A magyar történelem viharos évszázadaiban, a hit és a hatalom harcainak kereszttüzében is akadtak olyanok, akik életüket áldozták meggyőződésükért, és olyanok, akik a béke és a szellemi fejlődés oázisait teremtették meg. E két, látszólag távoli szálon futó történet, a kassai vértanúk tragikus hősiessége és a zirci apátság sörfőzési hagyománya, együttesen rajzolja ki a magyar múlt gazdag és sokszínű képét.
A Kassai Vértanúk: Hitükért Vértanúhalált Szenvedtek
A 17. századi Magyarországot súlyos vallási ellentétek és a nagyhatalmi törekvések jellemezték. A Habsburgok erőszakos valláspolitikája, a török fenyegetés és a belső politikai harcok egyaránt hozzájárultak a társadalmi feszültségek kiéleződéséhez. Ebben a zűrzavaros időszakban, 1619 szeptemberében, a protestáns Erdélyt vezető Bethlen Gábor fejedelem hadjáratot indított a Habsburgok uralta Felső-Magyarország ellen. Célja az ország egyesítése volt, és ebben a törekvésében szövetségeseket talált a cseh, morva, sziléziai és osztrák protestánsok, valamint a magyar elégedetlenek körében.
Kassa városa, amely ekkoriban a protestáns többség miatt a fejedelem tervének egyik kulcsfontosságú pontja volt, tárt karokkal fogadta Bethlen seregét. A városba érkező Rákóczi György vezette hadak parancsnoka, Dóczy András, a királyi főparancsnok, igyekezett megőrizni a város hűségét a Habsburg uralkodóhoz, II. Ferdinándhoz. Azonban a katonai helyzet kilátástalannak bizonyult, így Dóczy kénytelen volt megállapodást kötni a támadókkal. A szeptember 4-én megkötött szerződés értelmében Kassa átadása megtörtént, azzal a kikötéssel, hogy senkinek sem esik bántódása. Sajnos, Bethlen csapatai nem tartották be a megállapodást.
E tragikus események közepette, a katolikus hitüket bátran vállaló jezsuita atyák, Pongrácz István és Grodeczki Menyhért, valamint Kőrösi Márk esztergomi kanonok, akinek Pázmány Péter esztergomi érsek bízta rá a széplaki apátsági javadalmakat, a városban maradtak. Dóczy András, a királyi főparancsnok, két jezsuita misszionáriust is segített: Pongrácz Istvánt a magyar, Grodeczki Menyhért atyát pedig a szláv és német ajkú hívek számára. A királyi kúrián szállást biztosítottak számukra, és egy termet rendeztek be kápolnának. Kőrösi Márk, miközben hivatalos útján Kassán járt, összebarátkozott a két jezsuita atyával, és segítette őket hitéleti munkájukban.
Amikor Rákóczi seregei megérkeztek Kassa alá, sok katolikus igyekezett elmenekülni a városból, de a három pap kitartott. Ez a protestáns vezetők részéről provokációnak számított, és halálra ítélték őket. Rákóczi bevonulása után Dóczyt elfogatta és Bethlenhez küldte Erdélybe, aki börtönbe vetette. A városi tanács sürgette Rákóczit a papok kivégzésére, de a fővezér előbb megpróbálta őket a kálvinista hitre téríteni. Beszéltek nekik, fenyegettek, majd kínzásokat alkalmaztak.
A hajdúk kegyetlenül megkínozták a három papot: megkötözték, buzogánnyal ütötték, karddal vagdalták, földre sújtották, megcsonkították, és fáklyákkal égették őket. Ennek ellenére a vértanúk hűek maradtak katolikus hitükhöz. Kőrösi Márkot és Grodeczki Menyhértet brutálisan megkínozták, majd lefejezték, és holttestüket az emésztőgödörbe vetették. Ezután visszatértek Pongráczhoz, folytatták kínzását, majd őt is - még élve - bedobták az emésztőgödörbe, szemetet és egy rozoga falat borítva rá.
