Tavasz közeledtével nincs is jobb, mint felfedezni hazánk borkultúráját egy igazán hangulatos pincészetben. Jólesne egy kis lassítás? Akkor látogassatok el az Etyeki Kúria öreghegyi Pezsgőbirtokára. Párban, egyedül, nagy baráti társasággal, kutyával, bringával, autóval, tömegközlekedéssel, ahogy nektek a legkényelmesebb. A fővárostól karnyújtásnyira igazi vidéki idill fogad majd: béke, panoráma, és a szőlősorok közt megbúvó nyugalom. Szeretitek nézni, ahogy a természet lassan dolgozik, hallgatni a csendet, közben finom borokat, kiváló pezsgőket és hozzájuk komponált ételeket kóstolni?
Báthori Tibor öröksége: Az etyeki borászati forradalom elindítója
Volt idő, amikor világhírűek voltak a magyar borok. Ferenc József - aki köztudottan nem kedvelte a rebellis magyarokat - ha birodalma, az Osztrák-Magyar Monarchia természeti kincseivel akarta elkápráztatni vendégül látott uralkodótársait, somlói furmintot, tokaji aszút kínált örömforrásnak a feltálalt pompás falatokhoz. Az embertelen kísérlet nem ért célba, de sikerült tönkretenni Magyarországot és majdnem megsemmisíteni virágzó szőlő- és borkultúránkat. De a politika csak törmeléke a történelemnek. S a történelmi idők megtanították a magyarokat okosan őrizni titkaikat. A legzordabb időkben is voltak szép számmal hazánkban bölcs és becsületes asszonyok, férfiak, akik őrizték és továbbadták a minőség titkát. Az elsők között volt Báthori Tibor, az örök tervező, az örök bizakodó, az alkotó, teremtő ember, akinek lelke átforrósodott, ha magához közel érezte a szőlőt, a bort, a természetet, az élet határtalan boldogságát. Csupa szív ember volt, aki az egész világot akarta a keblére ölelni. A kilencvenes évek elején Etyeken, az Öreghegyen, a Báthori-pincében született borok illata, íze, frissessége - akkor a csoda volt számunkra. Az Öreghegyi Chardonnay, a Szent László királyunk halálának 900. Bort töltök a régi üvegbe, amelyet ennek a bornak terveztetett Hegedűs Péter és Hegedűs Kálmán, Báthori Tibor barátai és harcostársai a magyar bor feltámasztásának, újjászületésének gyönyörű küzdelmében. Mert újjá kellett teremteni, fel kellett támasztani a magyar bort. Az alig valamiből kellett újra csodát teremteni. A siker, a diadal mellett ott lapult a cselszövés, az ármány, az irigyek hada. A pénzvilág gazemberei a szeretett, ünnepelt borászt lépre csalták, tönkretették. Bort töltök a régi üvegbe, a régi pohárba. Szabálytalan üveg, nem hasonlít hagyományos borospalackra. Harang alakú, mint a hozzá tartozó pohár. Ha bort töltünk a palackba, pohárba, lélekharangként csendül meg benne az etyeki nedű: a lelkünk Báthori Tiborra emlékezik. Az üstökösök nagy fénnyel jönnek, hirtelen tűnnek el. Báthori Tibor húsz éve, 1992-ben lett az év borásza, ötvenévesen, 2004-ben már halott. Gyeptörő volt - ahogy kétszáz éve nevezték eleink azt az embert, aki a maga földjén eltökélten újjáteremti a világot.
