Bortársaság története: Attila Tálos és a magyar bor világgá tágulása

Gyakran látom a fehér furgonokat Budapest utcáin, de vidéki utakon is, oldalukon ilyen szövegekkel: „Engem a bor hozzád visz.” Vagy: „Minden rendben, a bor finom.” Van ebben valami megnyugtató. van a logók, a szlogenek, a boltok, a Bortársaság mögött? Persze, ez így nem teljesen igaz, a Bortársaság csapatmunka eredménye, ő interjút is úgy szeretne adni, hogy több munkatársa is jelen legyen, mert ez nem one man show. Ő csak katalizátora a történetnek. Sok apró mozzanatból épül fel egy olyan sikertörténet, mint amilyen a Bortársaságé.

Az alapok: Attila gyerekkora, út az Oddbinshez

Tálos Attila gyerekként Somló közelében lakik, sokat biciklizik, élvezi a természetet, a szőlő mindenütt ott van tőle karnyújtásnyira. Rendszeresen jár a szüleivel, nagyszüleivel szüretelni. Élvezi a szabadban elköltött piknik hangulatát, a házi sonka illatát. Ezek a zsigeri emlékek később újra és újra visszaköszönnek, és beépülnek a történetbe. Attila nem körzővel-vonalzóval tervezi az életét. Szeret sodródni. Matek-fizika szakra megy az egyetemre, csak mert rajong az osztályfőnökéért, és amikor ki kell tölteni a felvételi lapot, oda jelentkezik, ahol ő is tanult. Vannak ilyen érzelmi döntések az ember életében. Ha nincs az Oddbins, akkor ma talán nincs Bortársaság.

Attila Angliában tölt két évet ösztöndíjjal, London utcáit járva bukkan a borkereskedésre. Felszabadító élmény belépni az üzletbe. 1991-et írunk, Magyarországon akkor még a borszaküzlet fogalma sem létezik. Az Oddbins újraértelmezte a klasszikus borkereskedelmet. Nem volt átlagos, sem olcsó, ugyanakkor demokratizálta a borvilágot a minőséggel, a tartalmas kommunikációval, profizmussal, tudással, mindenféle eredeti kiadvánnyal. Kezdetben nem volt az egészben semmi üzletiesség, inkább csak jó értelemben vett lila köd és álomvilág. Élt Attilában valami olyan kép, hogy egy kis mopeddel, hátul a csomagtartón kiszállít egy karton bort. Aztán milyen jó lesz, hogy a szőlőben is lehet, találkozhat a vidéki emberekkel, borászokkal, a földdel.

Az áttörés: 1993-1994, az Oddbins-hatás és a kezdő lépések

1993-at írunk, a régi világ már romjaiban hever, az új meg még nem épült fel. Attila találkozik Tom Howells üzletemberrel, aki épp akkor alapítja meg a „borkedvelők klubját”. Rendszeresen tartanak kóstolókat, főleg az itt élő külföldieknek. Tálos Attila félállásban beszáll a vállalkozásba. Huszonhét éves, a cég vesz számára egy zöld Renault 4-est, ezzel szállítják ki az első borokat. Volt egy külföldi ügyfélkör, amelyik meg tudta fizetni a bort, és ez dobott rajtunk egyet. Mi voltunk az elsők, akik el tudtunk adni 200 forintnál drágább bort Magyarországon. Emlékszem, egy mőcsényi zöldveltelini volt. A kis bevételből ki tudtunk bérelni egy szuterént, és aztán egyik dolog adódott a másikból.

1994-ben csatlakozik a csapathoz Attila testvére, Tálos Gábor, aki korábban Pekingben tanult közgazdaságtant. Egyre több borász neve jelenik meg a szortimentben: Légli Ottó, Gere Attila, Bock József, Szepsy István, akik máig oszlopos tagjai a Bortársaságnak. A következő évben nyitják első saját borboltjukat a Batthyány utcában. Ott megvalósulni láttam mindent, amiről Attila az Oddbins kapcsán beszélt: jó zene szólt, rokonszenves fiatalok szolgáltak ki, profizmus és lazaság kéz a kézben járt. Drága borokat árulni nem nagy művészet. Viszont széles rétegek számára elérhető áron jó minőségű borokkal feltankolni a polcokat, az már kunszt.