Kőrösi Márk halála előtt üzent Rákóczinak, hogy inkább meghal, mintsem hitét és lelkét a pokolra vesse elhajlással. Hozzátette, hogy vannak az esztergomi káptalanban olyanok, akiknek gyönyörűségük Istenért meghalni. Eperjessy István, Kassa székesegyházának sekrestyése, meghallotta Pongrácz atya nyöszörgését, de nem mert segíteni.
Bethlen Gábor szégyellte a kikosarazást, és miután harmadjára is felkérte a nemesasszonyt, megígérte, hogy ha vele táncol, bármit is kér, teljesíti. A grófnő azt kérte, hogy temesse el a három meggyilkolt szerzetest a birtokán. Bethlennek teljesítenie kellett az ígéretét, azzal a kikötéssel, hogy éjjel és csendben emeltesse ki a veremből a holttesteket.
Később, Báthory Zsófia, a jezsuita rend híve, 1635-ben közös ónkoporsóba helyeztette a csontokat, és lánya, Forgách Mária vezetése alatt álló nagyszombati klarisszák (ferences női rend) zárdájának templomába vitette az ereklyéket. Ott őrizték őket egészen addig, amíg II. József fel nem oszlatta a klarissza rendet 1782-ben. Emiatt 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendhez kerültek a mártírok földi maradványai, valamint a fejereklye.
Pázmány Péter esztergomi érsek már 1628-ban elindította a kassai vértanúk boldoggá avatási eljárását, de ez csak 1905-ben történt meg, amikor Szent X. Piusz pápa engedélyezte nyilvános tiszteletüket. Szentté avatásukra 1995. július 2-án Kassán került sor II. János Pál pápa által. Az esztergomi bazilikában őrzik az ereklyéiket, a Szent kereszt-oltáron egy ezüstvázas tartóban. Bernard Bober kassai érsek-metropolita tavaly december 1-én emlékévet nyitott tiszteletükre „Megújulni a hűségben" mottóval, amely szeptember 7-én ér véget a kassai székesegyházban. Az emlékévet Erdő Péter bíboros, esztergomi-budapesti érsek zárja szeptember 8-án a korábban a vértanúság helyén emelt jezsuita, ma premontrei Szentháromság-templomban.
„Én egy gondoskodó típus vagyok” - Kollázs Mészáros Nórával és Kassai Lajossal
A Zirci Apátság: Ahol a Sörfőzés Hagyománya Életre Kel
A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk által alapított ciszterci rend egy kolostora. A zirci apátság története egészen a 12. századig nyúlik vissza, amikor II. Géza király uralkodása alatt, 1142-ben építették az első kolostort Magyarországon. III. Béla magyar király és felesége, Châtillon Anna különösen sokat tettek a rend magyarországi térhódításáért. III. Béla a leghíresebb franciaországi monostor, a Szent Bernát alapította Clairvaux-i ciszterci apátság filiájaként (leánykolostoraként) hozta létre a zirci apátságot 1182-ben.
A kolostor egészen a török hódoltság koráig virágzott. Szulejmán szultán uralma idején a muszlim hódítás miatt három részre szakadt az ország. A töröktől rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a birtokokkal gazdagon ellátott kolostort, amelyet a törökök Veszprém 1552-es elfoglalása után teljesen feldúltak.
Az oszmán hódítók kiűzése után Zircen csak 1726-ban kezdődött el ismét a kolostori élet. A templom és az impozáns, barokk stílusban újjáépített monostori épületegyüttes a 18. század közepére készült el.
