A Badacsony vidéke, melyet a Balaton romantikus panorámája és a tanúhegyek bazaltsapkái díszítenek, nem csupán a borbarátok, hanem a természet csodáit keresők számára is különleges úti cél. Ezen a tájon, ahol a vulkanikus talaj és a tó közelsége egyedülálló mikroklímát teremt, születnek olyan borritkaságok, mint a jégbor. Ez a különleges nedű a tél fagyos öleléséből és a szőlőfürtökben koncentrálódó édes léből nyeri el végső formáját, így adva felejthetetlen élményt fogyasztójának.
A Jégbor Különlegessége: A Fagy Megmentő Ölelése
A jégbor készítésének alapvető feltétele a hideg. Amikor a hőmérséklet tartósan fagypont alá süllyed, a szőlőszemekben lévő víz jégszilánkokká áll össze. A speciális, gyakran éjszakai vagy hajnali szüret során, mínusz 8 Celsius-fokos hidegben a Csángó-dűlőben is erről a csodáról álmodott a Borbély Család, amikor a fagyott olaszrizling szőlőt gyűjtötték be. A nehézkes préselés során a jégszilánkok, a magvak és a héjak együtt távoznak, visszamaradva egy sűrű, koncentrált nektár. Ez a lényegében tiszta cukortartalommal bíró csepp az, amiből a világ egyik legintenzívebb bora készülhet.
A természet e ritka ajándékának elkészítése komoly kihívásokat tartogat. Ha decemberben vagy januárban nincs elegendő, erős fagy, a jégbornak szánt termés elvész, egyszerűen lepotyog a földre. Ha viszont korán beköszönt a kemény tél, akkor megtörténhet a csoda: az ősz melege és a tél hidege által dajkált töppedt szőlőszemekben lévő víz jégszilánkokká áll össze. A préseléskor a maggal és a héjjal együtt távozik, visszamarad egy sűrű nektár, amiből a világ egyik legkoncentráltabb bora készül. A Borbély Családi Pincészet 150 g/l maradék cukorral és magas komplexitással gazdagítja a természet e ritka ajándékát, melyet hosszú erjesztés és nehézkes préselés előzött meg.
A jégbor nem új keletű találmány; már az ókori Rómában is ismerték. Azonban Európában elsősorban a 19. században vált igazán népszerűvé, ekkoriban rajnai rizlingből készítették. Alapvető követelmény, hogy a jégbor készítéséhez kiszemelt szőlőfajta vastag héjjal rendelkezzen, amely a hosszú tőkén tartás során sem reped fel könnyen. A rajnai rizling mellett ma már lehet találkozni traminiből, muskotályos szőlőkből, sőt kékszőlőből készült jégborokkal is.
A szüret időpontja, vagy hogy egyáltalán lesz-e szüret, gyakorlatilag megjósolhatatlan. Nem mindegy, hogy a szőlő meddig marad a tőkén, mert megdézsmálhatják a vadak, a madarak, a szél letörheti a fürtöket. A szüretelés kézzel és általában éjjel zajlik. A gépi szedés a jégborhoz Magyarországon egyáltalán nem engedélyezett. A szüretelés általában több napon át tart a szőlő területek eltérő klimatikus viszonyai miatt. Így is kockázatokat rejt, mert feldolgozás során a hőmérséklet emelkedése miatt kiolvad a szőlő, vagy nagyon hidegben megfagyhatnak a bogyók, ami a préselést lehetetlenné teszi. Optimális esetben egy 0,75 literes palacknyi jégborhoz kb. 20 kg fagyott szőlő szükséges.
Préselés után a mustot 1-2 napig állni hagyják, hogy megnyugodjon, utána kezdik melegíteni, hogy beinduljon az erjedés. A természetes erjesztő gombák túlélik a fagyot, így végbemehet a spontán erjedés, viszont a nagy cukortartalom miatt mégsem indul be, ezért legtöbbször irányított erjesztésre van szükség.
A Borbély Családi Pincészet: Hagyomány és Innováció Badacsonyban
A Borbély Családi Pincészet régi családi hagyományokra építve, apáról fiúra szállva lett újjáalapítva 1996-ban. A 18 hektáros termő szőlőterületükön a Badacsonyi borvidékre jellemző tradicionális fajtákból, kiváló szőlőből készítik egyedi ízvilágú boraikat, a kiemelt minőségre törekedve. Kézműves borászatukban ragaszkodnak a hagyományokhoz, így boraik ászokhordós érlelés után kerülnek palackba. Látva a borturizmus fejlődését és a fogyasztókkal való személyes kapcsolattartás fontosságát, kialakították hangulatos borházukat és vendégházukat.