Az évtized fordulója: 1995-1996, a márkafejlődés és a döntő lépések

1995-ben már Budapest Bortársaság néven futott a cég, mára végképp letisztult, úgy hívják, ahogy mindenki emlegeti is: Bortársaság. Attilával a Lánchíd utcai boltban ülünk, sok dinnyehéj úszott már le a Dunán, mióta ez az egész boros sztori elkezdődött. Ez nem rólam szól. Meghatározó eleme vagyok, de csak az egyik - mondja. - Még interjút is úgy szeretnék adni, hogy többen ülünk itt, mert ez nem one man show. Én csak a katalizátora vagyok ennek a történetnek. Mit adhat egy borkereskedő a bor világához? Gyakran hangzik el ez a kérdés. Azt hiszem, elég sokat. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a kereskedők valamennyiért megveszik a bort, aztán drágábban továbbadják. Ezek találkozások, szerelmek első látásra. Vagy másodikra. A találkozásokból legtöbbször komoly együttműködés születik. Ha nincs a Bortársaság, ma sok borászat nem ott tartana, ahol tart. Esetleg nem lenne akkora neve, nem olyan lenne a stílusa, megjelenése, arca.

1996: Megjelenik Alkonyi László Borbarát magazinja, többek között ennek hatására Attila megállapodást köt egy apró badacsonyi hobbiborásszal: Szeremley Huba 10 hektó borral lép a fedélzetre. 10 000 palack eladott bor az év végére, és még két konténer tokaji indul Kína partjai felé, Hangcsouba. Azóta mindannyian megérkeztek. 1997: A Kopár első évjáratára megindul a klubtagok előjegyzése, de ’97 nem csak Villányban különleges évjárat. Tucatnyi borász az árjegyzékben. Virágkorukat élik a vidéki bortúrák, amelyen főként itt élő külföldiek vesznek részt. Tőlük kapja Györgykovács Imre a Somló hercege, Dúzsi Tamás pedig a rozékirály nevet.

Terjeszkedés és megítélés: 1998-2004, a boltokról a márkaépítésig

1998: Az első hazai Cora megkeresi a Bortársaságot. Bort szeretnének venni ők is. Egyre több a kiváló magyar bor, egyre szűkebb a hely a raktárban. 1999: A borboltban már gróf Széchenyi István képe néz ránk az új 5000 forintosról, Kecskeméttel és Győrrel megnyílnak az első vidéki borboltok és a Budapest Bortársaságból egyre inkább Bortársaság lesz. Homonna Attila először borboltosként, azután borászként szerepel a csapatban. 2000: Megtörtént az első honlap és webshop, a www.bortarsasag.hu. A raktár a Kőérberki útra költözik, de az év végére megtelik az is. 600 000 palack bor fogy és az év végén az újborokat kóstolva kiderül - világrengető évjárat a kétezres.

2001-2004: Lőrésszerű növekedés a kínálatban és a hálózatban. 2002-ben Tokaj-Hegyalja felkerül a világörökségi listára. Lőrincz Gyuri első borai először Lőrincz Pince néven, majd St. Andrea birtokként be kerülnek a választékba. 2003: Megnyílik a második borbolt a Ráday utcában. Dely Csanád belép, pénzügyi igazgatóként segíti a csapatot. 2004: Megújul az online borbolt, és megszületik az első havi kiadvány. Az új narancssárga logóról lekerülnek a Budapest és a Wine Society szavak, a logó felkerül három új bolt portáljára: Palotai Zoltán csapata két bolttal csatlakozik, Debrecenben is új borbolt mutat irányt.