A zirci kolostor falai között azonban nem csak pezsgő hitélet folyt, hanem a 18. század első felében itt kezdte el üzemelni Magyarország mindmáig egyetlen apátsági sörfőzdéje is. A jeles eseményre 1735. október 29-én került sor, ekkor történt ugyanis az első lefőzött sör hivatalos kóstolója. A "venerábilis convent", azaz a "tiszteletreméltó egybegyűlt testület" egyhangú véleménye az volt, hogy ez kitűnőre sikeredett: „Vidit et gustavit, quia bona esset, azaz megkóstolván látta, hogy az jó" - áll az erről készült egykorú jegyzőkönyvben.
A sikeres 18. századi sörkóstoló ellenére azonban a szerzetesek hosszú időn át szüneteltették az apátsági folyékony kenyér gyártását, egészen 2015-ig, amikor feltámasztották a zirci apátsági sörfőzés nemes hagyományát. A Braxatoriumban - a sörfőzőházban - a sok évszázados hagyományos kézi munkát a legmodernebb digitális technológiával ötvözik a szerzetesek. A zirci cisztercita kolostor sörfőzdéje nem csak Magyarország legrégebbi, hanem egyetlen apátsági sört készítő üzeme.
Apátsági Sör: Hagyomány és Minőség
Az apátsági sörök kategóriája nem egy konkrét sörfajtát jelöl, hanem inkább egy gyűjtőfogalom, amely a történelmi vagy mai kapcsolatban álló apátságokkal rendelkező sörfőzdék termékeit foglalja magában. Bár a trappista sörök szigorú szabályokhoz kötöttek, az apátsági sörök esetében a hangsúly a bizonyítható kapcsolaton és a jogdíjfizetésen van. A sörgyáraknak jogdíjat kell fizetniük a név használati jogáért, melyet a kolostorok fenntartására és jótékony célokra fordítanak. Az apátságoknak emellett joguk van beleszólni a vállalatok működésébe, kommunikációs és marketing tevékenységeinek menedzselésébe.
Az apátsági sörök közös jellemzője az úgynevezett "szépen lekerekített ízvilág". Ez azt jelenti, hogy az ízek - édesség, keserűség, gyümölcsösség, savasság, szénsav- és alkoholtartalom - tökéletes egyensúlyban vannak. A világos, félbarna és barna apátsági sörök esetében a pörkölési aromák, a karamell ízjegyek is harmóniában jelennek meg. Alkoholjuk általában magas, de annyira jól illeszkedik a sörök szerkezetébe, hogy szinte észre sem vesszük. Az apátsági sörök tehát szépen kiegyensúlyozott, jól strukturált, "tapintatos" sörök.
A Szerzetesek és az Alkohol: Gyógyítás és Közösségépítés
A kolostorokban nem csak sört főztek, hanem pálinkát is a középkorban. A pálinkafogyasztás még a böjt alatt is szabad volt. A szerzetesi pálinkakészítés Magyarországon hagyomány, főleg a ferenceseknél. De természetesen gyógyító céllal készítették a nedűt. Sör, bor, pálinka: a hazai szerzetesek gyógyitalai voltak.
Nem csak braxatóriummal (sörfőzdével) büszkélkedhetnek magyar kolostorok, hanem a sör és a bor mellett pálinkát is készítettek. Fontos szerepük volt a pálinka és bor kultúrának a terjesztésében. Sok helyen bevételi forrásként is szolgált a szerzetesek számára. A kolostorokban kerteket műveltek a szerzetesek, ahol gyógynövényeket, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt termesztettek. Gyűjtötték a gyógynövényeket, külön gyógynövénykertet is tartottak fent, melyek a kolostorkertekre jellemző, szigorú geometriai formákba rendezett ágyasokból álltak. Magas szintű növénytermesztés folyt a kolostorokban. Az európai kolostorok füveskertjei évszázadokig ellátták a patikákat is.
