A magyar-szerb üzleti fórumon 47 hazai cég képviselteti magát, és összesen több mint 150 vállalatközi egyeztetésre fog sor kerülni a helyi partnerekkel, ami tanúsítja, hogy a két ország közötti együttműködéssel mindkét fél jól jár - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban. Ez az esemény, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal teherforgalmának elindítása, új lendületet ad a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak, melyek jelentősége a nyugat-balkáni régió szempontjából is kiemelkedő.
Magyar Vállalatok a Nyugat-Balkánon: Stratégiai Érdek és Kölcsönös Előnyök
A tárcavezető a magyar-szerb üzleti fórum megnyitóján hangsúlyozta, hogy a mostani eseményen 47 magyar cég képviselteti magát, és összesen több mint 150 vállalatközi egyeztetésre kerül sor. Ez ismételten tanúsítja azt, hogy a két ország közötti együttműködés kölcsönös előnyökkel jár. A sikeres együttműködés alapját természetesen maguk a vállalatok adják - fogalmazott. A jelen lévő hazai cégek a saját területükön nemzetközileg versenyképesek, olyan ágazatokat képviselnek, amelyekben a megoldásaik a szerbiai gazdasági szereplők számára is előnyösek lehetnek.
A Belgrádban megrendezett fórumon részt vevő vállalatok az energetika, az autóipar, a fémipar, az építőipar, a vízipar, a mezőgazdasági és élelmiszeripar, az egészségipar, a logisztika és a papíripar területéről érkeztek. A nagy részvételi arány magyarázható azzal a ténnyel, hogy Magyarország számára a nyugat-balkáni térséggel való együttműködés kiemelt gazdasági érdek, és a Nyugat-Balkánnal folytatott kereskedelem 72 százaléka Szerbiával bonyolódik.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy 2010 óta négy és félszeresére nőtt, s tavaly már meghaladta az ötmilliárd eurót a két ország közötti kereskedelem értéke. Fontosnak nevezte a különböző zászlóshajó-projekteket, megemlítve egyebek mellett, hogy a Mol például már 73 benzinkutat üzemeltet Szerbiában, valamint az MVM is lényeges szereplővé vált a helyi földgázkereskedésben az elmúlt időszakban. A miniszter kiemelte a magyar gazdasági diplomácia szerepét is, hangsúlyozva, hogy a szerbiai magyar képviseleteken három külgazdasági diplomata kizárólag a magyar vállalatok segítésére összpontosít. Ezen felül a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség külön nyugat-balkáni központot működtet Belgrádban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig két szerbiai információs központot hozott létre a közelmúltban.
Infrastrukturális Fejlesztések: A Budapest-Belgrád Vasútvonal és Túl
A gazdasági együttműködés fejlesztéséhez elengedhetetlen a két országot összekötő infrastruktúra javítása. Ennek jegyében döntöttek a határátkelőhelyek modernizálása mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztéséről is. A vasútvonalon már elindult a teherforgalom, óránként három tehervonatnyi kapacitással, ami azt jelenti, hogy húszpercenként roboghatnak a tehervonatok. A személyvonatok mellett tizenhat nemzetközi gyorsvonat fog közlekedni naponta, ebből négy Bécset és Belgrádot fogja összekötni.
A Belgrád–Budapest nagysebességű vasúti projekt teljes története
A jövőbeli tervek között szerepel egy új villamosenergia-vezeték építése a két ország között, amely 2030-ra készülhet el, valamint egy új kőolaj- és termékvezeték is, amely 2027-28-ra fejeződhet be. Ezen infrastruktúra-fejlesztések tovább erősítik a gazdasági kapcsolatokat és lehetővé teszik az energiaellátás biztonságának növelését is.