A fejlődés motorja: filozófia, kínálat és jövőkép

Az alapvető kérdés, amit Attila gyakran feltesz: „Mit adhat egy borkereskedő a bor világához?” A válasz többnyire: találkozások, szerelmek első látásra, együttműködés, és az, hogy a polcokon elérhető minőségi termékekhez juttassák a fogyasztót. A Bortársaság szűrőként funkcionál: ami fennakad a hálón, abból lesz a szortiment. A bejövő tételeket egy 15-20 fős stáb rendszeresen kóstolja. Attila végignéz a szortimenten, és nem zárkózik el attól sem, ha kizárólag rajta múlna - nem feltétlenül kerül minden „kívül” a polcra. Az ízlés változik, az ízlés a borok minőségének javulásával együtt kupálódik. Mindig az eredeti borokat szerette jó fazonoktól, a természetes, tiszta, jó ízeket.

„A borkereskedő olyan, mint egy szűrő.” A vállalat vezetői kollégáikkal együtt dolgoznak a minőségi és eredeti termékek érdekében. A nemzetközi impulzusok és nyitottság szükségessége a magyar borászokkal is kölcsönös tanulást jelent. A magyar bor minősége az elmúlt huszonöt évben hatalmas lépéseket tett, és ma már sokkal összemérhetőbb a külföldi kínálattal, mint tíz évvel ezelőtt. A furmint például óriási lépést jelent, bár ára háromezertől tízezer forintig terjedhet, és még mindig számtalan kérdés marad nyitva a fajta különlegességéről.

A magyar ló- és bortörténet összefonódása

A magyar bor mellett megjelenik a történet másik pillére: a magyar lótenyésztés gazdag múlja. A lófajták fontossága és a lótenyésztés öröksége nem elválasztható a kultúrától. A szöveg több oldalon keresztül foglalkozik nívós fajtákkal, például lipicaiakkal, nóniuszokkal és hucul lovakkal, valamint a magyar sportlót és gazdag történelmi hátteret adó hagyományos típusaikkal. A ló- és borvilág párhuzamai a hagyományos magyar kultúra részeit erősítik.

A cikk kiemeli: a magyar bor nemzeti identitás része lehet, de nem kizárólagosan az. A hazai borászatok külföldi tételek mögött is személyes történeteket találnak, melyek segítik a világ bortérképére való felkerülést. A külföldi tételek között is gyakran fennakad a szűrő, de a vacsora vagy a borkóstoló során megállapítható, hogy a külföldi borok mögött is emberi történetek állnak.

Hozzávetőleges időrendi vázlat a fejlődésről

1. 1993-1994: Attila és Tom Howells találkozása, a „borkedvelők klubja” koncepciója; Attila átveszi félállásban a vállalkozást; első autó és első borok házhoz szállítása.
2. 1995-1996: Budapest Bortársaság néven indulás; első boltok, új arculat és működés; a szortiment bővül és a kereskedelmi modell kialakul.
3. 1997-1999: vidéki boltok megjelenése; a somló-táj és rozékirály megjelenése a hírlevélben; az első nagyobb piac és partnerkapcsolatok kiépítése.
4. 2000-2004: online jelenlét és e-kereskedelem kiépítése; új bolt nyitások; a kínálat nemzetközi vonatkozásainak erősödése.
5. 2005-2016: dinamikus hálózatépítés, új boltok, külföldi és magyar borászok sokasága a választékban; a klub és fesztiválok tovább bővülése; érdekességek a logó és arculat egyszerűsítésében.
6. 2017-2020: magazin- és tartalomfejlesztés, közösségi média hangsúlyának növekedése, külföldi borászok és pezsgők bemutatása, saját borprojekt kezdete.

Színes részletek a fajtákról és kulturális örökségről

A szöveg hosszú blokkjában a lipicai ménesek és a magyar lovas hagyományok történetét is érinti, bemutatva az arab telivér és a különböző nemzetek keveredését a tenyésztésben. Ezen keresztül a szerzők a magyar kulturális örökség gazdagságát hangsúlyozzák, amelyben a ló- és borkultúra egyszerre játszik fontos szerepet.

tags: #bortarsasag #boe #fajtak