A szerzetesek nem csak a lelkeket ápolták és tanítottak, hanem ők voltak a nép orvosai is a középkorban. A kolostorokban kórházat és patikát működtettek. A gyöngyösi, pécsi, andocsi ferencesek, a móri kapucinusok, a pozsonyi klarisszák, a pozsonyi orsolyiták és főleg a jezsuiták és az irgalmasok voltak a patika fenntartó rendek. A kolostori patikákban teákat, illóolajat, kenőcsöt, tinktúrát, alkoholos kivonatokat árultak. A tinktúra 45%-os, 50 %-os és 70%-os alkohollal készült, alkoholos-vizes folyadékban gyógynövényeket áztattak, melyben a gyógynövény alkoholban és vízben oldódó anyagai is kioldódnak, és az alkohol tartósít is.
Eleinte csak házi felhasználásra készítették a pálinkát, aztán fokozatosan átálltak a nyilvános eladásra. Az első magyarországi adat az égetett szeszesitalról Károly Róbert udvarából származik, az első magyarországi szeszt 1332-ben készítették. A legenda szerint Károly Róbert felesége, Erzsébet egy remetétől kapta a receptet köszvényére, és Erzsébet ezzel kezelte köszvényét, saját maga írja le, milyen jó hatással van köszvényére a szer. A nedűből hetente egyszer reggel 1 drachmányit kell magunkhoz venni étellel, vagy itallal. A kezet, arcot, fájó testrészt meg kell mosni benne. Azt is írja, hogy megújítja az életerőt, élesíti az elmét, tisztítja a velőt és az idegeket, helyreállítja és megőrzi a látást, és megújítja az életet. Még azt is írja, hogy úgy megszépült tőle, hogy lengyel király feleségül kérte őt, de a Jézus Krisztushoz való buzgó szeretet nem engedte, hogy igent mondjon. Azonban ez csak legenda. Ráadásul akkoriban a lengyel trónon fia, Nagy Lajos ült.
Ez a „magyar királyné életvize" (vitae reginae Hungariae). Hogy az aqua vitae pontosan mi is, azt nem tudni, valószínűleg egy gyógylikőr, egy borpárlat, melyhez rozmaringot adtak. Egy eredettörténet szerint a Nyulak-szigetén (mai Margitsziget) a domonkos rendi szerzetesek találták ki és ott készítették. De az is lehet, hogy az Anjouk olasz kapcsolatai révén került Magyarországra és olasz orvos készítette a borpárlatot. Károly Róbertet és feleségét, a Piast házból származó Lokietek Erzsébet lengyel hercegnőt is köszvény kínozta. Johannes Praevotius, páduai egyetem tanára 1656-ban Frankfurtban megjelent Opera medica című könyvében írja, hogy Erzsébet a köszvényét rozmaringos aqua vitae-vel gyógyítja. Ez az első magyarországi adat égetett szeszesitalról, és ez az első nyoma az „magyar királyné élet vizének". Innen terjedt el a világba. A pálinkát akkoriban gyógyító célzattal készítették, ehhez rozmaringot, borókát és szegfűszeget használtak.
Károly Róbert és felesége Erzsébet valóban köszvényes volt, de az italnak minden valószínűség szerint semmi köze a királynéhoz. Nicolas de Févre, XIV. Lajos francia és II. Károly angol király udvari gyógyszerésze nevezte el a gyógyitalt mint a "magyar királyné életvize" és egyesek Károly Róbert feleségével azonosították. XIV. Lajos ezzel gyógyította köszvényét, mely a vállát és karját kínozta és Madam de Sevigné, francia nemesi családból származó levél műfajban alkotó írónő is említi leveleiben.
Adatok bizonyítják, hogy a gyógyital Franciaországban készült, főleg Montpellierben és környékén. A déli francia tengerpartokon honos a rozmaring. Franciaországból eljutott Közép-Európába, különösen Németországba, ahol aqua Hungarica néven került be a hivatalos gyógyszerek közé. Általános gyógyszer lett. Magyarországon azonban nem és a 18. század végi füves könyvekben sem szerepelt, később jelent meg a magyar irodalomban.