A Budapest-Belgrád vasútvonal építése jelentős bevételt generál a projektért felelős RM International Zrt. számára. A cég, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez köthető, tavaly 15 százalékkal növelte bevételét, elérve a 117 milliárd forintot. A bevételekkel szemben 111 milliárdos kiadása volt a cégnek, melynek zöme igénybe vett szolgáltatás, ezen belül is főként alvállalkozóknak fizetett díjak. A projektbe alvállalkozóként bevonásra kerültek Mészáros gyermekeinek cégei, valamint maga az R-Kord Kft. is. A költségek és az adók elszámolása után a cég stabilan 5 milliárdos nagyságrendű tiszta nyereséget realizált.
A Nyugat-Balkáni Terjeszkedés: NER-es Gazdasági Elit a Régióban
A magyar kormányközeli gazdasági elit jelentős szerepet vállal a Nyugat-Balkánon, különösen a még nem EU-tag országokban. Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje, például a belgrádi irodapiac 10 százalékát szerezte meg, olyan stratégiai bérlőkkel, mint az Air Serbia légitársaság, valamint egy különleges orosz-szerb innovációs központ. Emellett Tiborcz István érdekeltségi köre fuvarozással és raktározással foglalkozó belgrádi vállalatokat is szerzett, és vagyonkezelő céget is alapított a szerbiai üzletekhez.
Mészáros Lőrinc is aktív a régióban. A Mészáros-csoport által 2023-ban felvásárolt boszniai Lukavac cementgyár és a Vijenac mészkőbánya jelentős beruházásnak számít. A felvásárlás mögött álló cég, a TICI, nagyrészt állami forrásokból részesült, hasonlóan a Tiborcz-féle magántőkealaphoz. A magyar állam 50 milliárd forintos tőkét biztosított az MBH Magántőkealapba, amely a lukavaci cementüzem megvásárlásához nyújtott támogatást. Ezen felül az MFB további 140 millió eurós kölcsönt is adott a TICI-nek a nemzetközi terjeszkedés előmozdítására.
A 4iG Nyrt., Jászai Gellért érdekeltségi köre, szintén jelentős terjeszkedést mutat a Nyugat-Balkánon. A cég megszerezte és fejlesztette Montenegró mobilcégét (One Crna Gora) és Albánia vezető telekommunikációs szolgáltatóját (One Albania), továbbá egy Egyiptom és Albánia között húzódó tenger alatti adatkábel-beruházásban is érdekelt. A 4iG terjeszkedését szintén jelentős állami források segítették, a Széchenyi Alapokon keresztül 72 milliárd forintot fektettek a cég magántőkealapjába.
A Belgrádi Vasútvonal Biztosítóberendezései: Kihívások és Jövőbeli Kilátások
A Budapest-Belgrád vasútvonal építésének egyik kulcsfontosságú és kihívásokkal teli aspektusa a biztosítóberendezések és a vonatbefolyásoló rendszerek kiépítése. A kínai China Railway Signal & Communication (CRSC) kapta a megbízást ezen rendszerek telepítésére, azonban a cégnek nincs korábbi tapasztalata az Európai Unióban az uniós szabványoknak megfelelő rendszerek kiépítésében. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel a vasútvonal tervezett átadásával kapcsolatban.
A vasúti körökben már a szerződés aláírása óta tudható volt, hogy a kínai fél technológiai problémákkal küzdhet. Felmerült annak lehetősége, hogy a munkát egy tapasztaltabb nyugati cég kapja meg, azonban a kínaiak jelezték, hogy amennyiben elveszik tőlük a munkát, leállítják a beruházás finanszírozását. A hírek szerint Orbán Viktor is tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel a kérdésről, de a kínai fél ragaszkodott a szerződés eredeti tartalmához.
A szakértők szerint a kínai cégek számára a Budapest-Belgrád vasútvonal építése egyfajta „játszótér”, ahol referencia-szerzési céllal próbálkozhatnak az uniós szabványoknak megfelelő rendszerek kiépítésével. A vasútvonal építésének befejezését 2025 közepére tervezik. Andó Gergely szakértő szerint valószínűsíthető, hogy a sínek elkészülnek, de az uniós szabványoknak megfelelő vonatbefolyásoló rendszer engedélyezése ennél jóval több időt vehet igénybe, reálisan csak több év múlva. Ez azt jelenti, hogy a vasútvonal átadásakor a vonatok a tervezett sebesség helyett csak korlátozottan, vagy manuális irányítással tudnak majd közlekedni.