A pincészet által készített jégbor, melynek alapanyaga a Csángó-dűlőben, december 15-én, hajnali órákban, -8 fokos hidegben szüretelt fagyott olaszrizling szőlő, a természet és az emberi szakértelem tökéletes ötvözete. A szalmasárga színű bor illata is visszafogott, törékeny finomságú. Ha valaki azonban figyelmet szentel neki, előbb citrusok és virágok, majd egzotikus gyümölcsök és méz fejlődik ki benne. Kóstoláskor érezzük, hogy a szerkezetet a jelentős mennyiségű cukor határozza meg, az ezek mellett rendelkezésre álló sav pedig támasztó funkciót tölt be, nem lép az előtérbe. A Balaton környékén termő borok sajátos tulajdonsággal bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk: a borok minősége párosul a táj szépségével, a tó, a szőlőhegyek, a fehér falú présházak és a hegyek lábánál található kis falvak látványával.
A Borbély Családi Pincészetben a Balatoni Olaszrizling jégbor színe aranysárga, illata, íze a palackbontást követő lassú felmelegedés hatására folyamatosan változik, a földimogyorós mézillattól a különböző virágillatok megfejthetetlen kombinációjáig, az aszú szőlő ízétől a fügéig és a datolyáig. Élénk, de finom szerkezetű savai friss gyümölcsös hatást keltenek. Ez a különleges bor a Hungarikum Borok és Pezsgők IX. kiadványában is szerepel, kiemelve a fagyott olaszrizling szőlő különleges körülmények között történő betakarítását és feldolgozását.
Badacsony: A Vulkáni Talaj és a Mikroklíma Műhelye
A Badacsonyi borvidék egyediségét a vulkanikus-bazaltos alapkőzetű talaj adja, mely kiválóan tartja a hőt, ezáltal érleli a testes, minerális jegyekben gazdag borokat. A borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, ritka növényekkel és madárfajokkal. A tájra mérsékelten kontinentális klíma jellemző, közepes hőösszeggel és napsugárzással. Ami azonban a szőlő szempontjából különleges, az ennek a tájnak a mikroklímája. Ezt a mikroklímát az igen kedvező lejtőszögű, északi széltől védett déli hegyoldalak földrajzi helyzete mellett a Balaton tükréről visszaverődő, extra mennyiségű napbesugárzás is befolyásolja. A Balaton víztömegének hőtani viselkedése is fontos szerepet játszik: a víz melege a hirtelen betörő hideg levegő hatását ideig-óráig mérsékelni tudja, nyáron pedig biztosítja azt a légjárást, amely az áthevült szőlőnövény számára rendkívül fontos.
Ásatások leletei bizonyították, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. A honfoglaló magyarok már jól ismerték a szőlőt, a bort és mint értéket adományozták a későbbiekben. Ezáltal a XIII. századtól kezdve a borvidék jelentős szerepet töltött be a magyar bortermelésben. A XVIII-XIX. században a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett.
A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a pinot gris borát helyi különlegessé emelték, melynek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. A másik, ezen termőhelyről elhíresült fajta a kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül, leggyakrabban a budai zölddel ültették vegyesen. A kéknyelű egy olyan ősi magyar szőlőfajta, amit kimondottan csak a Balaton-felvidéken és Badacsonyban termesztettek. A kékes-vöröses árnyalatú levélnyélről kapta a fajta nevét. 2013-ban került be ez az őshonos magyar szőlőfajta a kiemelkedő nemzeti értékek közé. Mivel csak női virágzatot hoz, így porzószőlő telepítését igényli, mivel termékenyülése bizonytalan, mert önmagában képtelen szaporodni. Ezáltal ezen Kéknyelű tőkék mellé más fajtákat is kell telepíteni. Kizárólag a vulkáni talajt kedveli és az egész világon nagyobb mennyiségben csak a Badacsonyi borvidéken lelhető fel.