Báthori Tibor 1954-ben született a tokaji borvidékhez tartozó Tarcalon, még gyerekkorában, apjától tanulta meg a szőlő szeretetét. Nagyapja a község korábbi bírója, majd tanácselnöke, egyben maga is szőlőbirtokos volt; apja, Báthori Béla géplakatosi képesítésű „ezermester” volt, aki már az 1950-es évek elejétől a tarcali Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben dolgozott. Ő maga érettségi után kertészmérnöknek tanult a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, de már egyetem mellett dolgozni kezdett: egyik szőlészeti tanára Zilai János professzor ajánlására felvették a Hungarovin etyeki telepére szőlésznek. A hazai pezsgőgyártás piacvezető szereplőjének számító Hungarovinnél abban az időben még az a szemlélet uralkodott, hogy a pezsgőnél, így a pezsgőalapboroknál sem számít a termőhely és a fajta sem bírt különösebb jelentőséggel. Nem csak szőlészként, de lobbistaként is tevékenykedett ebben az időben: Gombai Nagy Tiborral együtt sikeres pályázati anyagot állított össze azzal a céllal, hogy az elfogadás előtt álló bortörvény-módosítással az addig mostohán kezelt Buda-környéki szőlőterületeket minősítse a jogszabály önálló borvidékké. A rendszerváltás évében a Henkell & Söhnlein - a cég adósságainak átvállalása fejében - privatizálta a Hungarovint, és közvetve e tranzakció révén vált önállóvá Báthori Tibor is. A fiatal borász ugyanis ez idő tájt Kaliforniában járt tanulmányúton, ahol először látott reduktív érlelési technológiát használó, a technológiai láncban végig rozsdamentes eszközökkel dolgozó borászatot - ahol ráadásul a bor is illatosabb volt minden, általa korábban tapasztaltnál -, és elhatározta, hogy ezt valahogy ő is meg akarja valósítani idehaza, egy saját kis üzem keretén belül. Az önálló indulás sikerében nagy része volt annak, hogy az 1990-es évjárat kiváló volt, de annak is, hogy Báthori első önálló chardonnay-ját egy magyar szakember ajánlására beválasztották a Barton et Guestier kereskedőcég kóstolójára meglepetésbornak - óriási sikerrel. A váratlanul kedvező fogadtatás és a bőven érkező bevétel hatására Báthori igen nagy ívű fejlesztésekbe fogott: borászatának tárolótere az 1991-es százhúsz hektoliterről három év alatt kétezer hektoliterre növekedett. Akkori sikerei mértékét felidézve egy interjújában arról beszélt: ez idő tájt többek között a brit uralkodói ház rendelt a boraiból, Báthori-bort ittak a Formula 1 fogadásán és Mick Jagger koncertje után is. A felkapott vállalkozás gyors ütemű fejlesztésének azonban váratlan véget vetett egy csúfos kudarc, amikor is egy 40.000 palackból álló tételt minőségi kifogásra hivatkozva nem vett át az angliai megrendelő. Maga Báthori Tibor nem tudott magyarázatot adni a kifogásra, főleg mert állítása szerint az általuk használt technológiával nem keletkezhetett a borban, és nem is kerülhetett bele az angolok által reklamált borhibát okozó kálium-szorbát. A fiaskóban mindenesetre Báthori cége, a Vinum Bonum Kft. csődbe ment. A Vinum Bonum felszámolása után évekig csak kisebb-nagyobb tételekkel próbálkozott, korábbi barátai és munkatársai segítségével. 2001-ben a gyöngyösi Borpalota bízta meg azzal, hogy építse fel a pince borászati technológiáját. Emellett azt tervezte, hogy Tarcalon, egy kifejezetten e céllal megszerzett szőlőterületen elkészíti a számára eszményi bort, egy hat puttonyos muskotályos aszú Báthori Tibor-féle változatát, az erre kiszemelt szaporítóanyaggal. Akkori nyilatkozata szerint ezen ültetvénye 2006-ban fordult volna termőre, így a remélt hatputtonyos aszú először nyolc év múlva - hat évet számítva a puttonyszám, további kettőt az érés miatt -, 2014-re, a 60. születésnapjára készülhetett volna el.
Báthori Tibor élete és munkássága példa arra, hogyan lehet a legnehezebb időkben is megőrizni a minőséget és új utakat törni a magyar borászatban. Az általa lefektetett alapok és a modern, reduktív technológiák iránti elkötelezettsége alapvető volt a későbbi fejlődéshez.
Az Etyeki Kúria: Báthori szellemiségének továbbélése és fejlődése
Az Etyeki Kúria története 1996-ban kezdődött, amikor a tulajdonosi kör hobbi célból megvásárolta az etyeki Öreghegyen található 2 hektáros szőlőültetvényt. A területen korábban az a Báthori Tibor magyar kertészmérnök, borász gazdálkodott, aki 1992-ben másodikként nyerte el az év bortermelője címet. Szinte egy személyben az ő nevéhez fűződik az Etyek-Budai borvidék és az akkor még újdonságnak számító chardonnay szőlőfajta országosan ismertté tétele és a modern, reduktív-hűtött borkészítési technológiák hazai meghonosítása a rendszerváltás körüli években.