A ciszterciek a zirci kolostor falai közt braxatóriumot működtettek. A ciszterciek bort készítettek, a Rákóczi szabadságharc után birtokaikra visszatérő ciszterciek nem csak bort, hanem pálinkát is: borgazdaságot, serfőző házat (braxatóriumot) és pálinkafőző házat (domus crematoria) is működtettek. 1715-től van adat arról, hogy sört és pálinkát is főznek. 1735. október 29-én került sor, első lefőzött sör hivatalos kóstolójára a Zirci Apátságban. A sikeres sörkóstoló ellenére azonban hosszú időn át szüneteltették a apátsági folyékony kenyér gyártását, egészen 2015-ig, amikor feltámasztották a zirci apátsági serfőzés nemes hagyományát.
A pásztói ciszterciek kocsmát is működtettek, de emellett gyógyszerként is használták. A pálinkát fizetés kiegészítésként is adták, ez volt a „kijáró pálinka" és a kolostor vendégei, a zarándokok is kaptak a pálinkából.
A Pannonhalmi Bencések: Bor, Sör és Gyógyítás
A pannonhalmi bencés rendnél ősi hagyomány az italkészítés, nem csak gyógyászati, hanem élvezeti cikk gyanánt is. A kolostori gyógyászatnak nagy múltja van, a kezdetekig nyúlik vissza. Ősi hagyomány a gyógyhatású italok, a teák, likőrök, tinktúrák készítése. Amikor kolostorkerti gyógyászat múltját kutatták, több száz éves - nyomtatott és kéziratos - könyv gyűjtemény került elő, mely ezt bizonyítja. Kiterjedt gyógyító munkát folytattak, gyógytermékeiket ma is készítik, árulják.
A kereszténység szerves része a bor, Jézus az utolsó vacsorán, amikor megalapította az Oltáriszentséget (Sacramentum Altaris), az új szövetséget létre hozta, fogta a boros kelyhet és így szólt: "Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak." (Lukács)
A teák és forrázatuk nem volt eltartható. Az alkímia kifejlesztette a desztillálást, amellyel eltartható tinktúrát készítettek. Az alkohol nem csak tartósít, de az illóolajok kioldódnak, így a teánál komplexebb gyógyhatással bír.
A keresztény kultúrához és a szerzetesi kultúrához hozzátartozik a bor, hiszen a szentmisén a kenyér Krisztus testévé, a bor Krisztus vérévé válik. A bencések monostorában istentiszteleteket tartottak, környékükön mindig volt gabona és bor. A középkori apátságoknak meghatározó szerepük volt Európa szőlő- és bortermelésében és a borkultúrában is. Liturgikus célra nem sok borra van szükség, de mivel akkoriban tiszta ivóvíz nem volt, bort ittak, vagy vizezett bort, járványok idején igen sokat a bor gyógyító, erősítő hatása miatt. A középkori bor gyenge bor volt. A monostorokban vendégek, zarándokok, szegények is megszálltak, a nagyobb apátságokban magas rangú személyek is, akiket el kellett látni.
Nursiai Szent Benedek (480-547) úgy vélte, szerzeteseknek nem való a bor, de mivel a szerzetesek nem voltak hajlandók lemondani róla, hát 73 pontból álló Regulájában (Szent Benedek Regulája) - a szerzetesek szabálykönyvében, melyet Nagy Szent Gergely pápa (540-604) kötelezővé tett a kolostorokban - szabályozta fogyasztását. A Regula szerint napi 1 hemina (kb. 3 dl) volt engedélyezett, az absztinencia pedig külön érdem volt, az önmegtartóztatás erényében élők megkapják jutalmukat. Ha a helyzet olyan, hogy többre lenne szükség, pl. munka, hőség, az apát feladata, hogy megítélje az adagot, de ügyeljen arra, hogy ne legyen sok és ne részegedjenek le. Böjt alatt is szabad volt a borivás, ősi szerzetesi mondás, hogy "Az ital nem töri meg a böjtöt."
