A befolyásolás tudománya és jogi háttere

Bevezetésként érdemes röviden megfogalmazni: a befolyásolás egy eszköz. Ugyanúgy használható nagy és nemes célokra, mint arra, hogy árts valakinek. Pont olyan, mint egy kés: egy orvos kezében életeket ment, egy gonosztevő kezében pedig fájdalmat okoz. A mai cikket egy izgalmas munka alapján írtam meg, a szerzője hosszú évekig kutatta a meggyőzési stratégiákat alkalmazó cégeket beépített emberként.

1. Teljesen egyszerű képlet

1. Teljesen egyszerű képlet. Ha az ember ad valamit, akkor vissza is akar kapni valamit. A viszonzást ha beismerjük, ha nem minden esetben és mindenkitől elvárjuk. Éppen ezért fontos az eszünkbe vésni, hogy ez fordítva is igaz. Tehát ha valakinek adunk egyet, akkor megjelenik benne a gondolat, hogy adnia kellene.

2. A politikusok kedvence

2. A politikusok kedvence. Ha valakiben ki tudunk váltani akkora bizalmat, hogy nyíltan elköteleződjön az ügyünk mellett, akkor valószínűleg hosszú távon ki is fog tartani mellettünk.

3. Az emberek alapvető bizonytalansága

3. Az emberek alapvetően bizonytalanok, ezért szeretnek jól bevált mintákat követni. Ha neki sikerült, nekem is fog - gondolják magukban. A biznisz létben ez azt jelenti, hogy példákkal kell tudnod alátámasztani miért éri meg Téged választani!

A vonzalom elvéhez bónuszként társul a „glóriaeffektus”. Ez röviden annyit tesz, hogy a vonzó embereket többre értékeljük.

4. Reklámok és az életszerű minták

4. Aki már életében látott bármilyen reklámot, tudja miről beszélek. Az emberek mindig a saját életükre alkalmazzák az új infókat, hasonlóságot keresnek. A legtöbb cég marketingüzenete is lebutítva ezt megerősítő üzeneteket sugall. A különböző termékek, szolgáltatások hirdetései mind ilyen jellegű változásokat ígérnek. Vegyél igénybe minket, és változást, fejlődést, bőséget hozunk az életedbe!

Az alábbiakban a meggyőzés öt alapelvének gyakorlati megfontolásait találhatjuk, és hogy hogyan kapcsolódnak a befolyásoláshoz:

• Kölcsönösség elve: a viszonzás iránti vágy mindenkiben él.
• Hiány elve: kevesebb van, jobban értékeljük a rendelkezésre állót.
• Következetesség elve: a korábbi állásponttal összhangban cselekedünk.
• Társadalmi bizonyíték elve: mások viselkedése alapján döntsünk.
• Vonzalom elve: minél jobban szeretünk valakit, annál inkább hallgatunk rá.

Vizsgálatok bizonyítják, hogy ezek az elvek különböző kultúrákban eltérő erősséggel működnek, de mindegyikük széles körben alkalmazható. A City Bank felmérése például azt mutatta, hogy nyugati országokban a kölcsönösség elve hirtelenebb kötelező érzést kelt, míg a Távol-Keleten a lojalitás és tekintély elve lehet a legerősebb.

5. Tisztelettel és befolyással

5. Ha az ember kivív magának egy piaci pozíciót, tekintélyt szerez, akkor hallgatni is fognak rá. Ki kell váltanod az emberekben a tiszteletet saját magad iránt, és máris sokkal könnyebben érsz el bármit! Hogyan válthatsz ki tiszteletet? Kiváló munkával!

6. A „csak most, csak neked” szövegek okos használata

6. Természetesen a „csak most, csak neked, csak ennyiért tesókám” szófordulat mindenkiben azonnali elutasítást vált ki, de lehet ezt okosan is csinálni. Vegyünk például egy autót. A ’60-as években gyártott amerikai autók, a maguk idejében nem képviseltek túlzottan nagy értéket. Egyszerű gépek, aránylag olcsón, mindenki azzal járt.

A jogi hátterek áttekintése

A befolyással üzérkedés Btk. 256. § keretei között értelmezendő, és szoros kapcsolata van a vesztegetéssel. A büntetőjogi általános megfogalmazások szerint a befolyással üzérkedés célja a jogtalan előny megszerzése a hivatalos személy befolyásolására hivatkozva. A befolyás lehet közvetlen vagy közvetett, akár több lépcsőben is megvalósulhat. Szándékos elkövetés szükséges, és az előny lehet vagyoni, személyes vagy erkölcsi jellegű is. A joggyakorlat hangsúlyozza, hogy az előny kérésének és elfogadásának összefüggése a befolyásolásra való hivatkozással fennálló legyen, és az ügyfél hitte, hogy van befolyása, kulcsfontosságú.

Meg kell különböztetni a valódi és a színlelt befolyást, mert a tényállás akkor is megvalósulhat, ha az elkövető csak színleli befolyást, ha az ügyfél ezt valóságosnak hiszi. A gyakorlati kérdések között szerepel az is, hogy utólagos előnykérés megvalósítható-e bűncselekményként, és a hatóságok hogyan kezelik a befolyás bejelentését vagy közzétételét a Cégnyilvántartásban. A jogi elemzések szerint a befolyást vásárló tudata döntő tényező: ha azt hiszi, hogy van befolyása, akkor az előny adása vagy ígére megvalósulhat.

Összegzésként: a befolyásolás nem egyenlő a jogot szexuálisan vagy hivatalosan történő visszaéléssel, de a tényállás részét képezi a törvényi keretek között, és a társadalmi és jogi elvárások szerint megítélt felelősség alapján kell értékelni. A jelen tanulmány rámutat, hogy a jogelmélet és a gyakorlat sokszor vitatott kérdéskör, és éppen ezért fontos megosztani a különböző álláspontokat a befolyás hatásairól és korlátairól.

Robert Cialdini 6 alapelvét továbbgondolva a gyakorlatban is látható, hogyan formálják az emberek döntéseit a társadalmi és pszichológiai tényezők. Például egy pizzériában az RPG bevezetése során a vendég regisztrációja után személyre szabott feltétek adhatók, miközben a gyengeségek beismerése is növelheti a bizalmat és a hitelességet. A holisztikus megközelítés pedig azt mutatja meg, hogy milyen mértékben befolyásol a környezet és a kommunikáció stílusa.

Összegzésként a jogi és etikai keretek közötti egyensúly megőrzése érdekében fontos, hogy a befolyásolás eszközeit felelősen használjuk, és legyen tudatában mindenki annak, hogy a célok felől értelmezzük a hatást és következményeket.

tags: #befolyas #befolyasoltsag #befolyasolas #jog