A Báthori pincészetét vásárolta meg az Ottrubay család, és alapította meg az Etyeki Kúriát 1996-ban. A szakmai munkát kezdetben Rudolf Krizan irányította, aki mai napig is kapcsolatban van a pincével. 2001-ben érkezett Matolcsy Sára a céghez, mivel az Ottrubay családnak távoli elfoglaltságot adott az Eszterházy Alapítvány. Matolcsy Sára - Ottrubay Ágnes testvére - Manhattant és a pénzügyi szakmát cserélte Etyekre és a traktorra. A mai felállás 2009-ben alakult ki, amikor Mérész Sándor is csatlakozott, mint főborász. Ekkor már 18 hektáron dolgoztak, és több évjáraton túl volt a napjainkra legendássá vált hat hektár pinot noir ültetvény Alcsútdobozon.
A tulajdonosok az évek során számos jó minőségű, eladóvá vált kis szőlőültetvényt vásároltak meg, és ezáltal bővítették a borászat alapanyag ellátottságát. A 2003-ban elért üzemméret alapján az a döntés született, hogy a hobbi tevékenységet egy professzionálisabb munka vegye át. Ekkor az Esterházy Borászat főborásza, munkatársai és marketingese segített az Etyeki Kúria fejlesztésében. Ebben az évben telepítették az első pinot noir francia eredetű borszőlőt, amely mára Etyek zászlóshajója. A telepítés nagy meglepetést okozott a borászok körében, mert a régiót elsősorban fehérszőlő területként tartották számon.
Amikor a főborász, Mérész Sándor 2009-ben Etyekre került - nem sokkal Babarczi László ügyvezető 2008-as érkezése után - a Kúria borkínálata új irányt vett. Mérész Sándor kaliforniai és toszkán borászati ismeretek birtokában tért haza, az ő nemzetközi tapasztalatai formálják a Kúria tételeinek stílusát. A borászat sikeréhez jelentősen hozzájárult Babarczi László vezetési tapasztalata is, aki az eredményesség kulcsaként a munkavállalókkal való törődést emeli ki. Időközben felismerték, hogy amennyiben bővülni szeretnének, akkor egy nagyobb borászati épületre van szükség. Ennek építése a 2012-es szüretre készült el, a táj adottságainak tiszteletben tartásával a hagyományos régi sváb jellegű pince fölött, különlegesen egyedi építészeti stílusban. Cél volt, hogy az épület több irányba is nyitott legyen, azért, hogy a vendéglátó, Borbíráló részen helyet foglalók Budapest hegyeivel a háttérben láthassák a borászat mindennapi munkáját is. A fejlesztésnek köszönhetően az Etyeki Kúria az elmúlt öt évben megkétszerezte a termelést, elérve a 350 ezer palack/év volument.
A tulajdonos család Sopronban is terjeszkedik, aminek első pillére az itt vásárolt 20 hektár, amelynek alapanyagát szintén Etyeken dolgozzák fel. A mai elvárásoknak megfelelő, igény szerint bővíthető, átalakítható pince és vendégfogadó-centrum található az Öreghegyen. Mindezek mellett nem kevés 400.000 palack/év kapacitási képesség, összesen kb. 2700 négyzetméter alapterületű épület egyik felében az élelmiszeripari szabványnak megfelelő szociális rész, csomagoló üzem, raktár, az adminisztratív és kereskedelmi munkatársak irodái kerültek kialakításra. A másik részében pedig az új borászat, ahol a szőlő beérkezése, a többféle erjesztési lehetőség, a kierjedt bor érlelése és palackozása mind tökéletesen végig gondolt, a munkafolyamatokat optimalizáló módon megoldott. A főborász szerint tengernyi új lehetőségük van. Az új betontartályokban (melyet az országban harmadik borászatként vezetnek be) mikrotételekkel is tudnak kísérletezni. Helyben el tudják készíteni tankpezsgőiket, a hordós érlelőben tökéletes körülmények között tudnak dolgozni. A palackozóban akkor tudnak tölteni és annyit, amikor és amennyi kell, saját laborjukban a legmodernebb felszereléssel elemezhetik a mintákat.