Reisch Elek gyógyszerész bencés szerzetes 1735-ös receptkönyvéből (a könyv mottója: Initium sapientiae est timor Domini: A bölcsesség kezdete az Úr félelme.) származik az első konkrét adat a pannonhalmi apátság szeszkészítéséről, mely tartalmazza a 15 féle gyógynövénykivonatot tartalmazó Szent Márton gyógynövénylikőrt, több mint 600 receptet, köztük 50-nél több gyógynövényteát és alkoholos gyógyitalt tartalmaz. Lancsics Bonifác bencés szerzetes „ Libellus Medicinalis pro diversis morbis curandis vel vitandis" című kézirata több száz receptet tartalmaz betegségekre, illetve betegségek megelőzésére tanácsokat. A Pannonhalmi Bencés Apátság kolostorkertje. Az ő jelszavuk: Ora et labora!, azaz Imádkozzál és dolgozzál! Számukra fontos, hogy ne adományokból, hanem saját munkájukkal keressék meg kenyerüket, tartsák fenn magukat.
A pezsgőt is egy bencés szerzetesnek köszönhetjük. Dom Pérignon (1639-1715), a szőlőtermő Champagne vidéken, a Hautvillers apátságban ténykedő francia bencés szerzetes, az apátság pincemestere a bort újra fermentálta (utóerjesztette), erős, jól lezárt üvegben erjedni hagyta és így lett a pezsgő.
A Ferencesek és a Pálinka: Gyógyítás a Malária Ellen
A ferences rendi szerzetesek pálinkájukkal megfékezték a lakosságot tizedelő malária járványt. A ferencesek már valószínűleg a rend alapító Asszisi Szent Ferenc életében, de legkésőbb Ferenc halála után két évvel, 1228-ban itt voltak Magyarországon, Németországból érkeztek Esztergomba. A kolduló rendek szokása szerint a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé épült a kolostor, ez volt a város legmagasabban fekvő része a középkorban. A Pax et bonum, azaz Béke és jóság mottójú kolduló ferencesek is gyógyító tevékenységet folytattak és gyógyitalt is készítettek. Az érett fáról leszedték a gyümölcsöt, kimagozták, 50-60-70 fokos pálinkát főztek és különböző gyógynövényeket tettek bele ízesítés, vagy gyógyítás gyanánt, mert e cseppekkel betegségeket gyógyítottak. (Az afrodiziákum hatású gyógynövények termesztése természetesen tilos volt.)
A 17. században volt a rend virágkora, a tatárjárás után fellendültek Magyarországon. Bár a törökök őket is, mint minden szerzetest és papot, ellenségnek tartottak, igénytelen rend lévén, alkalmazkodók voltak. A törökök eleinte csak megtűrték, majd menlevelükkel segítették őket, elismerték és alkalmazták is gyógyító tevékenységüket. Ők látták el Dél-Alföld lelki gondozását, ekkor kapták a „barát" elnevezést. Minden orvos, szerzetes, pap elhagyta Szegedet a török megszállás idején, csak a ferencesek tartottak ki. (A török hódoltság idején 4 ferences kolostor maradt meg: Szeged, Gyöngyös, Szakolca és Csíksomlyó városban.) Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész úgy feltételezi, a török hódoltság idején a ferencesek kolostora óriási missziós területnek a központja volt.
