A Badacsony vidékének bazaltoszlopai, vulkanikus orgonái és rusztikus présházai nem csupán tájképi érdekességek, hanem mélyen gyökerező történelem és egyedi borkultúra tanúi is. Kis Péter és Molnár Bea alkotásai, mint a "Bazaltbor" borászat, ezen a különleges tájon született borok terroir-jelleget hangsúlyozzák, miközben a helyi természeti kincseket, a bazaltvulkanizmus emlékeit is magukba foglalják. Ebben a cikkben mélyebbre merülünk a Badacsony borvidékének egyedi adottságaiban, különös tekintettel a Kéknyelű szőlőfajtára, amely bár egykor méltán volt népszerű, ma újra felfedezés alatt áll.
Badacsony Geológiai Csodái és Történelmi Gyökerei
A Badacsony, a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger mélyén zajlott heves vulkáni tevékenység formálta ezt a tájat. A földkéreg mozgásának hatására izzó láva ömlött a felszínre, amely megszilárdulva páncélszerűen fedte be az alatta megbúvó szigethegyeket. Ezek a bazaltláva páncélzatuknak köszönhetően ellenálltak a szélnek, a jégnek, és ma is tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról. A visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék kiváló minőségű talajt biztosít a szőlőtermesztéshez.
A Badacsony környékén már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra működött, ezt bizonyítják az ásatások leletei. Feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba, és Probus császár nevéhez fűződnek a nagyobb szőlőtelepítések. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok és szobrok. A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt és a bort, és ennek megfelelően értékként adományozták a későbbiekben. A XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került. A XVIII-XIX. században a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval vetekedett.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajtát, a Pinot noirt emeltek helyi különlegességgé, amelynek köszönhetően ma is ismerjük Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppedhetnek, sőt aszúsodhatnak is, ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle.
A Kéknyelű: Egy Elfeledett Kincs Újraéledése
A másik, a termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül. Emiatt a Budai zöld fajtával ültették vegyesen, hogy biztosítsák a megfelelő beporzást. A Kéknyelű későn érő, alacsony hozamú fajta, amelyet gyenge termékenyülés jellemez, és nagy odafigyelést igényel a szőlőben. Ezek a tényezők is hozzájárulhattak ahhoz, hogy egykor kikerült a népszerű fajták közül.
A Badacsony borvidékének klímája kiegyenlített, mentes a szélsőségektől. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok nem sújtják a szőlőültetvényeket. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A Balaton nagy víztükre igen kedvező, kiegyenlítő hatással van a klímára, gátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.
A Kéknyelű borok jellemzően halvány, hűvös citromszínűek, zöldes csillogással. Illatukban kandírozott citrusfélék és zöldalmák aromái fedezhetők fel. Ízvilágukban szinte "perzselő", vibráló savasság dominál, robbanásszerűen érvényesül a frissen facsart lime leve és héja, valamint a zöldalma íze. Komoly mennyiségű almasav található bennük, amely hozzájárul a bor frissességéhez és komplexitásához.
A borászati szakma szerint a Badacsonyban termelt Kéknyelűt érdemes néhány évig érlelni a pincében, hogy kibontakoztassa komplex aromáit és simítsa savait. Ez a fajta, megfelelő gondozással és érleléssel, képes lenyűgöző borokat adni, amelyek méltán élednek újjá a borvidéken.
A Bazaltbor Borászat: Építészet és Terroir Harmóniája
Kis Péter és Molnár Bea legújabb alkotása, a Badacsonyban található Bazaltbor Borászat, egy olyan komplexum, amelyben az építészet és a borászat harmonikusan fonódik össze. A badacsonytomaji táj bazaltoszlopai, bazaltorgonái, rusztikus nyeregtetős présházai és fehér homlokzatai, valamint a szőlőindák képzelt lenyomatai formálódnak építészetté.
A telek Badacsonytomaj egyik legszebb pontján, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik. A badacsonyi tanúhegyek jellegzetes alakja uralkodik itt, a bazaltvulkanizmusra jellemző bazaltoszlopokkal és orgonákkal. A tervezők a hegyoldaltól a lábáig húzódó, hosszan elnyúló területet használták fel, amelynek felső része inkább a természeti tájhoz, míg az alsó rész a városhoz tartozik.
