A Szekszárdi Borvidék, melynek működési területe a szubmediterrán jellegű klímájú dombvonulatok ölelésében fekszik, az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés nem csupán a pincészetek számának növekedésében, hanem a külföldi versenyeken elért rangos helyezésekben is megmutatkozik. A régebb óta ismert borászatok jelentős beruházásokat hajtottak végre, hogy a még magasabb színvonalú működéshez szükséges technológiai hátteret, valamint érlelő és tároló kapacitást biztosítsanak. Ennek eredményeként igényes borházak és korszerű feldolgozók épültek, miközben a szőlőterületek alakítása és fejlesztése is folyamatos.
A borvidékhez tartozó települések: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb és Zomba.
A Szekszárdi Borvidék Szőlőterülete és Fajtaösszetétele
A Szekszárdi Borvidék szőlőterületeinek jelentős részét a kékszőlők teszik ki, melyek összesen 1910 hektárt foglalnak el. Ezen belül is kiemelkedik a Kékfrankos (691 ha), melyet a Cabernet Franc (190 ha), a Cabernet Sauvignon (204 ha), a Merlot (285 ha), a Zweigelt (172 ha) és a Kadarka (81 ha) követ. A fehérszőlők területe megközelíti a 370 hektárt, ahol az Olaszrizling (116 ha) és a Chardonnay (75 ha) rendelkezik a legnagyobb területtel, őket követi a Rizlingszilváni (54 ha), a Királyleányka (16 ha) és a Cserszegi Fűszeres (12 ha).
A borvidék klímája szubmediterrán jellegű. A dombvonulatok által közrefogott völgyekben, völgykatlanokban kialakuló mezo- és mikroklima kiválóan alkalmas a szőlő, különösen a vörösbor szőlők termesztésére. A szekszárdi dombság felszínét mindenütt lösz fedi, ami rendkívüli formagazdagságot kölcsönöz a tájnak, amit a lösz változatos lepusztulási formái tovább fokoznak. A borvidékre a lágy, harmonikus, fajtajelleges fehérborok, valamint a mélyszínű, testes, bársonyos, fűszeres zamatú, kitűnő minőségű vörösborok jellemzőek.
Az Alisca Borrend Céljai és Tevékenysége
Az Alisca Borrend célja, hogy minél többet tárjon a borbarát nagyközönség elé a szekszárdi borvidékről, miközözben féltőn óvja hagyományait. A történelmi borvidék minél szélesebb körben való megismertetésére, az elméleti és gyakorlati borkultúra ápolására és fejlesztésére, valamint az itt termett borok bemutatására és minőségük védelmére esküdtek. A bor és a művészetek kapcsolatának erősítése, feltárása a szekszárdi hagyományokhoz híven szintén kiemelt feladatuk.
A Borrend Nagytanácsa az egyesület vezető testülete. A tagság két fő csoportra oszlik: a rendes tagokra (kb. 80 fő) és a tiszteletbeli tagokra (kb. 243 fő). A tiszteletbeli taggá választás olyan magyar, illetve külföldi állampolgárokat illethet meg, akik az egyesület célkitűzéseinek érdekében kiemelkedő, elismerésre méltó tevékenységet fejthetnek ki. A próbatételre, az eskütételre és a tagsághoz kapcsolódó tárgyak átadására ünnepélyes keretek között kerül sor.
Történelmi Múlt és Legendák
Az Alisca Borrend nevében is rejlik történelmi múltja, melyet a kelta korig vezetnek vissza. Alisca, Szekszárd ősi neve is kelta eredetű. A Borrend nagy becsben tartja azt a márványszarkofágot, melynek oldalát szőlőlevelek díszítik, valamint azt az áldozati kelyhet, amelyen görögül a következő felirat olvasható: "Áldozz a pásztornak, igyál s élni fogsz!"
Liszt Ferenc többször megfordult Szekszárdon, és igen elnyerte tetszését a mélyvörös Kadarka bor. 1865-ben az akkori gyengélkedő IX. Pius pápát is megkínálta a szekszárdi borral, aki elismerően nyilatkozott róla: "Egészségemet, ép kedélyemet egyedül ez tartja fönn."
A szőlészeket és borászokat becsülő művészek számos alkotással tisztelegtek hazánk egyik legrégebbi és leghíresebb borvidékének borkultúrája előtt. Kiemelkedik közülük Babits Mihály, Garay János (Szekszárd szülöttei) és Liszt Ferenc. A szekszárdi Kadarka ihlette Schubertet a "Pisztrángötös" megírására.
A 19. század végén a szekszárdi vörösbort, különösen a Kadarkát, egész Európába szállították. A filoxéravész idején a franciák is igen nagy mennyiségben vásárolták, mert úgy vélték, hogy csak a szekszárdi bor ér fel az ottani borok minőségével.
Az ősi fajtának számító Kadarkából újabban megint több készül, mint korábban, köszönhetően a pécsi kutatóintézetnek. Egyre több meghatározó borász telepíti vissza ezt az ősi fajtát. Egyeduralma csak az 1960-as években indult nagyarányú telepítések idején tört meg, helyét az elmúlt 30-40 évben fokozatosan a magasművelésen is biztonságosan termeszthető vörös borszőlő fajták vették át, mint a Kékfrankos, Kékoportó, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon és Merlot.
Az Alisca Borrend Megalakulása és Avatási Szertartása
Az Alisca Borrend, mely a szekszárdi borvidéket reprezentálja, a 11. Magyar Borrendként alakult. Az Aliscavin Borászati Közös Vállalat támogatásával jött létre, és tömöríti a lokálpatrióta szőlőtermelő és borkedvelő szekszárdi polgárokat. Alapító tagja volt Dr. Töttős Gábor, a Borrend krónikása, aki a magyar borrendek "költője" és krónikása is. Alkotásai sok borrend legendáját színesítik.