A török hódoltság idején a ferencesek erős paprikás pálinkája szabott gátat a maláriának. Dubecz József szerzetes 1846-os könyv katalogizálásából tudjuk, hogy az alsóvárosi kolostor könyvtárában milyen orvosi könyvek voltak és milyen gyógyító tevékenységet folytattak a ferencesek. Volt nekik hatalmas kertjük, ahol fákat, gyógyfüveket, egzotikus növényeket termesztettek. Amikor a törökök idején malária (morbus Hungaricus) - népi nevén hideglelés - járvány dúlt hazánkban, a ferences szerzetesek erős paprikás pálinkája szabott gátat a malária pusztításának Szegeden, ahol a jóval kevesebb volt a malária következtében történő elhalálozás, mint az ország többi részében. Lehetséges, hogy a ferencesek a törököktől hozták be Szegedre a paprikát. Az erős paprikás pálinka nem csak a maláriát fékezi meg, hanem jó erős gyomorfájásra, hasgörcsre, és csípésre is. Az alkohol egyébként oldja a paprika C-vitamin tartalmát.
Ősi ferences hagyomány a pálinkaszentelés. A pálinkafőzőknek védőszentje Szent Miklós, azaz a Mikulás, de a csizmába nem butykost, hanem csokit és mandarint szokott tenni. A Magyar Pálinka Lovagrend december 6-án, Mikulás napján tartja a Magyar Pálinka Napját, amikor ünnepi szentmisét és pálinkaszentelést is tartanak.
A Pannonhalmi Sörfőzde: Hagyomány és Innováció
A lélek egészségére! Modern sörfőzési technológiával készült tradicionális apátsági sör a Pannonhalmi Főapátságtól. A sörfőzés a bencés szerzetesek izgalmas, új vállalkozása, amelynek célja, hogy a készülő sörök méltók legyenek a már jól ismert minőségi pannonhalmi borkínálathoz, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet termékeihez.
Tihanyi Fülöp, a Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde fiatal sörmestere - volt pannonhalmi bencés diák -, aki már egy népszerű hazai kisüzemi sörfőzdében bizonyította tehetségét, sok százéves receptúra alapján főzött együtt sört a belga szerzetesekkel. Bebizonyosodott, hogy a varázslat lényege „csak” a hűen követett receptúra és a tökéletesre csiszolt technológia.
A Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde söre a „Lélek egészségére” szolgál. Elhivatottak abban, hogy - mind az üzletben, mind a magánéletben - amennyiben az ember olyan régi, jól bevált, megalapozott elvek mentén működik, amelyeket a mindenkori jelenre alkalmaz, akkor válik alkalmassá arra, hogy fennmaradó értéket teremtsen.
A bencés szerzetes rend gazdag gyógyító, gyógynövényekkel kapcsolatos hagyományokkal rendelkezik. Tradíció és modernitás jellemezte a mindenkori közösség kapcsolatát a világgal, a benne és körülötte zajló eseményekkel, változásokkal. A hagyományokra építve, azonban a mai kor kihívásainak megfelelve gondolták újra kapcsolatukat termékeikkel, azzal a meghatározott céllal, hogy a Pannonhalmára érkező vendég kézbe véve azokat részese legyen ennek a tradíciónak, közvetítőként szolgáljon köztük és vendégeink között. A Pannonhalmi Főapátság Sörfőzdében magyar gyártmányú főzőberendezéseket használnak, amelyek a legkorszerűbb technológiával készültek, megfelelve a szigorú élelmiszeripari követelményeknek és lehetőséget adnak arra, hogy alkalmazni tudják a tradicionális sörfőzési technikákat. A folyamatokat számítógép vezérli, így tudják garantálni, hogy a receptúra alapján az adott sörtípus mindig ugyanazt az élményt nyújtsa a fogyasztónak.
Az apátsági sörök, legyen szó világosról, félbarnáról vagy barnáról, közös jellemzője a kiegyensúlyozott ízvilág, ahol az édes, keserű, gyümölcsös és malátás ízjegyek harmonikusan egészítik ki egymást. Magas alkoholtartalmuk ellenére finoman simulnak a sör szerkezetébe, így téve őket kellemes és mély élménnyé. Ezek a sörök nem csupán italok, hanem a történelem, a hit és a mesterségbeli tudás egyedülálló ötvözetei, melyek a mai napig összekötnek minket múltunkkal és hagyományainkkal.