Van egy különleges anyag, amely az eddigi kutatások alapján jó eséllyel hozzájárulhat ahhoz, hogy sejtjeink tovább maradjanak működőképesek, izmaink lassabban veszítsenek erejükből, és szervezetünk egészségesebben öregedjen. Ez az urolitin-A, a longevity-kutatás egyik izgalmas molekulája. Van vele azonban egy komoly probléma: készen nem nagyon találjuk meg az ételeinkben. A természet csak az alapanyagát adja, például gránátalmában, dióban, bogyós gyümölcsökben - és meglepő módon a tölgyfahordóban érlelt barrique borban. A Vinho Verde nem egyszerűen könnyű nyári bor, hanem Portugália északi, atlanti karakterű borstílusa: citrusos, feszes, üde és jól behűtve különösen frissítő.
Veritas Borkereskedés bor webáruházában, a borkereskedes.hu oldalon válogatott magyar és nemzetközi borok, pezsgők és ital-különlegességek közül választhatsz. Mennyi idő a házhozszállítás, és mikor ingyenes? Van személyes átvétel budapesti borboltban? Milyen fizetési módok közül választhatok? Hogyan működik a törzsvásárlói kedvezmény? Ajándékba keresek - van díszdoboz / borcsomag / utalvány? Segítesz választani? Hol találok gyors inspirációt? Igen - inspirációért és ajánlókért nézd meg a cikkeinket, vagy keress minket bátran.
Pár lelkes önkéntesnek köszönhetően egy alig ismert budai közparkban a mai napig megtapasztalható, milyen is volt a 150-200 évvel ezelőtt fénykorát élő budai borkultúra. Bort kapott 150. születésnapjára Budapest. Pest, Buda és Óbuda egyesülésével 1873-ban jött létre a mai főváros, az idei kerek évszám alkalmából pedig a fővárosi önkormányzat 600 palackot rendelt az Anno Istenhegyi Cuvée-ből, amelynek címkéjén büszkén hirdeti a felirat: Budapest Bora. Utóbbi szó szerint értendő.
A Jókai kert mint helyszínválasztás nem véletlen. A mai tőkék helyén korábban évtizedekig szőlő termett, ráadásul nem másnak, mint Jókai Mórnak. A 19. századi magyar írófejedelem már fiatalkorában fejébe vette, egyszer nyaralója lesz a Svábhegyen. Elsősorban azért, hogy „saját fáit plántálhassa, czirógathassa (…) hogy saját ültetésű szöllő tőkék teremjék meg azt a bort, mit ő naponkint elfogyaszt” - olvasható Váli Marinak, Jókai unokahúgának visszaemlékezésében.
A Jókai kert történetében a szőlő- és borhagyomány összefonódik a város történetével: a budai borkultúra kialakulása és a kékszőlő megjelenése a több hullámban betelepedő rácok (szerbek) érdeme volt. Ennek megfelelően kékszőlők közül az általuk hozott kadarka terjedt el, és 1835-ben a budai szőlőterületek kétharmadán kadarka termett.
A budai vörösbor jellemzője vegyes összetétel volt: a kadarka dominált, de szerephez jutottak vadfekete (kleinschwarze) és németek által hozott kékfrankos is. Így keletkezett az „ó-” és „vörös” Budaváros borának jellegzetes spektruma, amelyet később a filoxéra járvány sújtott.
Jókai Mór pincészete részben e kulturális örökségre épült: a Kadarka Kör és Buza Péter vezetésével a budai vörös visszahívására törekednek. A Jókai kertben a kadarka ültetvények 2011 óta több sorban fakadnak, és 2023-ra önellátóvá válhat a három soros ültetvény. A terv az, hogy évente ezer palack budai vörös legyen előállítható.
A Jókai kert tőkéit a Kadarka Kör tagjai gondozzák Buza Péter vezetésével, és a metszésbe a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatói is besegítenek, támogatásokkal együtt. Az ültetvény saját esővízgyűjtő-rendszerrel rendelkezik, és a fenntarthatóságra törekszik.
Érdekességként a budai bor kultúrtáj-rehabilitációja helyi közösségi kezdeményezésből indul, amely a város kulturális és gazdasági értékeit egyaránt erősíti. A helyi kezdeményezések a történet részeként azt mutatják, hogy a pezsdítésre érdemes hagyományok képesek visszatérni a város életébe.
Az elmúlt évek visszajelzései szerint a borpiacra ható változások közepette a magyar borászok figyelme a minőség, a kultúra és a fenntarthatóság felé fordult. Az alkoholmentes borok piaca növekszik, és a nemzetközi piacokon is növekszik a kereslet. Az idei szüret egyaránt hozott kihívásokat és lehetőségeket a borászok számára.
A budai királyi palota 1540 körül // digitális rekonstrukció
A budai vörös történetének kulisszái
Az 1800-as évek elején a budai bor a francia bordóhoz hasonlítható minőséget képviselt; a legjobb szőlőfaj a kadarka volt, amely a budai vörös egyik alappillére lett. A korabeli források a budai bor „veres” és „fekete” árnyalatait említik, amelyeket a keverékek adtak. A filoxéra-vész előtti időszak a vegyes ültetvények időszaka volt, amely a későbbi borvidékre jellemző egységes összetétel helyett sokféle fajtát engedélyezett.
Jókai kert többek között a budai vörös kultúra újraélesztésének egyik példája: a kadarka kör tagjai dolgoznak a tőkék gondozásán, és a kör tervei között szerepel a további ültetvénybővítés és a minőségi borok előállítása. A kör tagjai együtt dolgoznak az egyetemmel és a minisztérium támogatásával, hogy a budai bor-örökséget megőrizhessék és továbbvigyék.
A kultúrtáj-rehabilitáció sikere azt mutatja, hogy a helyi közösség összefogása révén a hagyományos borvidék újra életre kelthető. A jövőben várhatóan a kadarka alapú budai vörös mennyisége és a borok minősége tovább javulhat, miközben a történelmi és kulturális értékek megőrzése közösségi erőforrássá válik.
Az elkövetkező évek kihívásai között szerepel az időjárás-változás hatásainak kezelése, a gazdasági fenntarthatóság és a piaci igények kielégítése, de a budai borstörténet példaértékű modellként szolgálhat a kulturális örökség megőrzésére és gazdasági hasznosítására.
Az inspirációért és a részvételért érdemes a jövőben is követni a budai vörös és a Jókai kert történetét, hiszen ez a kezdeményezés is mutatja: a hagyományok megőrzése és a modern gazdasági érdekek összhangban is megvalósíthatók.
tags: #borkereskedes #jokai #ter