A vasútvonalon a korábbinál kevesebb állomás lesz, és a korábbi állomások egy része megállóhelyként épül újjá. Nagy kérdés azonban az útátjárók biztosítása, amelyek közül sok fénysorompót és csapórudat kap. Ezek engedélyezési folyamata hasonló a biztosítóberendezésekéhez, így ezek hiányában a vonatoknak jelentősen lassítaniuk kell majd az átjáróknál.
A MÁV és az Építési és Közlekedési Minisztérium korábbi megkeresésekre nem cáfolta érdemben a technológiai problémákra vonatkozó információkat. A minisztérium csupán annyit közölt, hogy a vállalkozói konzorcium „a teljes vasútvonal működőképes, az Európai Unió műszaki előírásainak megfelelő rendszerének kiépítésére vállalt kötelezettséget”. Ez az állítás azonban nem zárja ki azt, hogy a vasútvonal átadásakor még nem lesz működőképes az uniós szabványoknak megfelelő biztosítóberendezés.
Belgrád Történelmi és Földrajzi Kontekstusa
Belgrád, Szerbia fővárosa és legnagyobb városa, stratégiai fontosságú földrajzi helyen fekszik, a Száva és a Duna összefolyásánál, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Történelme során a keleti és nyugati kultúra határán helyezkedett el, és számos civilizáció nyomait őrzi. A város szélesebb környéke volt a vinča-tordosi kultúra bölcsője, alapítása pedig a kelta és római időkre tehető. A szlávok betelepülése a 7. században következett be.
A középkorban Belgrád bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokában volt, mielőtt az oszmán törökök 1521-ben elfoglalták. A város először 1403-ban lett a független szerb állam fővárosa, ezt a státuszt 1841-ben nyerte vissza. A törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el a várost.
Belgrád átlagos tengerszint feletti magassága 132 méter, mérsékelt kontinentális éghajlata van. Az átlagos éves középhőmérséklet 12,5 °C, a legmelegebb hónap a július. A város a Pannon-síkság és a Dinári-hegység találkozásánál terül el.
A város történelmi magja, az egykori Nándorfehérvár, a Kalemegdán-hegyfokra épült a Száva folyó jobb partján. Körülötte dombvidék húzódik, míg a város kiterjedt délre és keletre, a második világháború után pedig a Száva bal partjára is, magába olvasztva Zimony városát.
A 2020-as évek elejére Belgrád jelentős környezeti kihívásokkal nézett szembe, különösen a szennyvízkezelés terén. A város szennyvizének jó része tisztítatlanul kerül a Dunába és mellékfolyóiba, és Európa egyik fővárosaként nem rendelkezett szennyvíztisztító üzemmel. A Topčiderska patak szennyezettsége különösen aggasztó.
Belgrád történelme során számos ostromon és háborún ment keresztül. Kiemelkedő esemény volt az 1456-os nándorfehérvári diadal, amikor Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a keresztény seregek visszaverték az oszmán törökök támadását. A város a 16. században az Oszmán Birodalom fontos közigazgatási és kereskedelmi központjává vált. A Habsburgok többször is megpróbálták elfoglalni a várost, de csak ideiglenesen jártak sikerrel.
A 19. században Belgrád a független Szerbia fővárosa lett, és gyors fejlődésnek indult. Az ipar, a kereskedelem és a közlekedés fejlődése jelentős volt, különösen a vasútvonalak kiépülésével. Az első világháború kezdetét jelentő szarajevói merénylet után Belgrád is hadszíntérré vált, többször is gazdát cserélt a háború alatt.
A belgrádi üzleti fórum és a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, új fejezetet nyitnak Belgrád és Magyarország kapcsolatában, megerősítve a két ország közötti gazdasági és stratégiai együttműködést.