A borrendet 1988. február 24-én alapították Szekszárdon, a patinás vármegyeháza borozójában. Az alapítók egy része még ma is fontos tisztséget tölt be a szervezetben. Az alapítók között volt Módos Ernő nagymester, Vesztergombi Ferenc főpohárnok, Dr. Töttős Gábor krónikás, Dr. Domonyai Péter kincstárnok, Wéber János ceremóniamester, valamint Dárdai Jánosné (Bíró Etelka), Pethő Lászlóné, Scherer Péterné és Varga Jánosné udvarhölgyek.
A kedélyesség a szekszárdi szőlész, borász sajátja. Bizonyára ezért tartják a borlovagrend fő figurájának Garay János költő hallhatatlan alakját, Háry Jánost. A mesélő kedvű obsitos -közismert- a napóleoni háborúk folyamán járta be Európát, képzelete szerint az egész kerek világot, miközben bámulatra méltó kalandokon esett át. Természetesen e kalandok közepette nem veti meg, messze földön híres hősünk, a finom borokat. Anekdotázása alatt sűrűn emelgeti a boros kupát, de ez leginkább csupán a meseelőadás kelléke.
Akit viszont lovaggá ütnek, annak fenékig kell ürítenie poharát. Ennek előtte régi borászati eszközöket kell felismernie, töklopóval bort kell kiszívnia az e célra rendszeresített kis hordóból, majd a borfelismerés próbatételének kell megfelelnie. Nyilvánvalóan sosem hiányozhat e borok közül a Szekszárdi Óvörös, mely a borlovagrend zászlós bora. Elődeit már a római légionáriusok is ihatták az egykori Alisca nevű településen, a mai Szekszárd kelta eredetű elődjén. Az Óvörös válogatott szekszárdi borok - Kékfrankos, Merlot, Kadarka - házasításából készül, és legalább egy évig tölgyfahordóban érlelik.
Az Alisca Borrend esküje, melyet az avatás pillanatai előtt mond el a sikeres próbát tett jelölt, humoros formában kötelezi a tagokat a szekszárdi szőlő és bor tiszteletére: "Én ……………………… .igaz szívvel fogadom, hogy szőlőmet úgy plántálom, metszem és gondozom, boromat úgy szűröm és kezelem, ahogy legjobb tudásom engedi; minden munkámban az vezet, hogy a szekszárdi szőlő és bor hírnevét öregbítsem, s ki borunkat jó mértékkel, emberséggel megissza: hóttig éljen!"
A Borrend Ruházata, Címere és Emblémája
Az Alisca Borrend alapítói és a később belépettek öltözete között csupán a zöld árnyalatában van különbség. Az első ruházat enyhén türkizbe hajlik, míg a későbbieké inkább olajzöldet mutat. A hölgyek magyaros zsinórzatú pruszlikot, alatta szolidan fodrozott fehér inget, alul bő szabású szoknyát viselnek. A férfiak egybeszabott, zsinóros palástját nyakkendő nélküli, kihajtott nyakú, hosszú ujjú ing egészíti ki. Mindkét nem ruháit behúzott zöld gombok fogják össze.
A Borrend címerét a huszadik évforduló tiszteletére Schubert Péter, Tótfalusi Kis Miklós-díjas grafikus alkotta újra. Felirata: ALISCA BORREND SZEKSZÁRD 1988.
A Borrend Rendezvényei
Az Alisca Borrend minden év február havának harmadik szombatján rendezi meg hagyományos Bor Bálját, amely Szekszárd egyik legrangosabb báljává nőtte ki magát. A nívós programok mellett elmaradhatatlan a borrendi taggá avatás és a borbemutató, amelyet az utóbbi időben az "Év Bortermelője" címet elnyert borász tart.
Szeptember harmadik hétvégéjén tartják a Szekszárdi Szüreti Napokat, ahol országos borrendeket is meghívva, színvonalas programokkal és a hagyományos Szüreti Felvonulással ünnepelnek. November 11-én, Márton Nap alkalmából, az első új borokat kóstolják, irodalmi műsorral és libasülttel. A Borrend rendszeresen részt vesz Szekszárd város rendezvényein, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, a Dunamenti Folklór Fesztiválon és a Szent László napi ünnepen. Lehetőségeik szerint részt vesznek a társ borrendek rendezvényein és nemzetközi programokon is.
A Mészáros Borház és Pince, melynek képviselője Mészáros Pál, kiemelkedő szerepet játszik a szekszárdi borászatban. Mészáros Pál igazi borászcsaládba született, felmenői közül mindenki szőlővel, borral foglalkozott, dédapja hegybíró volt Szekszárdon. Pál agrármérnöknek tanult, és már fiatalon kivette részét a szőlőrekonstrukciós munkákból. 26 évesen telepítette első szőlőjét, ami végleg elkötelezte őt a borászathoz. Ma már több mint 120 hektáron gazdálkodik családjával. A Mészáros Borház és Pince eredményei nemzetközi szinten is figyelemre méltóak, számos aranyéremmel rendelkeznek rangos borversenyeken, mint a Challenge International Du Vin, a Monde Selection és a VinAgora Nemzetközi Borverseny. A Magyar Bor Akadémia is elismerte munkásságát, 2016-ban az "Év Bortermelője Magyarországon" címet adományozta neki.
tags: #karacsonyi #jozsef #szekszard #borasz