Az Etyeki Kúria ma a borvidék egyik legmeghatározóbb pincéje. Jól tervezetten, tudatosan működik, modern technológiával, határozott borkészítési elvekkel, folyamatos és fenntartható szintű fejlődéssel. A Kúria Chardonnay és Pinot Noir voltak azok a borok, amelyek talán először mutatták meg a borfogyasztóknak, hogy Etyek nem csak a pezsgő-alapborok hazája, hanem a kb. 300 év borkészítési hagyománya igenis ott él a földben. Az Etyeki Kúria számomra az a minta, amit minden magyar borászatnak a maga szintjén követnie kellene.
A magyar borvidékek sokszínűsége: Több, mint Etyek
Bár Etyek és az Etyeki Kúria kiemelkedő szerepet játszik a magyar borászatban, fontos megemlíteni más borvidékek és pincészetek különlegességeit is, amelyek hozzájárulnak a hazai bortermelés gazdagságához.
A Gere & Schubert Pincészet a Villányi borvidék szívében működő újgenerációs borászat, amit Gere Attila és Schubert Vilmos alapított. Kínálatukban friss, gyümölcsös, könnyen fogyasztható fehér, rosé és vörösborok találhatók, mint például az Irsai Olivér, Rosé Cuvée vagy a Fruska 2022. A szőlőt helyi termelőktől szerzik be, és modern technológiával dolgozzák fel, így biztosítva a magas minőséget vendégeik számára. 7773 Villány, 061/27 hrsz.
A Gál Tibor Pincészet az Egri borvidék egyik meghatározó borászata, melyet 1993-ban alapított Gál Tibor borász. Napjainkban a fia, ifj. Gál Tibor vezeti a 37 hektáros birtokot, mely Eger öt kiemelt dűlőjében - Síkhegy, Pajados, Áfrika, Tornyos és Nagy-Eged - terül el. A pincészet filozófiája a hagyomány és innováció ötvözése, kínálatukban megtalálhatók a klasszikus egri bikavér és egri csillag borok, valamint különleges tételek, mint a pinot noir és a kékfrankos. 3300 Eger, Csiky Sándor utca 10.
Ha elszakadnátok a Balaton nyüzsgő déli partjától, érdemes felkeresnetek Rezit, ahol a környék legbarátságosabb és legotthonosabb pincészete vár benneteket. Takács Zsolt Pincészetében a kitűnő borok és szívélyes vendéglátás mellett megtapasztalhatjátok, milyen belekóstolni 300 év családi tradícióiba. A vendégszerető családias légkör adott, amihez kiváló borok, isteni helyi finomságok és csodálatos kilátás társul.
A Hímesudvar egy családi kézműves pincészet Tokaj óvárosában, ami egy 500 éves királyi vadászházban működik. Mindössze 3,5 hektáron gazdálkodnak a Malomfeli és Nyulas dűlőkben, ahol kis tőketerheléssel és késői szürettel érik el a kiváló minőséget. A szőlőművelés során nem használnak erős vegyszereket és rovarirtót, így a növényvédelem kézi munkát és odafigyelést igényel. 3910 Tokaj, Bem József utca 2.
A modern magyar borászat kihívásai és lehetőségei
Malya Ernő 1936-ban született a Békés megyei Tótkomlóson. A Kertészeti Főiskolán tetszett meg neki a szőlészet, ebből is diplomázott 1960-ban. A szemléletmódját forradalmian megváltoztató reduktív borkészítési eljárással egyetemista korában találkozott. Egy nemzetközi borversenyre az NSZK borászai is küldtek mintákat, amiket jobb híján a világháború által kevésbé sújtott acélipar tartályaiban készítettek. Az eredmény, a borok kirobbanóan gyümölcsös illat- és ízvilága, mindenkit megdöbbentett. „Ernő bácsi” nem elégedett meg a csodálattal, amikor lehetősége nyílt rá, beleásta magát a dologba, szerzőtársaival együtt sok tanulmányt készített, például 1980-ban kísérletbe kezdett Szigetcsépen, ebből született meg az 1982-es tanulmányuk „Borkezelés és érlelés pórusmentes és műanyag tartályokban” címmel. A vizsgálat keretében ugyanazt az ezerjó alapanyagot kétféle módon kezelték: egy részét dús oxigénnel látták el, a másiknál viszont éppen kizárták a levegővel való érintkezés lehetőségét. A borász folytatta a munkát, 1986-ban immár egyedül írta meg „Az oxidáció hatása a fehérborok összetételére és minőségére” című dolgozatát. Ebben az 1984-es és 1985-ös évjárat ezerjóval és traminivel kapcsolatos tapasztalatairól számolt be. Felfedezését a gyakorlatban leginkább a töki Nyakas-Hegyen, egészen pontosan a Nyakas Pincénél kamatoztathatta. 