Borvidékeink, személyesen. 10. rész: Badacsony
A Badacsonyi Olaszrizling: Sokszínűség és Karakter
A Badacsonyi Olaszrizling a birtok belépő szintű olaszrizlingje, melynek nevében a "Badacsony" nem a hegyet, hanem a borrégiót jelöli. Ez egy igazán sokrétű bor, hordós és tartályos erjesztéssel és érleléssel, amely magában hordozza a badacsonyi borvidék legizgalmasabb színeit. A Szentgyörgy-hegy keleti oldaláról származó hárslevelűből készült a 2024-es évjáratban gyöngyözőbor, mely illatában hársvirágos, hársmézes, zamatában pedig fűszeres és ásványos. A bor illatában és ízében gyümölcsös karakterű, érett körte, szilva, némi trópusi gyümölcsösség jellemzi, melyet finom savak tesznek egyedi zamatúvá. Acél tartályokban reduktívan erjesztett és érlelt, majd két hónapig palackban pihentetett. A fajtára jellemző ropogós savak, citrusos, zöldalmás jegyek jellemzik.
A Badacsonyi borvidék egyet jelent a vulkáni talajon termett egyedi fehérborokkal, a Balaton romantikus panorámájával és a gazdag hagyományokkal. A Balaton-felvidék szívében fekvő Badacsony hegy és tanúhegyei bazaltkúpjaikkal védik az itt termett szőlőt. A bazalt és vulkáni talaj kiválóan tartja a hőt, ez érleli a testes, minerális jegyekben gazdag borokat. A borvidékre a szürkebarát, a kéknyelű és az olaszrizling a jellemző.
A Badacsonyi olaszrizlingek legjava, markáns birtokjegyekkel. Déligyümölcs tónusok jellemzik. A fajtára jellemző ropogós savak, citrusos, zöld almás jegyek jellemzik. A tétel felét új fahordóban, felét reduktív módon acél tartályban, fél évig erjesztették, érlelték, majd palackban pihent. Fehér húsokhoz, salátákhoz, tésztákhoz ajánlott. Elegáns bor, testes, de nem nehéz. Lecsengése telt, egészen hosszú, árnyalatnyi, fajtajelleges kesernye a végén.
A Csendes Dűlő Szőlőbirtok egy kivételes adottságú szőlőterület az Örsi-hegyen, mely 1971 óta a család tulajdonában található. Ugyan a badacsonyi borvidékre a vulkanikus-bazaltos alapkőzetű talaj jellemző, azonban a Kisörs-hegyen a lösz és a vörös homokkő biztosítja a talaj jó mikroelem és kálium ellátottságát. Ez adja az itteni borok testes, minerális, savakban gazdag jellegét. A terület déli fekvésű. A borvidék napfényben kiegyenlített, gazdag, szubmediterrán jellegű. A mikroklíma kialakulásának kedvez a Balaton víztükre, az ültetvények védett déli fekvése. Pillanatnyilag három hektáron négy fajta szőlőt művelnek a Csendes Dűlő Szőlőbirtokon: szürkebarát, kéknyelű, hárslevelű és az olaszrizling. A szőlőtőkék terhelése 1-1,5 kg. Nem használnak gyomirtó szereket, műtrágyát és 2018-ban ökológiai szőlőtermesztésre tértek át. A szüretet kézzel végzik és a teljes érettségben kezdik.
A badacsonyi borvidék tájképi jellegét lepusztult bazaltkúpok - egykori vulkánok - határozzák meg. A borvidék fogalma természetesen egy sokkal tágabb területet ölel fel, mint maga a Badacsony-hegy. A borvidék települései közigazgatásilag Veszprém megyéhez tartoznak. Maga a szűk értelemben vett borvidék Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóőrs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget és Tapolca településeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeit foglalja magába. Ennek 87%-a fehérszőlő.
A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, magas extrakt-, alkohol- és titrálható sav-tartalmúak. Boraik a kedvező lejtőszög és a sok napsütésnek köszönhetően magas cukortartalommal beérő szőlőkből készülnek. Igényes pincékben jellegzetes ásványos ízjegyeket mutatnak. Jó évjáratokban nem ritka a késői szüret, a borok számottevő maradékcukor tartalma, és az aszúsodás sem. Afféle Kárpát-medencei etalonnak is nevezhetnénk, hiszen leginkább az itt termő borok aromatikáját tartjuk a legmeghatározóbbnak. Ez, valamint a hagyományosan nagyhordóban történő érlelés enyhén oxidatív jellege a kispincék boraiban egyértelműen felishetővé teszik ezeket a borokat.
tags: #badacsonyi #jegbor #uveg