A felső telken tervezett adminisztrációs és tároló-érlelő épület inkább a hegyhez kapcsolódik, itt zajlik a termelőmunka és az adminisztráció. Az alsó telken kialakított üzem már inkább a város részét képezi, ahol régi présházak és egyszerű, geometriájú nyeregtetős épületek találhatók.
Az épület alapvetésében és tömegében ezer szállal kötődik környezetéhez, mégis önálló, határozott állítást fogalmaz meg a korszerű borászatról, mint üzemről. A borkészítés racionális vonalát tematizálták, a szerkezet és a terek a termelési folyamat sorrendjében követik egymást vertikális és horizontális értelemben is. A feldolgozóépület egy iparibb jellegű technológiai szárnyból és egy vele szerves kapcsolatban álló érlelő-tároló funkciójú pinceszárnyból áll. A pincesort teljesen föld alá helyezték, csak a bejárata emelkedik a terepszint fölé. A technológiai szárny három szintje közül csak egy emelkedik ki, kettő föld alatti kialakítással készül. Az épület belső szervezése teljes egészében a borász és a terroir-bor kívánalmainak megfelelően gravitációs rendszerben épül fel.
A "Bazaltbor" elnevezés is hangsúlyozza a borászat elkötelezettségét a tájegység természeti kincsei, a bazaltoszlopok és -orgonák iránt, valamint a terroir-jellem kiemelését boraiban. Ez az egyik koncepcionális elv, amely az épületek formálását is meghatározná, ezzel teremtve kapcsolatot a felső és az alsó épületek között.
Badacsony - Hungary (Magyarország)
Organikus Gazdálkodás és Helyi Értékek Megőrzése
A Bazaltbor Borászat a tiszta ízek, tiszta borok, tiszta gondolatok elve mentén működik. 2014 óta folytatnak organikus gazdálkodást, 2018 óta ellenőrzés alatt. Ez azt jelenti, hogy nincs felszívódó vegyszer, gyomirtó vagy műtrágya az ültetvényeken. A tapasztalatok szerint a talajélet gazdagabb, a borok évről évre gazdagabbak, az ültetvények pedig a biodiverzitás szigetei.
A borászat a Somló, a Csobánc és a Szent György-hegy oldalában mintegy 20 hektáron gazdálkodik. A márkanévvé vált "bazaltbor" a termőhelyet tükröző jellegzetes minerális ízvilágának köszönheti sikerét. A borászat fontosnak tartja a vendégek fogadását, hogy megismertessék velük a Somlót, hogy érezhessék azt, ami őket ide kötötte. Mindenük megvan ahhoz, hogy összerakjanak egy olyan képet, ami nem sok helyen adódik meg ennyire közvetlenül egymás kezében.
A borászat különleges borokat kínál, mint a Somlói Vándor olaszrizling, amely 35 éves tőkék bora, tele élettel és sok sóval. A Juhfark a borászok öröksége, egy olyan autochton fajta, amit óvni és gondozni kell. Egy rendkívül kényes fajta, de a leginkább somlói, és mintha csak azért lenne, hogy megmutassa maximális mivoltában a Somló ízeit. A Nagy-Somlói Hárslevelű 2022 egy nemes szőlő, amely mindent tud, amit elvárhatunk egy jó terroir fajtától, és mellé még bájos aromatikát, elképesztő gyümölcsöket hoz. Különlegességként említendő az Édes szamorodni technológiával készült, természetes édes bor, amely kabar és kövérszőlő házasításából születik, és amelynek mindössze 0,2 hektárnyi ültetvénye található a Somlón.
A borászat épülete a nemzetközi építészeti portál, az ArchDaily "Buildings of the Year" díjának 2010-es versenyében az ipari épületek kategóriájában az első öt helyezett közé került. Ez is mutatja a projekt magas színvonalát és egyediségét, amely a helyi értékeket és a modern építészeti szemléletet ötvözi. A Bazaltbor Borászat tehát nem csupán egy pincészet, hanem egy olyan hely, ahol a természet, a történelem és az emberi alkotóerő találkozik, hogy egyedülálló élményt nyújtson a borkedvelőknek.