1994-ben lett az Egyetértés termelőszövetkezetből a rendszerváltás után leválasztott borászat főborásza, érdemi munkába azonban csak az ezredforduló táján foghatott. Addig a termés túlnyomó részét szőlő formájában értékesítették, első présüket 1998-ban vásárolták. És hogy mi a Nyakas Irsai titka? „Ernő bácsi megpróbált mindent kihozni abból, amit a fajta lehetővé tesz és a reduktív technológiával megmutatni az igazi arcát.” Kedvence ezzel együtt élete végéig a rizlingszilváni volt, amit „jó értelemben vett fröccsbor alapanyagnak” titulált, és amit itthon ritkaságszámba menően sokáig fajtaborként készített el, meséli Nyúlné dr. Keze alól számtalan kiváló szakember került ki, s hazai és nemzetközi versenyeken szerzett érmek dicsérték szakmai hozzáértését. Szakmai pályáját is a rá jellemző eleganciával, szép csendben fejezte be, még a kollégái számára is szinte észrevétlenül lépett hátrébb és hátrébb. Nyugdíjba vonulása után is kijárt Tökre, betegsége előrehaladtával sajnos egyre ritkábban, hogy aztán 2020.
Nyúlné dr. Pühra Beáta 1970-ben született. A budafoki Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben 1988-ban érettségizett. Meo-laboránsként helyezkedett el a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát Bácsszőlősi Állami Gazdaságban, ahol 2 évet töltött el. Innen a Budapesti Szeszipari Vállalathoz kerül, szintén Meo-laboráns, majd üzemvezető helyettes lesz. 1991-1996. Óraadó tanárként a Soós István, akkor már Élelmiszeripari Szakközépiskolában tanít, s a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszertudományi karán doktorandusz hallgató. 2000. június 1-jén alkalmazzák a Nyakas Pincészetnél. Kutatásai, a pezsgők, üdítőitalok, ásványvizek, sörök széndioxid tartalmának meghatározási módszerei, valamint a B1 vitamin adagolása mustok és alapborok készítésekor, a pezsgőgyártás során. A Nyakas Pincészetnél olyan támogató közegbe kerül, ahol az akkori ügyvezető Pálfi Gyula és a rendszerváltáskor odakerült Malya Ernő, - aki élharcosa és ismerője volt Magyarországon a reduktív technológiának - segítették a tanulni vágyó, érdeklődő mérnököt. Nagyon nagy büszkesége a Nyakas Pincészetnek, hogy Malya Ernő után, 2021-ben Nyúlné Dr. Beát energikus, fiatalos lendület jellemzi, amely jegyek az általa készített borokban is fellelhetők. A közel 200 hektáros birtok 88%-án fehér, 12%-án pedig kékszőlőt termesztenek és évi kb. 1.500.000 palack bort állít elő. 2002-ben a londoni International Wine Challenge Borversenyen, a Budai Sauvignon Blanc, egyedüli magyar borként aranyérmet kapott, hasonlóan a későbbi évekhez is. Ekkor úgy látták, hogy a Sauvignon Blanc lehet a zászlósbor és majdnem kivágták az Irsai Oliver ültetvényeket. Szerencsére ez nem történt meg, sőt a két fő fajta mellé becsatlakozott a Chardonnay, amely a 2015-ös Chardonnay világbajnokságon a top 10-ben végzett, de kapott 100 pontot is. Népszerű cuvée boruk az Aligvárom mellett a Don Oliver, ami Irsai-Chardonnay házasítás. Bea közben nem hagyott fel a tanulással sem, 2016-18 között a Szent István Egyetemen pálinkamester szakmérnök lett majd címzetes egyetemi tanár. Ezen kívül az Országos Borszakértő Bizottság-, Promontórium Borlovagrend- és Magyar Bor Akadémia-tagja és a Magyar Bor Akadémia-alelnöke.
A modern magyar borászat sikere a múlt értékeinek tiszteletben tartásában, az innovációban, a minőségi munkában és a nemzetközi trendek követésében rejlik. A Báthori Tibor által képviselt szellemiség, az etyeki Kúria fejlődése és más borvidékek kiemelkedő teljesítményei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar borok ismét elfoglalják méltó helyüket a világ borászati térképén.