A 2016. évi LXVIII. törvény és annak 2021. évi módosításai összefüggésben a bejelentési kötelezettségek és a kereskedelmi tevékenységek változásait érintik.
Az előzetes bejelentési kötelezettség megszűntetése után a bérfőzetőre vonatkozóan a vásárokon és piacokon történő értékesítés szabályozása is módosult.
Az elmúlt két évben jelentős változások érintették a fogyasztóvédelmet, a kötelező jótállás szabályait, az online kereskedelmet, a békéltető testületek eljárását, továbbá több vállalkozásbarát intézkedés született.
A mikro-, kis- és középvállalkozások számára a 2025. augusztusi módosítás is könnyítéseket hozott a fogyasztói jogok érvényesítésében, és 2026-tól új keretek lépnek a hatályba.
Jelen cikk célja, hogy részletesen körbejárja a jogi változásokat és azok gyakorlati hatásait.
2026. január 1-jétől a kkv-k is fordulhatnak békéltető testülethez a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók, illetve a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytatóként vásároló fogyasztók esetében.
Március 1-jétől pedig a kötelező jótállás tekintetében a szakmai ismeretekkel rendelkező kkv-k is jogokat kapnak a fogyasztói jogok tekintetében.
A vállalkozás a 100.000 Ft eladási árat meghaladó termékekhez köteles jótállási jegyet adni, és ezt legkésőbb a termék átadását követő napon el kell juttatni a fogyasztóhoz.
A jótállási jegyet a fogyasztási cikkel együtt vagy elektronikusan kiállított jegy esetén biztosítani kell a határidő végéig olvasható módon.
Január elsejétől hatályos a 19/2014. NGM rendelet módosítása, amely könnyítéseket tartalmaz a vállalkozásokra nézve a szavatossági és jótállási igények közlésére.
A Kormányrendelet szerint az üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők közötti szerződések esetén a fogyasztót a teljesítésre vonatkozó előzetes tájékoztatás kötelezi.
A Kormányrendelet 29. § (1) bekezdésének különböző pontjai pedig kivételeket és részletes szabályokat rögzítenek az elállási jog vonatkozásában.
Az EUB ítéletei alapján a tervezői megrendelések esetén a termék kategória meghatározása nem mindig egyszerű, mert a tárgy szolgáltatásnak minősülhet a tervező munka eredményeként.
Az elállási jog kizárható lehet zárt csomagolású termékek esetén higiéniai okokra hivatkozva, de ezt minden esetben konkreten kell vizsgálni.
A Kormányrendelet a lakáscélú szolgáltatások és egyes közlekedési vagy közlekedéshez kapcsolódó szerződések esetében is részletezi a teljesítés határidejét.
2026-ban a kereskedőknek és webáruházaknak alkalmazkodniuk kell a szigorúbb hatósági jelenléthez és a részletes szerződéses információk kötelező feltüntetéséhez.
Ez a folyamat különösen fontos a Covid-19 járvány következményeinek kezelésében és az online kereskedelemre való átállásban.
A 45/2014. ( II. 26. ) Korm. rendelet a távollévők között kötött szerződések esetében meghatározza az elállási jog fő szabályát, és kivételeket is rögzít.
Az elállási és felmondási jog gyakorlásának részleteit a jogszabályok és a közlemények határozzák meg, amelyet a vállalkozásoknak be kell tartaniuk.
A Békéltető Testületek 1999 óta működnek, céljuk a gyors és költségkímélő vitarendezés a fogyasztók számára.
A békéltető testületek részletes eljárási szabályai a fogyasztóvédelemről szóló törvényben találhatók, és a felek maguk választják ki az eljáró testület tagjait.
Az eljárás során a testület igyekszik egyezséget létrehozni a felek között, és ha a gazdálkodó szervezet nem hajtja végre a határozatot, akkor továbbítják az értesítést a kamarának vagy a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.
A jogvita rendezésére a bírósági eljárás lehetősége is fennáll, a békéltető testület határozata nem érinti a fogyasztó jogait a bírósági kereset benyújtására.
tags: #bejelentes #uzlethelyisegen #kivul #torteno #alkohol