguk, mint szüntelenül nyaggatni és ismételgetni neki, hogy fogja már fel végre, hogy alkoholista, és menjen rehabilitációra. Meg kell értened saját szerepedet az alkoholfüggőség kialakulásában és meg kell értened, hogy mi is valójában a függőség. Meg kell tanulnod a kommunikáció alapjait, hogy képes legyél nyaggatás és könyörgés helyett megfelelően célzott pozitív üzeneteket átadni a számára. Meg kell változtatnod a viselkedésed. Nincs szükség leválasztódásra és elhatárolódásra, ahogyan azt a legtöbb hozzátartozói csoportban tanítják, hanem arra kell törekedni, hogy viselkedéseddel (és nem a szavaiddal) eredményesen befolyásold a függő családtagot. Fel tudod ismerni, hogy képes vagy megváltoztatni az iváshoz vezető helyzeteket. És még egy kulcstényező van: alkalmas időben és megfelelő módon meg kell hívnod a függő személyt kezelésbe. El kell csípned azokat a ritka alkalmakat, amikor a legnagyobb az esély arra, hogy igenlő választ kapsz.

Az Anonim Alkoholista (AA) csoportok közel 150 településen és szinte minden fővárosi kerületben elérhetők, online és offline gyűlések is szerveződnek folyamatosan. A 12 lépéses megközelítés talaján áll a hazánkban ugyancsak elterjedt Minnesota-modellre épülő támogatás is. Magán-addiktológiai ellátásokat az tud igénybe venni, akinek az anyagi lehetőségei ezt megengedik. Egy ülés általában 15-35 ezer Forint közé esik, de mivel folyamatos kísérésre van szükség, ezért itt érdemes legalább 10-15 alkalommal számolni. Előnye, hogy a magánpraxist üzemeltető addiktológusok és addiktológiai szakértők teljesen személyre szabott szolgáltatást nyújtanak.

Az alkoholfüggőség diagnosztizálása bonyolult folyamat, amelyet általában szakemberek végeznek. Azonban az "alkoholista vagyok teszt" és a "mennyire vagy alkoholista teszt" típusú önértékelő kérdőívek hasznosak lehetnek az első lépések megtételéhez a saját alkoholfogyasztásának felmérésében. Ezek a tesztek általában olyan kérdéseket tartalmaznak, amelyek az alkoholfogyasztási szokásokra, a tolerancia kialakulására, az elvonási tünetekre és a személyes életben tapasztalt problémákra vonatkoznak.

Számos esetben az alkoholizmus hatásai részben vagy egészben visszafordíthatók, különösen, ha korai stádiumban felismerik és kezelik a függőséget. Az alkoholmentes életmódra való áttérés és a megfelelő kezelés (pl. pszichoterápia, önsegítő csoportok, szükség esetén gyógyszeres támogatás) jelentősen javíthatja az alkoholfüggő személy életminőségét és esélyeit a sikeres felépülésre. Az alkoholizmus hosszú távú hatásai között számos olyan egészségügyi probléma szerepel, amelyek idővel javulhatnak vagy visszafordulhatnak az alkoholmentes életmód és a megfelelő kezelés révén. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az alkoholizmus hatásai nem minden esetben fordíthatók vissza teljes mértékben.

Fontos, hogy amennyiben alkoholfüggőségre utaló jeleket tapasztalunk magunkon vagy szeretteinken, forduljunk szakemberhez a pontos diagnózis érdekében és a kezelési lehetőségek megvitatása céljából. Az időben történő beavatkozás jelentősen javíthatja az alkoholfüggő személy életminőségét és esélyeit a sikeres felépülésre.

tags: #alkohol #problema #jelei