Több éves munkát és egyeztetéseket követően 2022. február 18-án jelent meg az Európai Bizottság szeszes italok jelölésével kapcsolatos útmutatója, melynek célja a (EU) 2019/787 rendelet egységes alkalmazásának biztosítása mind a nemzeti közigazgatási szervek, mind az élelmiszer-vállalkozók javára, a rendeletben meghatározott egyes jelölési rendelkezéseket illetően.
A nyilvános konzultációk és felülvizsgálatok keretében hangsúlyosan felmerült a fogyasztók tájékoztatási rendszerének modernizálása, amely a sör- és szeszesital-szektor részéről eddig is önkéntes lépésekben zajlott. A felülvizsgálatot 2022-ben kezdték meg, és több mint egyidejűleg futott a teljes élelmiszer-jelölésre vonatkozó jogi egyeztetés is, teljes körű szemléletváltást célozva a kötelező adatok és a jelölések összhangjának javítására.
A közterületi alkoholfogyasztás szabályozásáról szóló részek akkoriban is hangsúlyozták, hogy a közrend fenntartása, a fiatalkorúak védelme és a fogyasztói tájékoztatás együttesen érdekében a szabályozásnak szigorúnak kell lennie. A közterületen történő fogyasztás tilalmáról szóló rendelkezések a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, és a szabálysértési tényállások mögött gyakran hatékony szabályozási eszközök állnak.
A 2019/787 rendeletet frissítő és a gyakorlati alkalmazást segítő útmutató konkrét aspektusokat érint, például az „előírt nevek”, az „összetett kifejezések”, az „utalások”, a „keverékek” és az „elegyek” használatát, és kiterjed a NoLo italokra vonatkozó, vagy éppen a földrajzi jelzésekre vonatkozó kérdésekre is. A dokumentum rámutat arra is, hogy a szabályok az élelmiszerekre vonatkozó általános uniós jogszabályokkal összhangban működnek, így a szeszes italok megjelölése egy összetett, de koherens rendszert alkot.
A jogi környezetet történelmi visszatekintéssel is szemlélve megjegyzendő, hogy a 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet és más korábbi előírások is hasonló célokat szolgáltak: a forgalmazás és a fogyasztás szabályozását a közrend és a fiatalkorúak védelme érdekében. Bár a jogi környezet változik, a fenntartandó alapelvek - a felelős fogyasztás, a megfelelő tájékoztatás és a megfelelő forgalmazási feltételek - továbbra is élnek.
Az alkoholtartalmú italok forgalmazását és jelölését érintő EU-s és nemzeti keretek
A közterületi szabályozás kiegészítő elemei közé tartozik az árusításra és a kimérésre vonatkozó helyi és hatósági előírások, például a mozgó és alkalmi árusítás részletszabályai, az engedélyek és bejelentések rendszere, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi előírások betartása. A független kisüzemi termelők számára pedig különleges jövedéki adókedvezmények és tanúsítványok elérhetősége biztosítja a termékek igazolt illetékességét a tagállamok között.
Az EU szintjén meghatározott rendszerek közé tartozik az alkoholtartalmú italok kategorizálása, a földrajzi jelzések oltalmazása, az előírt névhasználat, továbbá az olyan kifejezések mellőzése, amelyek félrevezethetik a fogyasztót. A 1169/2011/EU rendelet például előírja az élelmiszer-jelentés és az azonosítás kötelező adatait és a megjelenítés európai szintű alapelveit, amelyeket a 2019/787 rendelet részleteiben is visszaigazolják.
Az írható és megjeleníthető adatok tekintetében a felülvizsgálat célja a fogyasztói biztonság növelése, az oltalmazott elnevezések védelme és az egységes érthetőség biztosítása az egész Európai Unióban. Így a helyes jelölés elvárása összhangban van a (EU) 2019/787 rendelet és az 1169/2011/EU rendelet közös céljaival.
Az alkoholtartalmú italok alakuló fogyasztói trendjei és a NoLo jelenség
A NoLo italok (low/zero-alcohol) térnyerése jelentős, és a piac a felelős fogyasztást elősegítő irányba tolódik. A NoLo termékek gyártói egyre gyakrabban használják olyan összetevőket, amelyek növelhetik a termékek vonzerejét, még akkor is, ha az alkoholtartalom alacsony vagy nulla. Ugyanakkor a WHO aggodalmát fejezi ki a NoLo termékek esetleges félrevezető tulajdonsága miatt, például abban a tekintetben, hogy a fogyasztók nem ismerik fel pontos alkoholtartalmukat, vagy hogy a termékek megjelenése és elhelyezése a hagyományos alkoholos italokhoz hasonló módon történik.
A piacon megfigyelhető tendencia, hogy a fiatalabb generációk körében az egészségtudatosság és a mértékletesség növekszik, ami a palettát is formálja. Az Alfa- és Z-generációk körében a felelősségteljes fogyasztás és a mindfulness (tudatos inni) egyre inkább előtérbe kerül, miközben az öngondoskodás és a közösségi médiában való megjelenés tudatosan befolyásolja a vásárlási döntéseket. Az egyes országokban a kiskorúak védelme érdekében alkalmazott szigorú reklámtartalmi és sugárzási korlátozások javítják a fiatalok védelmét, miközben a piac alkalmazkodik a változó fogyasztói igényekhez.
Az alkoholfogyasztás társadalmi és egészségügyi hatásai
A hosszú távú egészségi kockázatok és a fertőzések kockázata összefügg a túlzott alkoholfogyasztással, ezért a WHO és más egészségügyi szervezetek hangsúlyozzák a mértékletességet és a teljes mellőzés fontosságát bizonyos csoportoknál, például terhes nők és immunkompromittált személyek esetében. A fiataloknál az alkoholfogyasztás által okozott agyi és élettani hatásokkal kapcsolatos aggodalmak nőnek, és a tudatos fogyasztás egyre hangsúlyosabbá válik mind a lakossági, mind a jogalkotói szintén.
A nemzetközi példákból látható, hogy a tilalmak és a korlátozások rövid távon is képesek visszafogni a fogyasztást, de hosszú távon a piac alkalmazkodik a szabályozásokhoz, és új, felelősségteljesebb marketing- és termékportfóliókat hoz létre. Ennek köszönhetően például az alkoholtartalmú italok közterületeken történő értékesítésének és a reklámoknak a szabályozása továbbra is központi eleme a közegészségügyi stratégiáknak Európában és világszerte.
Jövőbeli kilátások a szabályozásban
A felvetett kérdések közül a legfontosabb a pontos és egyértelmű jelölés, az összetett kifejezések helyes alkalmazása és az utalások megjelenítésének szabályozása. A jogalkotók és hatóságok a technológiai és kereskedelmi környezet gyors változásához igazítják a kereteket, megőrizve a fogyasztók biztonságát és a piac versenyképeségét. Ezzel párhuzamosan a NoLo italok és a különböző alkoholtartalmú termékek kapcsán a 0,5% alatti vagy 0,0% alkoholtartalmú változatok jelölése továbbra is kritikus pont marad.
tags: #alkoholtartalmu #italok #terjesztesenek #korlatozasa